Így mennek szembe az EP-ben az írott és íratlan szabályokkal

Nemrég alakult meg az új Európai Parlament és a szakbizottságai, de máris botrányokról és szabályok megszegéséről lehet hallani. Ifj. Lomnici Zoltán szerint egy szervezet működése akkor lesz kiszámítható, ha következetesen a nyilvános, megismerhető, jogszerűen elfogadott normáinak megfelelően jár el.

Illusztráció (Forrás: Pexels)

A nemek közötti egyensúly bár nem nevezhető általánosan elismert nemzetközi alapelvnek, azonban az Európai Parlament eljárási szabályzata tartalmazza, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az EP-re nézve kötelező normatív aktusnak minősül. Az Eljárási Szabályzat 219-es cikke tisztán kimondja, hogy:

Parlament sokszínűségének tükröződnie kell az egyes bizottságok elnökségének összetételében. Egy bizottság elnöke és első alelnöke nem lehet azonos nemű. A nemek közötti egyensúlyt az elnökség többi tagjára is alkalmazni kell. Nem megengedhető, hogy az elnökség valamennyi tagja ugyanabból a tagállamból származzon.

Tehát az EP saját szabályai szerint nemcsak az elnök-alelnök vonatkozásában, hanem a többi alelnök szempontjából is érvényesülnie kell a nemi egyensúlynak. 

Meet the chairs of Parliament's committees!

The European Parliament has 20 standing committees and four subcommittees, covering various policy areas from environment to international trade.

Find out who leads them: https://t.co/H0JeW3kmRC

— European Parliament (@Europarl_EN) July 26, 2024

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben egy bizottságban férfi lett az elnök, az első alelnök mindenképpen nő kell legyen. Ha a második és a harmadik alelnöki pozícióba is férfiak kerülnek, akkor a szabály szerint a negyedik alelnöknek mindenképpen egy női jelöltet kell megválasztani. Ezt figyelembe véve, a szokásjog is azt diktálja, hogy az első és negyedi alelnöki pozícióra mindig két jelölt legyen állítva, hogy könnyebben érvényesülni tudjon ez a feltétel. 

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint azért fontos, hogy a nemek közötti egyenlőség kritériuma teljesüljön, „mert az EP saját szabályai ezt rögzítik, és ha EP még a maga által alkotott normákat sem hajlandó betartani, akkor nem várható tőle, hogy más szabályokat majd szigorúbban betartana és betartatna a tagjaival.”

Egy szervezet – legyen az egy államszervezet vagy az EP – működése akkor lesz jogi értelemben kiszámítható, ha következetesen a nyilvános, megismerhető, jogszerűen elfogadott normáinak megfelelően jár el. A joghoz kötöttség és a jogbiztonság mind a – Brüsszel számára a szavak szintjén rendkívül fontos – jogállamiság immanens kritériumai, így ezek nélkül a demokratikus, jogállami működés nem lehet biztosított

– vallja a szakértő. 

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament mennyire veszti hitelét, ha a saját szabályait sem tartja be, így vélekedett: 

Hiába készít az EP minden évben cselekvési tervet a nemek közti egyenlőség előmozdítása érdekében, ha mindeközben a saját maga alkotta szabályoknak az erre vonatkozó passzusait sem tartja tiszteletben. Az EP eljárási szabályzatának 16. cikk 2. pontja szerint az elnök, az alelnökök és a quaestorok megválasztása során tekintettel kell lenni a nemek közötti egyensúlyra. Ehhez képest a húsz állandó szakbizottság elnökei közül csak nyolc nő (tehát másfélszer annyi férfi van, mint nő), míg a Bizottsági Elnökök Értekezletén velük ülésező négy különbizottság elnökei közül csak egy nő van (tehát háromszor annyi férfi van, mint nő).

A lapunk korábban arról is beszámolt, hogy a háborúpárti baloldal és Néppárt az EP-ben minden pozíciót magának akar. Ezt a tényt bizonyította a szakbizottsági pozíciókról szóló döntés is.

A mainstream pártok az Európai Néppárt vezetésével egy szégyenteljes politikai paktumot kötöttek, hogy megakadályozzák, hogy a Patrióták megkapják az Európai Parlament szabályai szerint nekünk járó bizottsági pozíciókat. Megszegik az EP szabályait, szembemennek a jogállamisággal, a demokráciával és semmibe veszik európai választók millióinak akaratát. Ez elfogadhatatlan, és vissza fog ütni. A Patrióták Európáért frakció nem fogadja el ezt a szégyenteljes paktumot és minden rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget igénybe fog venni

– írta akkor közösségi oldalán Gál Kinga, Patrióták Európáért első alelnöke. 

Az Európai Parlament eljárási szabályzatával összhangban a testület sokszínűségének tükröződnie kell az egyes bizottságok elnökségének összetételében. De vajon tükröződik-e a sokszínűség, ha a harmadik legnagyobb politikai csoportot, a Patriótákat kizárják a bizottságok vezető pozícióiból?

– tette fel a kérdést Hölvényi György, a KDNP EP-képviselője.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)