– Érdekes fejlemények zajlanak a migrációval kapcsolatban Európában. Mi a véleménye erről?
– Látjuk, hogy az Európai Bizottság kifejezetten a migránsok kötelező áthelyezését és elosztását sürgeti az Európai Unión belül, véleményen szerint azonban nagyon rosszul állnak hozzá ehhez az ügyhöz. Először is, vannak országok, mint Magyarország, amelyek szeretnék védeni a határaikat, nem szeretnék, hogy migránsok lépjenek be az országba. Más országok, például Olaszország, mint belépési pont, azzal szembesül, hogy az a sok migráns, aki Olaszországba érkezik, valójában nem szeretne Olaszországban maradni, ahol a szociális juttatások alacsonyabbak, mint sok más országokban. Tehát ők inkább olyan országokba szeretnének eljutni, mint Németország, Franciaország vagy a skandináv államok. Utóbbi országokban több a munkalehetőség is. A gondot az jelenti, hogy ha legális lehetőséget adunk nekik arra, hogy ezekbe az országokba eljussanak, az ösztönözni fogja őket arra, hogy először továbbra is próbáljanak belépni Olaszországba. Ez pedig hatalmas problémát jelent majd más országok számára is.
– Mi a véleménye Salvininek arról a javaslatáról, hogy vonják vissza az olasz állampolgárságot a bűnöző migránsoktól?
– Teljes mértékben egyetértek ezzel a javaslattal, mert manapság az állampolgárságot túl könnyen adjuk. Egy ország állampolgárságát megszerezni nem olyan dolog, amit ajándékba adnak.
Az állampolgárság nemcsak a lehetőségekről szól, hanem kötelességekről is.
Akinek megadják az állampolgárságot, valóban ismernie, „éreznie” kell a nemzetünket, mivel még mindig nemzetállamok vagyunk, tehát el kell fogadniuk az értékeinket, a történelmünket, az identitásunkat. Jelenleg ugyanakkor ennek az elvárásnak a teljesítése nem biztosított az állampolgársági szabályokban. Különösen Olaszországban nem jó, hogy így van, hiszen az Európai Unióban a legtöbb új állampolgárságot Olaszország adja a külföldieknek. Jobb lenne, ha ez az állampolgárság olyan privilégium lenne, amit valóban olyasvalaki kapna, aki erősen szeretne mondjuk olasz, francia, német vagy magyar lenni, nem pedig valami automatikus vagy félautomata mechanizmus alapján szerezhetné meg akárki, csak azért, mert eltöltött az adott országban valamennyi időt. A lényeg tehát az üzenet és annak átélése, hogy az új állampolgár már tagja ennek vagy annak a nemzetnek. Ezt alaposan át kellene gondolni. Az első lépés lehetne az, hogy visszavonják az állampolgárságot, ha valaki tiszteletlenül viselkedik az új országával szemben, például súlyos bűncselekményeket követ el, nem is beszélve a terrortámadásokról. Jelenleg nincs rögzítve a meglévő szabályozásokban, hogy állampolgárságot így nyerhessen valaki.
– A migránskérdés akkor most nemzeti, például német, vagy tágabban véve, összeurópai probléma?
– Nem, a migráció soha nem egyetlen nemzet problémája, mert közös, külső határaink vannak. A belső határok ugyanis manapság jelentéktelenek az Európai Unió és az összes ázsiai megállapodás miatt. Tehát amikor egy migráns illegálisan átlépi a közös, külső határt, akkor az valójában egész Európa problémájává válik. Még akkor is, ha egyetértenénk abban, hogy az összes migránst csak egy országban helyezzük el, mondjuk, vigyük őket mind Németországba vagy Franciaországba.
Nos, képzelje el, hogy 20 év múlva Franciaország vagy Németország már nem európai ország, hanem egy arab ország vagy egy afrikai ország. Valószínűbb, hogy egy vegyes, polgárháborús ország lenne. Nos, ez hatalmas probléma egész Európa számára.
Nemcsak azért, mert ezek az emberek szabadon átléphetik a belső határokat és zökkenőmentesen beléphetnek más uniós államokba – például Magyarországot vagy Olaszországot is kolonizálhatják –, hanem azért is, mert ők egy nagy európai országban vannak. Amely egy gazdasági hatalom, talán katonai hatalom is. Franciaország esetében még atomfegyverekkel is, amelyek igazából már nem tartoznak az európai társadalmunkhoz, hanem a világ más, háborús országainak társadalmához. Ez is hatalmas probléma. Mondhatni, hogy Franciaország legyőzése hatalmas problémát jelentene Magyarország és Olaszország számára is, még akkor is, ha közben teljesen ellenállnánk a migránsoknak, mert egy ilyen erős országgal, ha az egy másik civilizáció felé tart, még ha az az Európai Unió tagja is, nem lehet együtt maradni.
– Orbán Viktor éppen erre hívta fel a figyelmet a napokban az Európai Ház – Ambrosetti fórumán. A magyar miniszterelnök azt mondta, nem szabad megengedni, hogy például a migráció témája szétzilálja az EU-t. A miniszterelnök azt javasolta, hogy a tagországoknak legyen döntési joguk: akik akarnak, fogadhassanak be migránsokat, akik pedig nem akarnak, azokat ne kényszerítsék erre.
– A probléma gyökere, ahogy korábban is mondtam, hogy mindannyian ugyanazon szupranacionális entitás részei vagyunk, belső határok nélkül, egy szupranacionális jogszabállyal, amely minden tagállamra vonatkozik. Így tehát „papíron” rendben van, ha Németország polgárháborús országgá akar válni, hát tessék. Igen, igen, szabad a választás. Ezek politikai lépések. Persze nagy gondot jelentene számunkra is, ha a jövőben Németország, amely tegyük fel, elsősorban már nem európai, elkezdené az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek azt mondani, hogy mondjuk meg akarja valósítani a sariát, az iszlám hagyomány részét képező vallási törvényt az Európai Unióban. Ez bizony problémát jelentene Magyarország és Olaszország számára is, mert függünk a többségi döntésektől. Ők is arra törekednek, hogy eltöröljék a vétójogot az Európai Unióban. Ez azt is jelenti, hogy egy hatalmas többséggel, mondjuk Franciaország vagy Németország, a két fő ország – amelyek az európai identitás elvesztésének folyamatában vannak –, valóban átalakíthatják az Európai Uniót valami mássá, még akkor is, ha más országok, például az összes kelet-európai ország vagy akár Olaszország is a migránsok beáramlását próbálják korlátozni. Abban az esetben, ha Németország és Franciaország úgy dönt, hogy az európai örökség, identitás, hagyomány elvesztésének folyamatát követi és egyfajta multikulturális országgá válik, nem látok olyan forgatókönyvet, amelyben más országok, például Olaszország vagy Magyarország, úgy dönthetnek, hogy együtt maradnak ezekkel az országokkal. Valakinek el kell mennie. Nem maradhatunk együtt, mert az Európai Uniót azért alapítottuk, hogy európaiak legyünk. Különben egy szupranacionális testületet alapíthatnánk Tunéziával vagy Szaúd-Arábiával, vagy Indiával és Pakisztánnal. Nem ezt választottuk. Nem kellene a jövőnkké válnia csak azért, mert Németország vagy Franciaország az öngyilkosság mellett voksolt.
Borítókép: Daniele Scalea olasz politológus (Forrás: Alapjogokért Központ)
