Gladden Pappin: Magyarország egyre nagyobb nyomot hagy a nemzetközi közösségben

Még másfél hét sem telt el a magyar soros elnökség kezdete óta, de Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök folyamatosan a címlapokon van a nemzetközi sajtóban: először a kormányfő a békemisszió részeként Volodimir Zelenszkij ukrán, majd Vlagymir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásait kezelték kiemelten, a hét elején pedig harmadik legnagyobbként megalakult a Patrióták Európáért európai parlamenti frakció. Az eseményekkel kapcsolatban Gladden Pappin adott interjút, a Magyar Külügyi Intézet elnökét továbbá az orosz–ukrán háborúról, a tegnap kezdődött NATO-csúcstalálkozóról és az amerikai elnökválasztásról is kérdeztük.

Gladden Pappin a Magyar Külügyi Intézet elnöke. Fotó: Havran Zoltán

– Az elmúlt mintegy egy hétben Magyarországról szólt a nemzetközi sajtó: Orbán Viktor került címlapokra, kiemelten kezelték Zelenszkijjel, majd Putyinnal folytatott tárgyalását és a magyar soros elnökséget. Hogyan változhat Magyarország pozíciója az elkövetkező időszakban?

– Úgy gondolom, Magyarország megőrzi következetes álláspontját a béke mellett. A miniszterelnök nemzetközi békepárti szerepe egészen új dimenzióba lépett, ebből a szempontból az ukrajnai út igen jelentős volt. Mivel most Magyarország tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét, Európa egészében nagyobb szerepet kap majd Magyarország békepárti álláspontja. Sokan felismerték, hogy az orosz–ukrán konfliktus nem a tervek szerint alakult, és jobb lenne minél előbb megoldást találni, mint egy végtelen háború útján haladni.

Magyarország pozíciója egyre nagyobb nyomot hagy a nemzetközi közösségben, továbbra is kiállva a béke mellett.

– Orbán Viktornak és vele együtt Magyarországnak, valamint a jobboldalnak nagyobb befolyása lett az európai politikára?

– Az európai parlamenti választásokon egy új jobboldali mozgalmat láttunk elindulni, a migrációval, a magas energiaköltségekkel, a folyamatos háborúval, a túlzott európai zöldpolitikával elégedetlen európai emberek támogatásával. Az átlagemberek ilyen irányú változása viszont nem tükröződött az elmúlt években az európai vezetésben – utóbbi a föderalista út mentén haladt. Európában a politikai megosztottság mára még egyértelműbbé vált a nemzeti szuverenitást és a központibb brüsszeli vezetést előnyben részesítők között.

Fotó: Havran Zoltán

– Patrióták Európáért – ezzel a névvel indította útjára Orbán Viktor, Herbert Kickl és Andrej Babis a jobboldali frakciót, melyet hatalmas népszerűség övez. Egy új politikai erő születésének vagyunk szemtanúi?

– Egyértelmű, hogy a Patrióták Európáért egy új, szuverenista politikai erő megszületését jelenti, amely Európa egyik legfontosabb frakciójává válhat. Mindez az európai politika nagyobb átrendeződését vagy újraalakulását jelenti, mely valójában a nemzeti szuverenitásról szól, és egyértelműen azt látni, hogy az új politikai formáció ezt tükrözi.

– Évtizedekig az Európai Néppártnak volt a legerősebb frakciója az EP-ben, idén viszont már a jobboldal előretöréséről lehet olvasni. Kijelenthetjük, hogy Európa nagy részében jobboldali eltolódás történik?

– Nézzük meg Olaszországot, Németországot és Franciaországot: Olaszországnak konzervatív, nemzeti irányultságú kormánya van, Németországban a tradicionális pártok jelentősen meggyengültek. Franciaországban pedig Emmanuel Macron elnök kénytelen volt előre hozott nemzetgyűlési választást kiírni a Nemzeti Tömörülés európai választásokon látott előretörése miatt. Ha tehát ezeket a nagy országokat nézzük, akkor egyértelmű, hogy a nemzeti erők egyre erősebbek.

