Bár az ellátás biztonsága érdekében a cseppfolyósított földgáz (Liquefied Natural Gas, LNG) orosz exportját egyelőre kevésbé sújtják a szankciók, egyes tendenciák azt jelzik, hogy az oroszok máris felkészültek arra, hogy ez hamarosan megváltozhat – írja a Financial Times amerikai gazdasági napilap.
Az iparági szakértők az elmúlt év folyamán figyelték meg azt a tendenciát, hogy rejtélyes, korábban nem ismert és feltehetően orosz kötődésű, de az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett cégek kezdték felvásárolni az LNG szállítására alkalmas hajókat. Ezek közül is főleg a régebbi építésűeket, alaposan felhajtva ezzel az árakat.
A Windward hajózási kockázatelemző cég szerint 2023 második negyedéve óta több mint ötven ilyen hajó vándorolt az Emírségekben bejegyzett, sokszor homályos tulajdonosi struktúrával rendelkező cégekhez, míg korábban igen ritkák voltak a hasonló tranzakciók. A Kpler hajómegfigyelő csoport kockázati és megfelelőségi csoportja szerint az LNG-tartályhajók piacán bekövetkezett fejlemények „az orosz érdekekhez kötődő tengeri műveletek összetett hálózatára utalnak”.
Az LNG értékes bevételt jelent az orosz háborús gazdaságnak, így törvényszerű volt, hogy ahogy az Egyesült Államok és Katar növeli a termelési kapacitását, a nyugati országok előbb-utóbb erre a termékre is kiterjesztik a szankciókat.
Az Európai Unió júniusban fogadott el egy olyan döntést, amely az uniós országok kikötőiben megtiltotta az LNG átrakodását a nagy orosz jégtörőkről a kisebb hajókra, az Egyesült Államok az oroszok Arctic LNG 2 projektjét vonta szankciók alá, jelentősen megnehezítve ezzel az orosz LNG eljuttatását a felvevő piacokra. Itt jönnek a képbe a felvásárolt homályos tulajdonú hajók, amelyek révén a Nyugat orra előtt folyhat tovább az orosz LNG kereskedelme.
A jelenség megkongatta a vészharangokat az iparágban. A szakértők attól tartanak, hogy a korosabb hajókat jobban fenyegeti egy esetleges baleset vagy szivárgás veszélye, mint modern társaikat, ugyanakkor a körülmények miatt
kevésbé valószínű, hogy rendelkeznek majd megfelelő biztosítással egy katasztrófa esetére, ami óriási kockázatot jelent.
Nem ez az első eset, hogy kiderült, a Nyugat orra előtt, sőt nem egyszer a nyugati országok közreműködésével zajlik az Oroszország-ellenes szankciós intézkedések megkerülése. Az év elején a húszik által a Vörös-tengeren megtámadott Marlin Luanda tartályhajóról derült ki, hogy orosz olajtermékeket szállított, amelyek Görögországban kerültek a hajóra, a szankciók egyértelmű megsértésével.
Igazából azért nincs ebben semmi meglepő, mert hogy ezt minden szakértő nagyon régóta mondja, tudja, mert a számokból abszolút az jön ki, hogy átrakodott, más zászló alatt közlekedő, illetve kevert olaj mozog Európába. Ennek a gyakorlata már akkor elindult, amikor még életbe sem lépett az európai uniós szankció tengeri szállításokra
– nyilatkozta az akkori eset kapcsán lapunknak Tóth Máté energiajogász.
A cseppfolyós földgázt be lehet hozni Oroszországból, arra nincs szankció, csak ársapka. Ennek ellenére azt is rossz néven veszi Brüsszel. Magyarország nagyon sokszor kap körmöst azért, hogy mi miért kereskedünk az oroszokkal. Nem tudom, hány ilyen elmarasztaló elemzést hallottam, hogy Magyarországnak már sokkal nagyobb arányban le kellett volna válni az orosz gázról. Ehhez képest 2023-ban az orosz cseppfolyós földgáz legnagyobb vásárlója Kína volt, de rögtön utána Spanyolország és Hollandia következett, mégsem halljuk, hogy őket például az Európai Bizottság elmarasztalná
– mutatott rá a szakértő a szankciók és azok alkalmazása körül tapasztalható kettős mércére.
Borítókép: Orosz tartályhajó (Fotó: MTI/EPA/Karachi Port Trust)
