A 2024/25-ös tanévre összesen 8070 teljes és részmunkaidős állást hirdettek meg Ausztriában mind a tartományi, mind a szövetségi iskolák számára. Martin Polaschek oktatási miniszter néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy a tanárhiányt már leküzdötték.
A számok ugyanakkor nem ezt támasztják alá: nyáron 14 165-en jelentkeztek a több mint nyolcezer betöltetlen állásra. Közvetlenül az iskolakezdés előtt azonban még mindig nem érkezett pályázat mintegy száz helyre.
A hatalmas tanárhiány miatt tavaly bevezették, hogy felsőbb éves és végzős egyetemisták is taníthatnak – ennek ellenére sem enyhült az oktatási válság.
A tanárok szakszervezete szerint különösen sok tanár mondott fel a nyár folyamán – mondta Thomas Krebs, a bécsi tanárok központi bizottságának munkatársa az osztrák közmédiának. Pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, de a jelek szerint a hiány különösen a bécsi általános iskolákat érinti érzékenyen.
Krebs szerint a tartományokból érkező tanárok nem vagy már nem akarnak Bécsben tanítani. A probléma az, hogy Bécs nyilvánvalóan nem elég vonzó sok kolléga számára. Nagyon heterogén osztályaink vannak
– emelte ki Krebs, aki arra utalt, hogy a migrációs probléma az oktatásra is kihat. Ennek következtében társadalmi és nyelvi akadályok merülnek fel.
Az ausztriai közoktatás problémás helyzetét és a tanulók német nyelvtudásának hiányát már régóta felismerték. A napilapok nemrégiben ismét valóságos segélykiáltást közöltek az iskolákról. A politikusok azonban úgy tűnik, hogy egyszerűen félrenéznek, és egyes esetekben tagadják az iskolákban uralkodó katasztrofális állapotokat. A sikertelen migrációs és integrációs politika következményei egyre nagyobb terhet rónak az oktatási rendszerre, és a helyzet napról napra romlik.
Különösen a városi központokban az iskoláknak ma már szinte megoldhatatlan kihívásokkal kell szembenézniük. Felmerül ugyanis a kérdés, hogyan kommunikáljanak a tanárok a tanulókkal, ha a gyerekek nem beszélnek németül.
Mint ismert, a bécsi általános iskolások több mint ötven százaléka – beleértve az Ausztriában születetteket is – nem beszél németül a mindennapi életben. A bécsi középiskolákban ez az arány már majdnem nyolcvan százalék, Bécs-Ottakringban pedig hihetetlenül magas, 93 százalék az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint.
A bécsi iskolák tarthatatlan körülményeiről szóló szomorú igazságot egy általános iskolai tanár a Der Standard című lapnak adott interjúban megerősítette:
Az osztrák iskolarendszer az összeomlás szélén áll
Megjegyezte, hogy a szakma nem csak a tudás átadásáról szól. A kultúrák valósággal összecsapnak az osztályteremben. Abban az iskolában, ahol legutóbb tanított, voltak olyan osztályok, ahol a gyerekek körülbelül nyolcvan százaléka nem beszélt németül anyanyelvként.
Ahogy arról lapunk is beszámolt korábban, az osztrák politikusok vakon követték Angela Merkel volt német kancellár vágyálmait a muszlim országokból érkező tömeges bevándorlással kapcsolatban 2015-ben, az első nagy migrációs hullám alatt. A következményeket pedig ma már mindenki nyögi:
az osztrák iskolák már nem tudnak megbirkózni a rájuk bízott feladattal, mert az integráció még mindig nem számít kötelező tantárgynak a bevándorlók számára. Bécsben ezért az oktatási rendszer már most összeomlással fenyeget.
– vélekedik az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtized ellenőrizetlen bevándorlása következményeinek teljes drámája az iskolákban látható – nem csak a menedékkérők beáramlása miatt, amely havonta háromszáz új tanulóval terheli a bécsi iskolákat, akik semmilyen előfeltételt nem teljesítenek az iskolába járáshoz.
A probléma továbbra is jelentősen növekedni fog, hiszen a külföldi állampolgárok összlétszámához képest a fiatalabb korosztályban általában magasabb a számuk, amint az az osztrák statisztikai hivatal népességi adataiból kiderül. Nem csoda, ha az alábbi utcai tüntetések ma már mindennaposak.
Borítókép: Nem enyhül az akut tanárhiány az osztrák iskolákban (Fotó: AFP)
