Peszkov nem erősítette meg, de nem is zárta ki, hogy Oroszország részt vesz Ukrajna tervezett második békecsúcsán

A harcoló felek álláspontjai nem változtak.

Fotó: Jose Luis Magana

A Bloomberg hírügynökségnek azzal a közlésével kapcsolatban, hogy Szaúd-Arábia adhat otthont egy újabb rendezési csúcsnak, amelyen Oroszország és Ukrajna is részt venne, Peszkov megjegyezte: egyelőre nem világos, hogy mi lenne egy ilyen eszmecsere tartalma. Emlékeztetett arra, hogy Kijevvel szemben Moszkva mindig nyitott volt a párbeszédre.

Arra a tisztázó kérdésre, hogy Oroszország egyáltalán kész lenne-e részt venni a második „békecsúcson”, a szóvivő kijelentette:

Erre a kérdésre egyáltalán nem adnék választ, mert nem tudjuk, miről van szó.

Hozzáfűzte, hogy a Bloomberg sohasem jelezte közvetítő szándékát, és többször is közölt olyan információt, amely nem felel meg a valóságnak.

Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek csütörtökön egyértelműen kijelentette, hogy Oroszország nem vesz részt az orosz–ukrán konfliktus rendezéséről szóló következő „csúcstalálkozón”, mivel nem fogad el ultimátumot. Ezzel arra utalt, hogy a szervezők továbbra is az úgynevezett Zelenszkij-formulát próbálják keresztülvinni.

Peszkovhoz hasonlóan Galuzin is azt hangsúlyozta, hogy a helyszínnél sokkal fontosabb a tárgyalások tartalmának meghatározása, „amellyel kapcsolatban minden világos”. Az orosz diplomata hangot adott véleményének, amely szerint nem valószínű, hogy az amerikai elnökválasztás után elvi változás következne be Washington Ukrajna-politikájában.

Ilyen körülmények között nem lehet elvárni, hogy Ukrajna készen álljon a tárgyalásokra

 – nyilatkozott. Kifejezte Oroszország sajnálkozását amiatt, hogy Örményország részt vett a NATO-csúcson. Rámutatott, hogy Jereván továbbra is tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, ám ahelyett, hogy konstruktív módon tárgyalná meg aggodalmait a szövetségeseivel, „sajnos más utat választott” – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.

Azzal, hogy Jereván ilyen ütemben mélyíti el az együttműködést azokkal, akiknek célja Oroszország stratégiai veresége, azt kockáztatja, hogy komolyan destabilizálja a dél-kaukázusi helyzetet, ami egyebek között saját biztonságának is árt

 – nyilatkozott.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtökön Telegram-csatornáján azt írta, Oroszországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Ukrajna „visszafordíthatatlan útja a NATO felé” az ország és a szövetség eltűnésével végződjön.

A Kyiv Indenpendent emlékeztetett arra: Kijev közölte, hogy célja egy orosz képviselő meghívása a második konferenciára, hogy mutasson be egy béketervet, amely Volodimir Zelenszkij elnök béketervén és nemzetközi hozzájárulásán alapul. Hivatalos meghívót egyelőre nem küldtek. Oroszországot nem hívták meg a június 15–16-án, Svájcban tartott első globális békecsúcsra. A Kreml többször is elutasította Ukrajna béketörekvéseit és annak tízpontos formuláját mint irrelevánst, és azt „ultimátumnak” nevezte.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, azt mondta, hogy az egyetlen javaslat, amelyet a Kreml főnöke hajlandó megvitatni, a 2022. eleji sikertelen béketárgyalásokon alapul.

A teljes körű háború első hónapjaiban Fehéroroszországban és Törökországban rendezett tárgyalások voltak az egyetlen alkalmak, amikor mindkét fél közvetlen béketárgyalásokat vezetett. Míg a tárgyalások végül megszakadtak, egy kiszivárgott béketervezet megtiltotta Ukrajnának a NATO-ba való belépést, miközben engedélyezte az EU-tagságot, korlátozta az ukrán fegyveres erők létszámát és későbbre halasztotta a megszállt ukrán területek ügyét.

Putyin egy nappal a svájci csúcstalálkozó előtt kijelentette, hogy a béketárgyalások feltételeként Ukrajnának teljes mértékben ki kell vonulnia négy, részben megszállt régióból, amelyeket Moszkva 2022-ben illegálisan annektált. Kijev ezt a követelést elutasította. A Kreml viszont elutasította Ukrajna kulcsfontosságú feltételét a béketervben az orosz erők teljes kivonásáról.

Ezek után nem lenne semmi csodálkoznivaló azon, ha Oroszország valóban nem küldene képviselőt a második békecsúcsra. Hamar átláttak azon, hogy Zelenszkij még Biden elnöksége és a Biden-adminisztráció alatt szeretne megállapodni egy hosszú távú béke főbb irányvonalaiban arra számítva, hogy ha ez sikerül, bárki is lesz az új elnök Amerikában, hivatkozhat majd a második békekonferencia záródokumentumára, amely reményei szerint „bebetonozna” bizonyos helyzeteket és ügyeket.

Az ukrán részről az oroszok részvételével tervezett második békekonferenciára ugyanis Zelenszkij még azelőtt szeretne sort keríteni, hogy novemberben lezajlik az Egyesült Államokban az elnökválasztás. Az ukránok béketerve pedig Zelenszkij eddigi tízpontos békejavaslatán alapulna – s elvben nyitottak lennének más országok véleményére is. Abba viszont előreláthatóan nem mennének bele, hogy kivonuljanak a négy, részben megszállt megyéből – Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizsja –, még olyan területekről is, amelyeket az oroszok nem foglaltak el, és átadják azt az oroszoknak. Pedig ezt a békefeltételt Putyin már az első, a svájci békekonfenecia előtt megfogalmazta.

A júniusban tartott svájci békekonferencia nem járt sikerrel, a résztvevőknek egy közleményt sikerült összehozni arról, hogy az országoknak tartózkodniuk kell más országok területi integritása és politikai függetlensége elleni erőszakos cselekményektől, beleértve Ukrajna szuverenitását és nemzetközileg elismert határait is. Ez valójában egy nagy pofon volt a semminek, hiszen az ilyen-olyan nyilatkozatok ellenére az ukrán–orosz álláspontok a jelek szerint nem változtak.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a Ronald Reagan Intézetben 2024. július 9-én, a NATO alapításának 75. évfordulója alkalmából tartott háromnapos csúcstalálkozó első napján (Fotó: MTI/AP/Jose Luis Magana)