Az orosz erők gyors és jelentős területi előnyöket szereztek Ukrajnában, kihasználva Kijev katonai hiányosságait és hibáit, miközben az ukrán lakosság körében egyre nagyobb a támogatottsága a háború tárgyalásos úton történő befejezésének – írta a Financial Times.
A keleti Donyecki régió áll a középpontjában Moszkva megújított offenzívájának, amely tavaly év végén kezdődött, de az elmúlt hetekben jelentősen fokozódott. A Financial Timesnak nyilatkozó magas rangú ukrán tisztviselők szerint Vlagyimir Putyin fő célja idén az, hogy minél több területet szerezzen meg.
A védelmünk repedéseket mutat.
– mondta egy magas rangú ukrán tisztviselő, aki ismeri a katonai műveleteket. Figyelmeztetett, hogy az orosz erők „taktikai sikert” értek el Donyeckben, és további előrenyomulásra van kilátás, hacsak nem fordul meg a helyzet.
Összességében az orosz előrenyomulás több mint visszájára fordította az ukrán hadsereg tavalyi, nehezen kiharcolt apró sikereit. A finnországi székhelyű Black Bird Group katonai kutatócsoport kutatása szerint az orosz csapatok által május eleje óta elfoglalt terület nagysága közel kétszerese annak, amit az ukrán hadsereg egy évvel ezelőtti nyári offenzívájával súlyos áldozatok és hadianyagok árán tudott visszaszerezni.
Ukrán tisztviselők azonban bizakodóak a téren, hogy Oroszország offenzívája lelassulhat, amit Kijev esetleg Moszkva ellen fordíthat. Ezt jelezheti az ukrán erők keddi meglepetésszerű offenzívája Kurszk orosz határvidéken belül.
Az orosz csapatok a hétvégén elfoglalták Csasziv Jar keleti kerületének egyes részeit, valamint az oroszoknak több kulcsfontosságú pozíciót is sikerült ellenőrzésük alá vonniuk az elmúlt hónapban, az ukránok helyzete eközben folyamatosan romlott 0ľ írta a Black Bird Group.
Kijev 2023. június 1. és szeptember 1. között nagyjából 321 négyzetkilométernyi területet szabadított fel, Oroszország azonban idén május 3. és augusztus 2. között közel 600 négyzetkilométernyi területet foglalt el, a közelmúltbeli orosz előretörések pedig váratlanul érték az ukrán erőket.
Felmérések szerint az ukránok 57 százaléka szeretné, ha tárgyalások kezdődnének Oroszországgal a háború befejezéséről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte is, hogy béketerve alapján beleegyezne, hogy tárgyaljanak Moszkvával. A Kreml, amelyet nem hívtak meg a júniusi első svájci összejövetelre, azt mondta, hogy esetleg tisztviselőt küld a Kijev által még idén megrendezendő második csúcstalálkozóra.
Az ukrán tűzerő kisebb mértékű javulása egyelőre nem hozott változást a harctéren. Áprilisban az amerikai kongresszus jóváhagyta a régóta halogatott 60 milliárd dolláros katonai segélycsomagot, vasárnap pedig Zelenszkij bejelentette az első F–16-os vadászgépek megérkezését, és az év végéig továbbiakra számítanak.
Szakértők szerint azonban Ukrajna számára a legégetőbb kérdés továbbra is az utánpótlás. Franz-Stefan Gady, a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének munkatársa szerint „a folyamatos orosz előrehaladás legközvetlenebb oka az ukrán emberhiány, elsősorban a gyalogság.”
Amit most látunk, az lényegében az, hogy az oroszok megpróbálják kihasználni ezt a gyengeséget.
– mondta, hozzátéve, hogy Kijev „túl lassan” mozgósított.
Gady megjegyezte: a területek feladása segíthetne megőrizni a korlátozott emberi erőforrásokat, és végső soron megerősíthetné a védelmet.
A fő kérdés az, hogy mikor és hol fog a frontvonal stabilizálódni.
– húzta alá.
Orosz–ukrán háború 
