Kovács Zoltán: Ideje tiszta vizet önteni a pohárba!

A vád, miszerint Magyarország orosz kémeket lát vendégül, több hollywoodi kasszasiker cselekményére hasonlít – fogalmazott Kovács Zoltán.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelõs államtitkár Fotó: Lakatos Péter

Kovács Zoltán részletesen ismertette a tényeket a Brüsszel által támadott Nemzeti Kártya programról:

• A Nemzeti Kártyával 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás lehetséges, és legfeljebb kétéves határozott időtartamra érvényes. Ez egyszer három évvel meghosszabbítható.
• A kártya csak munkavállalási céllal igényelhető, vagyis kizárólag az adott munkahely és a konkrét munkakör alapján adható ki.
• Ha valaki ezen időszak alatt munkahelyet vált, akkor hosszabbítási kérelmet kell benyújtania, amelynek során a hatóságok az új munkáltató tekintetében ismét felülvizsgálják a jogosultságot.
• Ráadásul, ahogy Pintér Sándor belügyminiszter Johansson biztosnak adott válaszában világosan rámutatott, a Nemzeti Kártya iránti kérelem elbírálásakor ugyanazokat a migrációs és biztonsági vizsgálatokat végzik, mint más tartózkodási engedélyek esetében. Kovács Zoltán szerint

kicsit meglepő, hogy bár a Nemzeti Kártya program keretei már jó ideje hatályban vannak, Brüsszelből eddig nem érte kritika. Ha korábban rendben volt, akkor most miért támadnak minket, amikor a szabályozás és a gyakorlat változatlan? – tette fel a kérdést az államtitkár. 

Kovács Zoltán felhívja rá a figyelmet, hogy ez egy fontos – de nem az egyetlen – lyuk a bizottság érvelésében. Ahogy Szijjártó Péter külügyminiszter is megjegyezte egy pár nappal ezelőtti előadásában: 

ha valaki orosz és belorusz állampolgárok tömegeit akarja megtalálni az EU-n belül, akkor máshol kell keresgélnie, nem Magyarországon.

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai alapján 2023. január 1-jei dátummal valamivel több mint 718 ezer orosz állampolgár tartózkodott az Európai Unióban. Ebből Magyarországon 6193 orosz állampolgár volt regisztrálva, ami az összlétszám kevesebb mint 1 százaléka. Ezzel szemben Németországban közel 260 ezren, Lettországban 37 906-an, Észtországban pedig 81 036-an voltak regisztrálva. Nagyjából ugyanezek az arányok vonatkoznak a belorusz állampolgárokra is. 

Ugyanakkor néhány nagy tagállam, például Franciaország és Lengyelország nem szolgáltatott releváns adatokat. Kovács Zoltán úgy fogalmazott:

Az adatok fényében kissé irreálisnak tűnik, hogy Brüsszel „orosz kémek” miatt aggódik Magyarországon, amikor a magyarországi Nemzeti Kártya-rendszerrel és az egész Európát fenyegető – állítólagos – veszélyekkel szemben leginkább kritikus országokban – a balti államokban – oroszok tömegei élnek.

Kovács Zoltán kiemelte, 

a mi szemszögünkből nézve ez a krónikus hungarofóbia újabb esete. És hogy őszinte legyek, egyszerűen sértő az az állítás, miszerint Magyarország – az az ország, amely az elmúlt években eurómilliárdokat költött a határvédelemre – lenne az, amelyik könnyű bejutást biztosít az EU-ba a külföldi állampolgároknak. Brüsszeli barátainknak: Nézzetek körül máshol, itt nincs semmi látnivaló!

Borítókép: Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár (Fotó: MTI/Lakatos Péter)