Kovács Zoltán: Ideje tiszta vizet önteni a pohárba!

A vád, miszerint Magyarország orosz kémeket lát vendégül, több hollywoodi kasszasiker cselekményére hasonlít – fogalmazott Kovács Zoltán.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelõs államtitkár Fotó: Lakatos Péter

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár az About Hungary oldalán közzétett írásában tisztázza a Magyarországot ért vádakat, miszerint a Nemzeti Kártya program keretében orosz és belorusz kémek érkezhetnek hazánkba.

Néhány hete az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson megkeresést küldött a magyar Belügyminisztériumnak, amelyben aggályait fejezte ki a magyar Nemzeti Kártya programmal, valamint azzal kapcsolatban, hogy véleménye szerint az veszélyezteti az EU belső biztonságát, mivel könnyű belépési pontként szolgál orosz és belorusz kémek számára.

„A vád, miszerint Magyarország orosz kémeket lát vendégül, több hollywoodi kasszasiker cselekményére hasonlít. És ha megnézzük a tényeket, akkor is csak az marad: puszta fikció” 

– fogalmazott az államtitkár. 

Kovács Zoltán részletesen ismertette a tényeket a Brüsszel által támadott Nemzeti Kártya programról:

• A Nemzeti Kártyával 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás lehetséges, és legfeljebb kétéves határozott időtartamra érvényes. Ez egyszer három évvel meghosszabbítható.
• A kártya csak munkavállalási céllal igényelhető, vagyis kizárólag az adott munkahely és a konkrét munkakör alapján adható ki.
• Ha valaki ezen időszak alatt munkahelyet vált, akkor hosszabbítási kérelmet kell benyújtania, amelynek során a hatóságok az új munkáltató tekintetében ismét felülvizsgálják a jogosultságot.
• Ráadásul, ahogy Pintér Sándor belügyminiszter Johansson biztosnak adott válaszában világosan rámutatott, a Nemzeti Kártya iránti kérelem elbírálásakor ugyanazokat a migrációs és biztonsági vizsgálatokat végzik, mint más tartózkodási engedélyek esetében. Kovács Zoltán szerint

kicsit meglepő, hogy bár a Nemzeti Kártya program keretei már jó ideje hatályban vannak, Brüsszelből eddig nem érte kritika. Ha korábban rendben volt, akkor most miért támadnak minket, amikor a szabályozás és a gyakorlat változatlan? – tette fel a kérdést az államtitkár. 

Kovács Zoltán felhívja rá a figyelmet, hogy ez egy fontos – de nem az egyetlen – lyuk a bizottság érvelésében. Ahogy Szijjártó Péter külügyminiszter is megjegyezte egy pár nappal ezelőtti előadásában: 

ha valaki orosz és belorusz állampolgárok tömegeit akarja megtalálni az EU-n belül, akkor máshol kell keresgélnie, nem Magyarországon.

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai alapján 2023. január 1-jei dátummal valamivel több mint 718 ezer orosz állampolgár tartózkodott az Európai Unióban. Ebből Magyarországon 6193 orosz állampolgár volt regisztrálva, ami az összlétszám kevesebb mint 1 százaléka. Ezzel szemben Németországban közel 260 ezren, Lettországban 37 906-an, Észtországban pedig 81 036-an voltak regisztrálva. Nagyjából ugyanezek az arányok vonatkoznak a belorusz állampolgárokra is. 

Ugyanakkor néhány nagy tagállam, például Franciaország és Lengyelország nem szolgáltatott releváns adatokat. Kovács Zoltán úgy fogalmazott:

Az adatok fényében kissé irreálisnak tűnik, hogy Brüsszel „orosz kémek” miatt aggódik Magyarországon, amikor a magyarországi Nemzeti Kártya-rendszerrel és az egész Európát fenyegető – állítólagos – veszélyekkel szemben leginkább kritikus országokban – a balti államokban – oroszok tömegei élnek.

Kovács Zoltán kiemelte, 

a mi szemszögünkből nézve ez a krónikus hungarofóbia újabb esete. És hogy őszinte legyek, egyszerűen sértő az az állítás, miszerint Magyarország – az az ország, amely az elmúlt években eurómilliárdokat költött a határvédelemre – lenne az, amelyik könnyű bejutást biztosít az EU-ba a külföldi állampolgároknak. Brüsszeli barátainknak: Nézzetek körül máshol, itt nincs semmi látnivaló!

Borítókép: Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár (Fotó: MTI/Lakatos Péter)