A 2024/25-ös tanévre összesen 8070 teljes és részmunkaidős állást hirdettek meg Ausztriában mind a tartományi, mind a szövetségi iskolák számára. Martin Polaschek oktatási miniszter néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy a tanárhiányt már leküzdötték.
A számok ugyanakkor nem ezt támasztják alá: nyáron 14 165-en jelentkeztek a több mint nyolcezer betöltetlen állásra. Közvetlenül az iskolakezdés előtt azonban még mindig nem érkezett pályázat mintegy száz helyre.
A hatalmas tanárhiány miatt tavaly bevezették, hogy felsőbb éves és végzős egyetemisták is taníthatnak – ennek ellenére sem enyhült az oktatási válság.
A tanárok szakszervezete szerint különösen sok tanár mondott fel a nyár folyamán – mondta Thomas Krebs, a bécsi tanárok központi bizottságának munkatársa az osztrák közmédiának. Pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, de a jelek szerint a hiány különösen a bécsi általános iskolákat érinti érzékenyen.
Krebs szerint a tartományokból érkező tanárok nem vagy már nem akarnak Bécsben tanítani. A probléma az, hogy Bécs nyilvánvalóan nem elég vonzó sok kolléga számára. Nagyon heterogén osztályaink vannak
– emelte ki Krebs, aki arra utalt, hogy a migrációs probléma az oktatásra is kihat. Ennek következtében társadalmi és nyelvi akadályok merülnek fel.
Az ausztriai közoktatás problémás helyzetét és a tanulók német nyelvtudásának hiányát már régóta felismerték. A napilapok nemrégiben ismét valóságos segélykiáltást közöltek az iskolákról. A politikusok azonban úgy tűnik, hogy egyszerűen félrenéznek, és egyes esetekben tagadják az iskolákban uralkodó katasztrofális állapotokat. A sikertelen migrációs és integrációs politika következményei egyre nagyobb terhet rónak az oktatási rendszerre, és a helyzet napról napra romlik.
Különösen a városi központokban az iskoláknak ma már szinte megoldhatatlan kihívásokkal kell szembenézniük. Felmerül ugyanis a kérdés, hogyan kommunikáljanak a tanárok a tanulókkal, ha a gyerekek nem beszélnek németül.
Mint ismert, a bécsi általános iskolások több mint ötven százaléka – beleértve az Ausztriában születetteket is – nem beszél németül a mindennapi életben. A bécsi középiskolákban ez az arány már majdnem nyolcvan százalék, Bécs-Ottakringban pedig hihetetlenül magas, 93 százalék az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint.
A bécsi iskolák tarthatatlan körülményeiről szóló szomorú igazságot egy általános iskolai tanár a Der Standard című lapnak adott interjúban megerősítette:
Az osztrák iskolarendszer az összeomlás szélén áll
Megjegyezte, hogy a szakma nem csak a tudás átadásáról szól. A kultúrák valósággal összecsapnak az osztályteremben. Abban az iskolában, ahol legutóbb tanított, voltak olyan osztályok, ahol a gyerekek körülbelül nyolcvan százaléka nem beszélt németül anyanyelvként.