– Ma véget ér a washingtoni NATO-csúcstalálkozó. Tekintve, hogy még korántsem látni a háború végét, milyen esélyei vannak Kijevnek a csatlakozásra?

– A NATO jelenleg nem nézi jó szemmel az ukrán csatlakozási kérelmet, és számomra úgy tűnik, először a háborúra kellene megoldást találni, addig semmi sem világos. Fontos, hogy az olyan szervezetek, mint a NATO és az Európai Unió világos szabályokat kövessenek, és ne legyenek kitéve ideológiai vagy akár geopolitikai nyomásnak. Tehát a folyamat először azt követeli meg, hogy béke legyen.

– A védelmi szövetségnél maradva: Jens Stoltenberget Mark Rutte fogja váltani a főtitkári székben, aki garantálta, hogy Magyarország kimarad az Ukrajna-misszióból. Mindeközben viszont Orbán Viktor békejavaslatot terjesztett elő Zelenszkij elnöknek. Mit gondol, mire számíthatunk az orosz–ukrán háború kérdésében?

– Nos, az Egyesült Államokban csökkent az étvágy a háború közvetlen támogatására, és jelenleg Donald Trump előző elnök jelentős erejével valószínűbbnek tűnik, hogy az Egyesült Államok a békepárti útra lép. És mivel az Egyesült Államok a legfontosabb katonai szereplő, úgy gondolom, ez is a béke irányába tolja a folyamatot.

Magyarország tehát fontos eredményt ért el, mégpedig a NATO-val kötött megállapodást arról, hogy nem kell részt vennie ebben a küldetésben, tekintve, hogy a NATO egy békés védelmi szövetség, mely nem terjesztheti ki a hatáskörét olyan konfliktusokra, melyek nem a területén zajlanak.

A magyar álláspont tükrözi a NATO védelmi szövetségi státusát. Ennek a megállapodásnak az elérése volt a magyar külpolitika idei egyik legfontosabb sikere.

Fotó: Havran Zoltán

– Egyre közelebb kerülünk az amerikai elnökválasztás időpontjához, és Joe Biden elnök már az utolsó lapjait játssza ki. Lehetséges, hogy Trump ellenfele mégsem a jelenlegi elnök lesz?

– Óriási nyomás nehezedik Joe Bidenre, hogy álljon félre a demokraták elnökjelölti pozíciójából. Leváltása viszont nehéz lenne, hiszen a kiválasztási folyamat lényegében lezárult, és természetes utódja a demokraták táborában nem túl népszerű Kamala Harris lenne. A demokratáknak tehát nincsenek jó választási lehetőségei, az elmúlt napokban szinte szétverték a tábort az elnök kínos teljesítménye miatt, és mindez azt is jelzi, hogy a párt egy ideje már titkolta Biden elnök egyre rosszabb állapotát. Nagyon fontos még, hogy az Egyesült Államoknak erős vezetői szerepe van a világ egészében, miközben az amerikai kampány legdrámaibb pillanatait láthatjuk. Néhány héten belül biztosan tudni fogjuk, Joe Biden maradni akar-e vagy félreáll, de akárhogy is legyen, saját politikai jövőjéről kell döntenie, mialatt a Demokrata Párt az elmúlt negyven év legnagyobb válságába került.

– Maradt a demokratáknak esélye arra, hogy a jelöltjük nyerje az elnökválasztást? A felmérések szerint aligha.

– A demokratáknak nagyon erősek a választásokon való részvételre irányuló erőfeszítései (angolul: „get out the vote”), és sok, jelenleg hatályban lévő szabály a demokrata jelölteknek kedvez, például a korábban leadott szavazatok és a postai úton történő voksolás lehetősége. Viszont a republikánusok is sokat fejlődtek ezen a téren 2020 óta, sokkal versenyképesebbek lesznek az elnökválasztás során. Szerintem nagyon nehéz lenne a demokratáknak Bidennel nyerni ebben a helyzetben, és valószínű, hogy véglegesen lerontották esélyeiket, nehéz lesz ugyanis újra összefogni a pártot.

Borítókép: Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke (Fotó: Havran Zoltán)