Svédország fontos kérdésekben egyetért Magyarországgal

Svédország egyetért Magyarország uniós elnökségi prioritásaival, támogatja azokat – mondta lapunknak Diana Madunic, Svédország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki tavaly szeptember óta képviseli hazáját Magyarországon. A vele készült interjúból kiderül az is, hogy a Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatos aggodalom után a bizalom helyreállt, a nagykövet a jövőre és a kétoldalú együttműködés további fejlődésére koncentrál.

SAMSUNG CSC Fotó: A szerző felvétele

– Tavaly ősszel, 2023. szeptember 28-án adta át megbízólevelét Novák Katalin köztársasági elnöknek, azóta ez az egyik első nagyobb interjúja. Bemutatkozna pár szóban?

– Először is köszönöm a lehetőséget, hogy interjút adhatok, ez fontos, hiszen viszonylag még valóban új vagyok az országban. A szüleim Horvátországból származnak, én Ausztráliában születtem, de Svédországban nőttem fel. A svéd külügyminisztériumban 1999-ben kezdtem dolgozni, azóta is svéd diplomata vagyok. Mielőtt Budapestre érkeztem, Horvátországban voltam nagykövet öt éven át, tavaly szeptember óta pedig Magyarországon vagyok svéd nagykövet. Örömmel tapasztaltam, hogy a turisták körében Budapest népszerű, sok svéd is szívesen jön ide, és általában pozitív benyomással utaznak haza.

– Horvátországban jól beleláthatott a balkáni helyzetbe is. Mi a véleménye róla?

– Szeretném azt mondani, hogy a Balkánon minden rendben van, de sajnos – mint sokszor abban a régióban – vannak még feszültségek, például Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában.

– Nálunk stabilabb a helyzet, mégis szükség volt pár egyeztetésre Svédország NATO-csatlakozása kapcsán. Akkor érkezett hozzánk, amikor a csatlakozáshoz még nem történt meg a magyar hozzájárulás. Naponta érdeklődtek Stockholmból, hogy mi lesz már, Magyarország miért nem döntött még az ügyben?

– Sokat kellett dolgoznom a múlt év őszén, és természetesen a NATO-csatlakozás kérdése volt az érdeklődés középpontjában. Ne feledjük, hogy Svédország Finnországgal együtt adta be csatlakozási kérelmét, és Finnország felvétele hamarabb megtörtént, mint Svédországé. Függetlenségünk feladásának előzményei is vannak. Az oka pedig röviden és tömören az ukrajnai orosz invázió. Világossá vált, hogy Oroszország nem tiszteli azt az európai biztonsági rendet, amire a svéd védelmi gondolkodás is fel volt építve. Az átértékelődő európai biztonság korában, amikor a fenyegetések számottevő mértékben növekednek, Svédországnak értelemszerűen nagyobb figyelmet kell fordítania védelmi politikájára. S mivel az elmúlt időszakban gyökeresen megváltozott a svéd biztonsági helyzet, a kormányzatnak el kellett gondolkodnia a NATO-csatlakozás kérdésén. A csatlakozást a politikai pártok túlnyomó többsége, valamint a társadalom nagy része is támogatta.

A szerző felvétele

– Nálunk ugyanakkor lehettek, akik úgy vélték: a svéd NATO-csatlakozás hatásait a közép-európai régióban alaposan át kell gondolni, különösen Magyarország részéről. A magyar kormánynak és döntéshozóknak pedig fel kell készülniük az esetleges politikai és biztonsági változásokra.

– A mi szempontunk az volt, hogy a NATO-csatlakozás révén Svédország növelheti a biztonságát, mivel az érkező fenyegetésekkel szemben szövetségeseink támogatásával védhetjük a svéd területet. Ez biztosítékot nyújthat az országnak, hogy megvédhesse értékeit és érdekeit. A NATO-hoz való csatlakozás lehetőséget ad Svédországnak arra is, hogy modernizálja védelmi erőit és fejleszthesse haditechnikai kapacitásait. Ezáltal javulhat a svéd katonai potenciál, és véderőnk képes lehet hatékonyabban reagálni a különféle biztonsági veszélyekre. Abban is hiszünk, hogy Svédország a NATO-csatlakozással nemcsak a NATO biztonságához, hanem benne Magyarország biztonságához is hozzájárul.

