Gladden Pappin: Magyarország egyre nagyobb nyomot hagy a nemzetközi közösségben

Még másfél hét sem telt el a magyar soros elnökség kezdete óta, de Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök folyamatosan a címlapokon van a nemzetközi sajtóban: először a kormányfő a békemisszió részeként Volodimir Zelenszkij ukrán, majd Vlagymir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásait kezelték kiemelten, a hét elején pedig harmadik legnagyobbként megalakult a Patrióták Európáért európai parlamenti frakció. Az eseményekkel kapcsolatban Gladden Pappin adott interjút, a Magyar Külügyi Intézet elnökét továbbá az orosz–ukrán háborúról, a tegnap kezdődött NATO-csúcstalálkozóról és az amerikai elnökválasztásról is kérdeztük.

Gladden Pappin a Magyar Külügyi Intézet elnöke. Fotó: Havran Zoltán

– Évtizedekig az Európai Néppártnak volt a legerősebb frakciója az EP-ben, idén viszont már a jobboldal előretöréséről lehet olvasni. Kijelenthetjük, hogy Európa nagy részében jobboldali eltolódás történik?

– Nézzük meg Olaszországot, Németországot és Franciaországot: Olaszországnak konzervatív, nemzeti irányultságú kormánya van, Németországban a tradicionális pártok jelentősen meggyengültek. Franciaországban pedig Emmanuel Macron elnök kénytelen volt előre hozott nemzetgyűlési választást kiírni a Nemzeti Tömörülés európai választásokon látott előretörése miatt. Ha tehát ezeket a nagy országokat nézzük, akkor egyértelmű, hogy a nemzeti erők egyre erősebbek.

– Ma véget ér a washingtoni NATO-csúcstalálkozó. Tekintve, hogy még korántsem látni a háború végét, milyen esélyei vannak Kijevnek a csatlakozásra?

– A NATO jelenleg nem nézi jó szemmel az ukrán csatlakozási kérelmet, és számomra úgy tűnik, először a háborúra kellene megoldást találni, addig semmi sem világos. Fontos, hogy az olyan szervezetek, mint a NATO és az Európai Unió világos szabályokat kövessenek, és ne legyenek kitéve ideológiai vagy akár geopolitikai nyomásnak. Tehát a folyamat először azt követeli meg, hogy béke legyen.

– A védelmi szövetségnél maradva: Jens Stoltenberget Mark Rutte fogja váltani a főtitkári székben, aki garantálta, hogy Magyarország kimarad az Ukrajna-misszióból. Mindeközben viszont Orbán Viktor békejavaslatot terjesztett elő Zelenszkij elnöknek. Mit gondol, mire számíthatunk az orosz–ukrán háború kérdésében?

– Nos, az Egyesült Államokban csökkent az étvágy a háború közvetlen támogatására, és jelenleg Donald Trump előző elnök jelentős erejével valószínűbbnek tűnik, hogy az Egyesült Államok a békepárti útra lép. És mivel az Egyesült Államok a legfontosabb katonai szereplő, úgy gondolom, ez is a béke irányába tolja a folyamatot.

Magyarország tehát fontos eredményt ért el, mégpedig a NATO-val kötött megállapodást arról, hogy nem kell részt vennie ebben a küldetésben, tekintve, hogy a NATO egy békés védelmi szövetség, mely nem terjesztheti ki a hatáskörét olyan konfliktusokra, melyek nem a területén zajlanak.

A magyar álláspont tükrözi a NATO védelmi szövetségi státusát. Ennek a megállapodásnak az elérése volt a magyar külpolitika idei egyik legfontosabb sikere.

Fotó: Havran Zoltán

– Egyre közelebb kerülünk az amerikai elnökválasztás időpontjához, és Joe Biden elnök már az utolsó lapjait játssza ki. Lehetséges, hogy Trump ellenfele mégsem a jelenlegi elnök lesz?

– Óriási nyomás nehezedik Joe Bidenre, hogy álljon félre a demokraták elnökjelölti pozíciójából. Leváltása viszont nehéz lenne, hiszen a kiválasztási folyamat lényegében lezárult, és természetes utódja a demokraták táborában nem túl népszerű Kamala Harris lenne. A demokratáknak tehát nincsenek jó választási lehetőségei, az elmúlt napokban szinte szétverték a tábort az elnök kínos teljesítménye miatt, és mindez azt is jelzi, hogy a párt egy ideje már titkolta Biden elnök egyre rosszabb állapotát. Nagyon fontos még, hogy az Egyesült Államoknak erős vezetői szerepe van a világ egészében, miközben az amerikai kampány legdrámaibb pillanatait láthatjuk. Néhány héten belül biztosan tudni fogjuk, Joe Biden maradni akar-e vagy félreáll, de akárhogy is legyen, saját politikai jövőjéről kell döntenie, mialatt a Demokrata Párt az elmúlt negyven év legnagyobb válságába került.

– Maradt a demokratáknak esélye arra, hogy a jelöltjük nyerje az elnökválasztást? A felmérések szerint aligha.

– A demokratáknak nagyon erősek a választásokon való részvételre irányuló erőfeszítései (angolul: „get out the vote”), és sok, jelenleg hatályban lévő szabály a demokrata jelölteknek kedvez, például a korábban leadott szavazatok és a postai úton történő voksolás lehetősége. Viszont a republikánusok is sokat fejlődtek ezen a téren 2020 óta, sokkal versenyképesebbek lesznek az elnökválasztás során. Szerintem nagyon nehéz lenne a demokratáknak Bidennel nyerni ebben a helyzetben, és valószínű, hogy véglegesen lerontották esélyeiket, nehéz lesz ugyanis újra összefogni a pártot.

Borítókép: Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke (Fotó: Havran Zoltán)