Geolokációs adatok alapján megállapítható, hogy az ukrán erők már legalább tizenkét kilométer mélyen betörtek Oroszországba – írta Emil Kastehelmi finnországi katonai elemző. Szerdai értékelésében térképet is mellékelt elemzéséhez, amelyen látszik, hogy az ukránok alapvetően a határ mentén, de az út mellett mélyebben is előrenyomultak a kurszki tartományban:
Hasonló eredményre jutott értékelésében a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). Az amerikai központú intézet
orosz forrásokra hivatkozva arról írt, hogy már legalább 45 négyzetkilométert elfoglaltak a meglepetésszerű offenzíva augusztus hatodikai kezdete óta.
Ennek során 11 kisebb települést is irányításuk alá vontak.
A harcok azóta is folytatódtak, még csütörtökön is javában tartottak – egyelőre nem úgy tűnik, hogy az ukránok visszavonulnának. A közösségi médiában számos olyan felvétel jelent meg, amely jelentős orosz veszteségeket mutat, és amelyeken tömegével adják meg magukat az orosz katonákat.
Kérdés, hogy mi lehet az ukránok hosszabb távú célja?
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő Facebook-posztjában a minap úgy értékelt, „elsősorban politikai és PR-okát” látja a kurszki ukrán betörésnek. – Kérdés, komoly orosz erőket tudnak-e elvonni máshonnan, és a végén mennyi lesz a saját veszteség. Mert nagyobb stratégiai értelme nincsen, az biztos. Majd kiderül, az eddigi hasonló akciók sokra nem jutottak, ez most sikeresebbnek tűnik – latolgatta az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője.
A már idézett Emil Kastehelmi a lehetséges célok között említi, hogy a támadók orosz erőket akarnak elvonni más frontokról, esetleg jobb pozíciókra akarják felhasználni az eredményeket a tárgyalásokon.
Lehet, hogy a történtek jól mutatnak majd a térképen és a médiában, de még mindig nem vagyok biztos benne, mi lehet a valódi cél
– vélekedett hasonlóan John Helin finnországi elemző is. Rámutatott, hogy Ukrajna bajosan fogja megtartani ezeket a területeket, mikor saját keleti frontját se tudja tartani, pedig ott volt ideje kiépíteni védelmét. A rövid távú sikerek között éppen azt említi, hogy az ukrán ellentámadás eltereli a figyelmet a keleti kudarcokról.
A Világgazdaság a német Bildet idézve azt írja, hogy az esemény fordulópont lehet a háborúban. A Bild páncélozott járművekkel és repülőkkel vívott súlyos csatákról ír Suja város környékén, és arról, hogy több mint negyven orosz katona megadta magát. Az Unian ukrán hírügynökség azonban olyan kommentárokat is idéz, amelyek szerint az orosz területre való előrenyomulás nem fordulópont a háborúban, hiszen az ukránoknak komoly problémáik voltak a frontvonal védelmével.