Súlyos oktatási válságban szenvednek a németek

Tombol az oktatási válság Németországban, minden negyedik gyermek gyenge az olvasásban. Ez a probléma az egész tanulmányaikat tönkreteheti, ráadásul a hiányosságokat az általános iskolákban alig lehet pótolni.

Egyre csak súlyosbodik az oktatási válság Németországban Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Súlyos következményekkel néz szembe a német társadalom, az oktatási válság évről évre egyre csak fokozódik, amit jól szemléltnek a különböző nemzetközi felmérések és szintmérők is. 

Évente ötvenezer fiatal hagyja el az iskolát képesítés nélkül. Társadalmunk ezt nem engedheti meg magának. Ez egy pénzügyi tényező is – függetlenül attól, hogy mit jelent ez maguknak a fiataloknak. Nincs lehetőségük arra, hogy elvégezzenek egy szakmát, ami a mélyszegénységhez és a reménytelenséghez vezet

– mondja a Die Welt című lapnak a 72 éves Andrea Pohlmann-Jochheim pedagógus, a „Mentor – Die Leselernhelfer” akciócsoport alelnöke. Mint ismert, Németországban minden negyedik gyermek az általános iskola végére sem tanul meg rendesen olvasni. 

Németországban nagyon sok diák anélkül hagyja el az iskolát, hogy megtanulna rendesen olvasni (Fotó: AFP/DPA)

A pedagógus szerint ennek több oka is van:

Az iskolarendszerünk túlterhelt. Ráadásul sok városi körzetben rendkívül nagy a heterogenitás. Különösen az általános iskolákban nagyon nehéz a tanároknak megbirkózni az eltérő nyelvi és tudásszintekkel. Valójában nagyon egyénre szabott támogatásra van szükség az egyes gyermekek támogatása érdekében. Erre azonban a tanárok már nem képesek.

Az egy-nyolc évesek több mint egyharmadának nem olvasnak fel rendszeresen. Ez azt is jelenti, hogy nem kapnak segítséget a nyelvi fejlődéshez. A hangos olvasás alapvetően elősegítené a szókincs bővülését, a gyerekek nyelvtani szerkezeteket tanulnak meg.

Egy másik ok az ugrásszerűen megnövekedett migráció.

Még mindig nem sikerült korai nyelvtanulást biztosítani mindazok számára, akiknek erre szükségük van. Ha a diákok bevándorló-hátterűek, nem feltételezhetjük, hogy Németországba érkezve rögtön elsajátították a német oktatási nyelvet

– emelte ki Doris Lewalter, a Müncheni Műszaki Egyetem oktatáskutatója. Amit azonban Németországban tilos kimondani, az az, hogy a migránscsaládból származó gyerekek nagy többsége nem is akar németül tanulni.

Segítségre várva

Andrea Pohlmann-Jochheim szervezete ugyanakkor megpróbálja ezt a tendenciát megfordítani. – Tavaly 124 klubunkban összesen csaknem húszezer gyermeket tudtunk támogatni célzott olvasásképzéssel – jegyezte meg. Minden mentor egy éven keresztül hetente egyszer egy gyermekkel foglalkozik.

Szükségünk van a munkaerőpiacon ezekre az emberekre. Ha nem teszünk semmit, az politikailag is katasztrofális lenne. Ha életben akarjuk tartani a demokráciánkat, akkor oktatási lehetőségeket kell teremteni mindenki számára

– kongatta meg a vészharangot Pohlmann-Jochheim. 

Nem segít a helyzeten az egyre súlyosbodó tanárhiány sem. A tanárok iránti igény mind nagyobb lesz, nem utolsósorban a bevándorlók beáramlása miatt. Mindenekelőtt a tartományoknak több tanárt kell képezniük, legalábbis ezt mondják a szakemberek. Nem csoda ugyanakkor, hogy egyre több tanár hagyja el a pályát, sok helyen ugyanis a migránsok a saját kultúrájukat akarják ráerőltetni az iskolákra. Nemrég számoltunk be arról például, hogy radikalizálódott muszlim diákok „saríarendőrség” felállítását tervezték a Düsseldorf melletti Neuss egyik középiskolájában.

Az érintett diákok közül hárman arab migránshátterűek, a negyedik fiatal olasz származású. Követeléseik között szerepelt a péntek délutánok szabaddá tétele, hogy a muszlim vallású diákok nyugodtan imádkozhassanak. A 17–19 éves muszlim fiatalok kilátásba helyezték olyan idejétmúlt büntetések visszaállítását is, mint például a megkövezés.

Az indítványt tevő négy muszlim diák ragaszkodott a nemek szerinti elkülönítéshez is, úgy az osztályteremben, mint az úszásoktatás során. A többi tanuló beszámolói szerint a klikk tagjai nyomást gyakoroltak muszlim osztálytársaikra, hogy kövessék az iszlám őskonzervatív értelmezését és annak szigorú szabályait.

Borítókép: Egyre csak súlyosbodik az oktatási válság Németországban (Fotó: AFP/DPA)