– Mérlegelni kellett esetleg, hogy a svéd NATO-csatlakozás hatására az Európai Unió és a NATO közötti politikai egyensúly felborulhat a közép-európai régióban?

– Amikor Magyarországra érkeztem, rögtön ellátogattam a különféle minisztériumokba, és több alkalommal ígéretet kaptam arra, hogy nem Magyarország lesz az utolsó a ratifikációban. A svéd gondolkodást sokáig az határozta meg, hogy Törökország lesz az utolsó hozzájáruló. Mi természetesen bíztunk benne, hogy nem a magyarok lesznek az utolsók. Talán naivak voltunk, de így volt. Örülünk annak, hogy megtörtént a csatlakozás, és beléptünk a NATO-ba. Lapoztunk hát, és most próbálunk előrenézni.

– Svédország csatlakozásával a NATO-határok kibővültek, így megnő az európai biztonság. A NATO-­csatlakozás ugyanakkor költségekkel jár, a védelmi kiadások terén Svédország teljesíti a jelenleg érvényes, GDP-arányos két százalékot?

–Igen. És további célunk, hogy 2028-ig elérje a 2,6 százalékot. Svédország eddig mintegy ötmilliárd dollárnyi támogatással járult hozzá Ukrajna Oroszország elleni harcához. Humanitárius segítséget is adtunk, és fegyverszállítások is történtek. A svéd kormány továbbá döntött arról, hogy évente 2,3 milliárd dollárnyi támogatást kapjanak az ukránok, elfogadta ugyanis azt a javaslatot, hogy 2026-ig összesen csaknem 10 milliárd dolláros támogatást ad Kijevnek. Az új vállalással a Stockholm részéről Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius támogatás 9,66 milliárd eurót, azaz több mint 100 milliárd svéd koronát tesz ki. Nagyon meghatározó nézet Svédországban, hogy ha segítünk Ukrajnának megvédeni magát, azzal Svédországot és Európát is védjük.

– Annyira valós veszély az orosz hadsereg előretörése?

– A svéd politikusok és katonai vezetők álláspontja az, hogy nem kizárható, hogy Oroszország megtámadja Svédországot. A jelenlegi helyzetben nem lehet jósolni. A hihetetlen is megtörténhet. Ezért gondoljuk úgy nemcsak Svédországban, hanem a legtöbb EU- és NATO-tagországban is, hogy Ukrajnát ebben a háborúban támogatni kell, még jobban is, mint eddig.

– Ha szereti a skandináv krimiket, melyik ország krimijeit tartja a legjobbnak?

– Szoktam krimit olvasni, de finn krimit még nem olvastam. Nem tudnám eldönteni a kérdést, mindenesetre szeretem nagyon a svéd Liza Marklundot és a szintén svéd Lars Keplert.

A szerző felvétele

– Nem véletlenül kérdeztem rá a krimikre, hiszen ezek kedveltségének növekedéséhez talán, de a megszületésükhöz nagy valószínűséggel hozzájárult a bűnözés elharapódzása, amiről elég sokat hallani.

– Ezekben a krimikben azért elég sok a fikció, de tény, hogy amíg korábban fenn északon, például Svédországban viszonylag elszigeteltebbek voltunk olyan társadalmi problémákat tekintve, mint a nemzetközi bűnözés és a drogkereskedelem, addig mára már ezek alól Svédország sem kivétel. A fejlődéssel együtt járt, hogy bizonyos értelemben a világunk beszűkült, s a máshol már korábban létező problémák nálunk is megjelentek. E fejlődésnek ugyanakkor sok pozitív hatása is volt, gondoljunk csak arra, hogy az e-mail a 90-es években tört be az életünkbe, ahogyan az iPhone is már 20-30 éve velünk van. A digitalizáció nagyon átformálta a társadalmakat. A telefonunk által az egész világ valahogy a zsebünkben van, és ez valószínűleg Svédországot és minden bizonnyal Magyarországot is átformálta – mind pozitív, mind negatív értelemben.

– Én kifejezetten az északi országokban is jelen lévő bűnbandákra gondolok, amelyek bevételének több mint fele a kábítószerből származik. Azt gondolom, hogy Svédország bizonyos értelemben mindig is nyitottabb volt, mint Finnország, de mostanában már kevésbé érezhetők ezek a különbségek. A globális médiaszenny pedig természetesen Magyarországra is eljutott, ahogyan a fiatalok körében tapasztalt kilátástalanság, bűnözés és az iskolai erőszak is ugyanígy megjelent már, mint Északon – és valóban, a kütyükön keresztül is megjelenik ez. A svéd kormány egyik kampányígérete volt a bűnbandák visszaszorítása. Van előrelépés az ügyben?

– Az említett bűnbandák nemzetközi szinten működnek, és fő bevételük valóban a drogból származik. Az iskolai erőszak terjedése rámutat arra is, hogy a fiatalok nemcsak jót, hanem rosszat is tanulnak egymástól. A közösségi média elterjedése pedig rásegít erre a folyamatra. Ugyanezt látjuk a bűnözéssel kapcsolatban is, hiszen nem marad az országhatárokon belül és valójában nagyon komplex. A 2022-ben megválasztott svéd kormány egyik fő ígérete valóban az volt, hogy erőteljesebben fellépnek a bűnözés ellen, és e tekintetben sok reform és törvénymódosítás történt már. De – ahogyan a probléma határon átívelő voltát már korábban is hangsúlyoztam – a svéd kormány lépései önmagában nem elegendők a nemzetközi bűnbandák visszaszorításához, ennek érdekében nemzetközi összefogásra is szükség van, például az EU-n belül. Amikor a svéd embereket megkérdezték az EU-választások előtt arról, hogy mit tartanak fontosnak, az EU mire fókuszáljon a jövőben, válaszukban legtöbben a fenntarthatóság és a klímaváltozás témakörét, valamint a bűnözés visszaszorítását említették.

– Milyen együttműködést lát erősíthetőnek Svédország és Magyarország között?

– Biztosan többféle módon tudnánk együttműködni a bűnözés visszaszorítása érdekében is akár, de ezt a munkát elsősorban az EU-n belül érdemes elvégezni, például az Europol keretein belül. Néhány hete a svéd vámhatóság történetének eddigi egyik legnagyobb fogását jelentette be: 1,4 tonna kábítószert foglaltak le egy Stockholm melletti kikötőben. Ez a kokain a balkáni útvonalon érkezett Svédországba. Ilyen téren például Magyarországnak és Svédországnak talán többet kellene együttműködnie.

– Az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége kapcsán milyen elvárásai vannak Svédországnak?

– Magyarország elég különleges helyzetben veszi át az elnökséget a választások után. Új lesz az Európai Parlament, valamint az Európai Bizottság is. Általában a törvényhozás az, ami alapjaiban meghatározza az uniós munkát, de sok új törvény az őszi fél év alatt ezúttal talán nem várható. Ugyanakkor sok aktuális téma van, amivel a magyar elnökségnek foglalkoznia kell. Hallhattunk már valamennyit a magyar prioritásokról, például a gazdasági, üzleti, versenyképességi ügyek kapcsán. Mi, svéd oldalról egyet tudunk érteni a magyar álláspontokkal, Svédország támogatja ezeket. Egyáltalán nem mindegy, hogy Európa hogyan tud versenyképes maradni Amerikával és Ázsiával szemben. Ez a svéd elnökségnek is az egyik fő prioritása volt, tehát egyetértünk azzal, hogy ezt a folyamatot Magyarország továbbvigye. Van egy másik kérdés is, amelyben Magyarország és Svédország álláspontja közel áll egymáshoz: a közelgő balkáni csúcstalálkozó, mely talán a magyar elnökség legfontosabb eseménye lesz. Mindemellett úgy tudjuk, hogy Magyarország szorgalmazná a szorosabb európai biztonságpolitikai együttműködést – ezzel is egyetért Svédország. Ennek kapcsán az európai hadiipar hatékonyabbá tételéről is szó esik majd. Ezen a téren a Gripen-program jó példája a jól működő együttműködésnek. A svéd–magyar kétoldalú kapcsolatok egyik zászlóshajója a stratégiai védelmi partnerség. A Saab Gripen-program keretében az együttműködés már csaknem húszéves. Ez a hosszú távú, élvonalbeli high-tech partnerség folytatódik, és hozzáadott értéket jelent mindkét országnak. Úgy gondoljuk, hogy ezt még tovább lehet mélyíteni, illetve más hasonló együttműködési programokat is érdemes kiépíteni. Én a Gripenek kapcsán kialakult svéd–magyar együttműködésről csak jót hallottam, és a pozitív benyomásaim megerősítést nyertek Kecskeméten is, ahol nemrégiben láthattam a magyar Gripeneket.

– A svéd–magyar gazdasági kapcsolatok ugyanakkor sokszínűek. A magyar külügyminiszter pedig arra hívta fel figyelmet, hogy a svéd vállalatok beruházásaikkal a jövő technológiáit hozzák Magyarországra, ezáltal hozzájárulva a gazdaság hosszú távú növekedési pályájának fenntartásához. Beszélne a svéd gazdasági szereplők magyarországi tevékenységéről?

– A két ország között a kereskedelmi forgalom az ezredforduló után ugrott meg látványosan. Svédország Magyarországra irányuló exportja 700-900 millió dollárra növekedett az 1995–2000 közötti 300 millió dollárról. Svédország Magyarországról származó importja is jelentősen bővült: három éve már 2,07 milliárd dollár volt az értéke, míg 2000-ben mindössze 259 millió dollár. Az elmúlt években a kétoldalú kereskedelmi együttműködés és a vállalati szektor aktivitása látványosan fejlődött. Említhetem például az Ericssont, amely leányvállalatát már több mint száz éve alapította Magyarországon. Később több svéd vállalat fektetett be itt, s a rendszerváltás kapcsán fellendült az érdeklődés. Az 1989-es év kulcsfontosságú volt, akkortól számos svéd cég magyarországi üzleti tevékenysége megélénkült. Nem vagyunk annyira nagy befektetők, mint esetleg a kínaiak vagy mások, de mintegy 150 svéd cég van jelen Magyarországon, ezek pedig körülbelül 17 ezer embert foglalkoztatnak. Ez nem tűnik soknak, mégis azt gondoljuk, ezzel jelentősen hozzájárulunk a gazdasági fejlődéshez és reméljük, hogy ezen a területen is tudunk bővíteni. A magyarországi svéd cégek a gazdaság számos különböző ágazatában képviseltetik magukat. Meghatározó tevékenységi körük a gyártás – ilyen például az Electrolux, a Dometic és a Hestra – ugyanakkor az innováció és a fejlesztés terén is növekedés figyelhető meg. A nagy- és kiskereskedelem, az informatika és kommunikáció terén is van jelenlét. A kiskereskedelmi szektorban például jól ismert márkák az IKEA és a H&M. A svéd cégek nagyobb része nagyobb multinacionális csoportokhoz tartozik, globális ügyfelekkel. Jó példa erre az autóipar: a Volvo, a Scania, az Autoliv és a Haldex mindegyike jelen van Magyarországon.

A szerző felvétele

– A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését, a hosszú távú, sikeres együttműködések megalapozását, elmélyítését elősegítheti egymás értékeinek kölcsönös elismerése, a bizalom légkörének ápolása. Ehhez pedig érdemes talán néha visszanézni a múltba, hiszen a svédek és a magyarok nem ismeretlenek egymás számára. Mit gondol erről?

– A nagykövetség ennek szellemében dolgozik. Feladatunknak tartjuk Raoul Wallenberg emlékének megőrzését, aki a svéd képviselet munkatársaként több tízezer magyar zsidó életét mentette meg a második világháború alatt. Ha pedig visszanézünk még a történelemben, van további két pont, amikor Magyarország és Svédország nagyon közel került egymáshoz. Az egyik 1956 volt, amikor nagyon sok magyar menekült érkezett Svédországba. A másik időszak az 1990-es évek eleje, amikor Magyarország a rendszerváltás után elindult az európai integráció útján, és talán Svédország volt az az ország, amely ezt a törekvést a legerősebben támogatta. Nagy áttörés volt, amikor az EU-hoz újonnan csatlakozni kívánó tíz leendő tagország épp a svéd uniós elnökség alatt, 2001-ben döntő jelentőségűt lépett előre ebben a folyamatban.

Borítókép: Diana Madunic, Svédország rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete (Fotó: Tóth László Levente)