A genderelmélet kívánalmai alapján állítaná feje tetejére az amerikai atompolitikát egy szélsőséges lobbista, aki Joe Biden elnöksége alatt került fontos pozícióba a Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatóságban. A Fox News beszámolója szerint Sneha Nairt idén februárban nevezték ki különleges asszisztensnek az igazgatóságon, s ekkor már tudni lehetett, hogy a nő meglehetősen szélsőséges – és finoman szólva is kockázatos – nézeteket képvisel a nemzetbiztonságról.
Fehér felsőbbség mint kockázat
A nukleáris arzenál leszerelését szorgalmazó Nair ugyanis szakmai érvek helyett az úgynevezett queer elméletre hivatkozva hangoztatja a követeléseit.
A Fox News hosszasan idézi Nair tavalyi cikkét, amelyben a genderaktivista egyenesen az amerikai nemzetbiztonság javításának feltételeként említi a queer elmélet terjesztését. Ezalatt pedig azt érti, hogy felszámolná a „fehér felsőbbséget” a nukleáris szektorban, de például azt is írja, hogy „queerebbé” tenné a nukleáris fegyvereket.
Megjegyzendő: a fehér felsőbbség fogalmát eredetileg olyan szélsőséges szervezetekre használták, mint a Ku-Klux-Klan, a többféleképpen fordítható queer szó pedig egyebek mellett azt jelenti, hogy homoszexuális, furcsa vagy bizarr. Nair szerint a queer elmélet a nukleáris igazságosságért és leszerelésért folytatott harcot testesíti meg, és úgy véli, hogy azt is e narratíván keresztül lehetne a leginkább feltárni, hogy milyen veszélyeket hordoz az urániumbányászat vagy az atomfegyverek tesztelése.
Sneha Nairnak olyan elképesztő állításai vannak, hogy a queer elmélet alkalmazása nélkül maguk a nukleáris biztonsággal foglalkozó létesítmények dolgozói válhatnak egyfajta „belső fenyegetéssé”. Szerinte ugyanis ezen intézmények fehér bőrű személyzete nem tudja megfelelően felmérni a saját faji csoportjukhoz tartozó emberek jelentette fenyegetéseket. Úgy véli, hogy a fehérek nem képesek kiszűrni, ha közülük valaki radikális fehér felsőbbrendűséget hirdet.
Homályos hátterű kisebbségeket tenne kulcspozíciókba
A különleges asszisztens ezzel párhuzamosan olyan etnikai kisebbségeknek könnyítené meg fontos pozíciók betöltését a nukleáris szektorban, akik tisztázatlan külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek, és akiket nemzetbiztonsági okokból eddig távol tartottak a kiemelten kényes pozícióktól. „Amerikai kormányjelentések szerint a külföldi kötődésű, képzett jelentkezőket eltanácsolják attól, hogy kényes nemzetbiztonsági pozíciókra jelentkezzenek, és a biztonsági tanúsítvány megszerzését is megnehezítik számukra. Ez részben annak köszönhető, hogy a döntéshozók negatív előítéletekkel viseltetnek bizonyos faji vagy etnikai csoportokkal szemben” – írta Nair az ominózus cikkében, hozzátéve, hogy szerinte javítaná a nukleáris biztonságot, ha ezen a területen is érvényesítenék a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás programpontjait. Az egyes szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből DEI-nek nevezett dogma gyakorlatilag a nemi és faji kvóták alkalmazását jelenti az Egyesült Államokban, vagyis sokszor csupán az előírt létszám betöltése végett alkalmaznak bizonyos etnikai vagy szexuális kisebbséghez tartozó személyeket.
Sneha Nair még olyan magától értetődő alapfogalmakat is átírna a queer elmélet alapján, mint hogy mi tekintendő egyáltalán fenyegetésnek.
– A nukleáris biztonsági döntéshozatalban szereplő szempontok diverzifikálása kiterjesztheti annak meghatározását, hogy ki vagy mi jelent fenyegetést a nukleáris biztonságra nézve – állítja Nair, aki szerint a „fenyegetés” és a „biztonság” fogalmát a domináns (vagyis a fehér) kultúra határozza meg, amely eredendően figyelmen kívül hagyja azt, hogy a marginalizált csoportok miként érzékelik a fenyegetéseket, illetve hogy egyáltalán mit értelmeznek akként.
Genderalapú nemzetbiztonság
A különleges assztisztens a nemzetbiztonság „homályos fogalmát” ugyancsak a genderhez kapcsolódó terminusok mentén bírálja. Problémát lát ugyanis abban, hogy a nukleáris elrettentést a racionalitással és a biztonsággal társítja a közvélemény, míg a leszerelést és a nukleáris fegyverek áldozatainak járó jóvátételt érzelmességként és a nemzetbiztonság félreértelmezésének tekintik. Vagyis Nair a queer elméletre támaszkodva döntené meg azt a tételt, hogy a nukleáris elrettentés biztonságot teremt, míg a leszerelés sebezhetővé teszi az országot.
Mielőtt Sneha Nair kormányzati pozíciót kapott volna a Biden–Harris-adminisztrációban, a Stimson Intézetben dolgozott, amely az évek során több százezer dollárt kapott Soros György Nyílt Társadalom Alapítványaitól és több milliót a katari nagykövetségtől. A Fox News a Stimsonnak és az amerikai energiaügyi minisztériumnak is küldött kérdéseket, ám egyelőre egyik helyről sem válaszoltak.
