Lengyel portál: Orbán Moszkvában az egyetlen észszerű békejavaslatot terjesztette elő, de ezért csak szidalmazzák

Régen váltott ki egy külföldi látogatás olyan általános visszatetszést a szabad világ (elsősorban az Európai Unió) vezetői körében, mint Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai útja – állapítja meg a DoRzeczy lengyel hetilap internetes oldalán közölt véleménycikkében Pawel Lisicki főszerkesztő.

Fotó: Anadolu via AFP

Scholz azt is mondta az interjúban: nem fogják eltűrni, hogy a háború ne Oroszország vereségével végződjön. Vagyis: mi, németek, azt akarjuk, hogy az ukránok addig haljanak meg, amíg kell, de mi ezt kívülről nézzük. Akár az ókori gladiátorok élet-halál harcát figyelő nézők, akik azt kívánták, hogy a gyengébb és vértől ázó fél tovább harcoljon. Mi, németek, természetesen szállítunk fegyvert, biztosítjuk a szükséges kölcsönöket, minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy az ukránok tovább harcoljanak és az oroszok ne foglaljanak el újabb ukrán területeket. de semmi esetre sem lépünk be a háborúba, vagyis rendíthetetlenek vagyunk más rovására – állapítja meg. 

Scholz nem beszél arról, hogy mi történik akkor, ha az ukrán katonák tömeges pusztulása miatt Kijev nem képes tovább harcolni, és Moszkva, minden jel szerint, erővel eléri célját. Minek kell történnie ahhoz, hogy a jelen helyzetet megváltoztassuk? Orbán javaslatát lehet bírálni, de milyen más konkrét, reális ajánlat van az asztalon? Ha Ukrajna elfogadja a tűzszünetet, és belemegy a béketárgyalásokba, kénytelen lesz bizonyos területi veszteségekkel számolni, bár nem olyan nagyokkal, mint amilyeneket Moszkva szeretne. Ez Orbán forgatókönyve – írja Pawel Lisicki, és felteszi a kérdést, hogy de mi Biden és Scholz, Washington fő európai szövetségesének forgatókönyve? 

A front folyamatosan halad Ukrajna belseje felé, és minél tovább tart a háború, az oroszok étvágya annál nagyobb lesz. Ők pedig, tudatosítva, hogy a Nyugat a harcban csak az ukránokra számít, katonai fölényükre támaszkodva az ellenfél teljes kivéreztetésére törekszenek. 

„Attól tartok, hogy Ukrajnának nem sikerült olyan politikai elitet kitermelnie, amely megértené, hogy a legfontosabb a nemzet életerejének megőrzése. A nemzeti eliteknek mindig arra kell törekedniük, hogy népük ne kerüljön az „alternatívanélküliség” csapdájába. Mert ez az, amit a kisebb, éretlenebb népekre a nagy, globális játékosok rákényszerítenek. Utóbbiak segíthetnek (keresve rajta) és nem tolerálhatnak (egy csepp vérüket sem kockáztatva), míg előbbiek mindig kilátástalan helyzetbe kerülnek, embereket és területet veszítve” – állapítja meg a szerző. 

Borítókép: Megrongálódott kórház Ukrajnában (Fotó: Anadolu/AFP/Jose Colon)