Erről lesz szó az idei NATO-csúcstalálkozón

Orosz–ukrán háború, az indiai–csendes-óceáni térség biztonsági helyzete – beleértve Kínát –, valamint a védelmi kiadások lehetnek előrejelzések az idei washingtoni NATO-csúcs középpontjában. A találkozóra éppen azután került sor, hogy Kijevben rakétatámadás ért egy gyermekkórházat, az esetre Orbán Viktor miniszterelnök is reagált, utalva arra, kiemelten szükség van a békemisszióra ezekben az időkben. Mindeközben a Távol-Keleten is növekszik a feszültség: a szövetséget, valamint a régió országait nemcsak az orosz–kínai kapcsolatok elmélyülése, hanem Moszkva és Phenjan együttműködése is aggasztja.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én. Fotó: Toms Kalnins Forrás: MTI/EPA

„Ahogyan az várható volt, az orosz–ukrán háború kegyetlensége szintet lépett” – írta kedden Facebook-oldalára Orbán Viktor miniszterelnök, reagálva a hétfőn egy kijevi gyermekkórházat ért rakétatámadásra. Hangsúlyozta, éppen ezért indította útjára a békemissziót.

Álláspontja szerint „a növekvő háborús szenvedés arra kellene sarkallja a világhatalmakat, hogy feladják a háborúpárti politikát, és helyette egy békepárti politikával elvezessék Oroszországot és Ukrajnát a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz”. 

Egyúttal „beláthatatlan mértékű pusztításra” figyelmeztetett.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mielőtt Washingtonba indult volna a magyar delegáció tagjaként, szintén aláhúzta, hogy a háborúban egyre súlyosabb a helyzet, és mindennek a gyermekek is áldozatul esnek. „Egyetlen megoldás van, egyetlen módon lehet megállítani az esztelen pusztítást, az öldöklést, egyetlen módon lehet megmenteni az emberéleteket, egyetlen módon lehet elejét venni a még durvább eseményeknek: fegyverszünettel és béketárgyalásokkal” – hangsúlyozta.

Ismertette egyúttal a NATO-csúcson képviselt magyar álláspontot is: „nincs megoldás a csatatéren”. Hozzátette: a szövetség Ukrajnát támogató missziót fog indítani, melyben hazánk nem vesz részt.

Előrejelzések szerint az orosz–ukrán háború ismét kiemelt pontja lesz a csúcstalálkozónak: Mike Carpenter, Joe Biden amerikai elnök biztonsági tanácsadója arról beszélt a napokban, várhatóan új támogatást fognak bejelenteni Kijevnek, valamint egy olyan katonai parancsnoki állomást nyitnak meg Németországban, melynek célja lesz, hogy az ukrán csapatokat támogassák kiképzésekkel és felszerelésekkel. A védelmi kiadások kérdése ismét a tárgyalóasztalra kerülhet, vannak ugyanis olyan tagállamok, melyek a szövetség feltételeivel szemben, nem fordítják a GDP legalább két százalékát védelmi kiadásokra.

Mindeközben már egy brit javaslat is érkezett arra vonatkozóan, hogy 2,5 százalékra növeljék a célkitűzést.

A harmadik legfontosabb pont pedig minden bizonnyal az indiai–csendes-óceáni térség biztonsági helyzete lesz, kiemelten foglalkozhatnak Kínával a tagállamok, a szövetség ugyanis nem nézi jó szemmel az orosz–kínai kapcsolatok erősödését, hasonló az álláspont Moszkva és Phenjan esetében is.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én (Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins)