Az elmúlt napokban újra a brüsszeli korrupciós botrányokra szegeződött a tekintet, amikor Didier Reynders, az Európai Bizottság volt igazságügyi biztosa pénzmosási botrányba keveredett, amely Belgiumban és az EU-ban is hatalmas port vert fel. A belga szövetségi rendőrség több hónapja nyomoz Reynders ellen, majd miután uniós mandátuma vasárnap lejárt és elveszítette mentelmi jogát mint európai biztos, házkutatásokat tartottak – emlékeztet a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Reynderst azzal gyanúsítják, hogy évtizedeken keresztül kétes eredetű pénzt használt fel lottószelvények vásárlására, majd a nyereséget saját magánszámlájára utalta.
Didier Reynders a brüsszeli korrupció egyik jelképévé vált az elmúlt években, számos botrány főhőse volt már. Korábban közbeszerzésekből és fegyverkereskedelemből származó kenőpénzek elfogadásával is meggyanúsította egy egykori titkos ügynök. Bírósági per lett az ügyből, de mindig ejtették a vádakat Reynders ellen.
A felperes, Nicolas Ullens de Schooten 2007 és 2018 között állt belga nemzetbiztonsági szolgálatban, és főként gazdasági bűncselekményekkel foglalkozott.
Ullens azt állította, hivatali ideje alatt többször jelentette, hogy az akkor pénzügy-, majd külügyminiszterként funkcionáló Reynders több korrupciógyanús ügyben és pénzmosásban is érintett lehet, ám egyszer sem indult nyomozás a liberális politikus ellen. A férfi ügyvédje, Alexis Deswaef a kereset benyújtása után a Le Soir című belga lapnak elmondta: védence halálos fenyegetést is kapott, ráadásul a belga titkosszolgálatok vezetője jelezte, hogy nemkívánatos a további tevékenysége – kirúgták, amint nyomot talált a korrupcióra.
Kenőpénz Kongóból
Egy másik ügyben alapos gyanú volt arra, hogy Reynders több millió euró kenőpénzt fogadott el a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinshasában épülő belga nagykövetség építésének közbeszerzési eljárása kapcsán.
A gyanú szerint 2009 és 2011 között belga pénzügyminiszterként kivette a részét a kazahsztáni fegyverkereskedelemből is, amikor kétes politikai hátterű hadurakkal üzletelt.
Szintén erre az időszakra esnek politikai látogatásnak álcázott találkozói a megbuktatott diktátorral, Moammer Kadhafival.
Kadhafi 2011-es bukása után 14 milliárd euróra becsült vagyonát a Líbiai Befektetési Hatóság zárolta és az EU felügyelte. Reynderst éppen akkor nevezték ki pénzügyminiszter helyett külügyminiszterré, de váltása előtt a kamatkifizetéseket nem blokkolta. Több száz millió eurónak nyoma veszett, a pénz valószínűleg líbiai milicistákhoz köthető fiktív számlákra került, akik emberkereskedelemből éltek. Reynders azóta sem adott elfogadható magyarázatot a történtekre, ahogy a birtokába került értékes afrikai műkincsekre sem.
A rasszizmus sem áll távol a korábbi bizottsági biztostól: Reynders 2015-ben arcát befeketítve „Fekete Péternek” öltözött egy jótékonysági rendezvényen, amely beteg gyermekeknek gyűjtött pénzt. A 19. században Afrikából, többek közt Belga Kongóból is elhurcolt rabszolgák leszármazottai érthetően nem nézik jó szemmel az efféle tréfákat sem Belgiumban, sem a világ más részein.
