Az Európai Bizottság elnökéről, Ursula von der Leyenről már első ciklusa során köztudott volt, hogy előszeretettel hagyja ki a fontos döntésekből a többi európai vezetőt és hozza meg azokat a szűk tanácsadói körére támaszkodva. Ha pedig valaki azt hitte, hogy az újabb elnöksége alatt alábbhagy a kézi vezérlésre való hajlama, az minimum naiv volt – mondták el a Politico brüsszeli hírportálnak uniós diplomaták.
Von der Leyen stratégiája abban a pillanatban nyilvánvalóvá vált, hogy bejelentette az új uniós biztosok portfólióit. Egyrészt abból, ahogy tette: az Európai Parlamentet mintegy kész tények elé állítva, a parlamenti frakcióvezetőkkel való egyeztetés után egyből a sajtótájékoztatóra ment.
Ennél sokkal fontosabb azonban a portfóliók elosztása.
Az EP második legnagyobb erejét képviselő szocialisták például kaptak egy erős portfóliót Teresa Ribera spanyol biztos révén, aki amellett, hogy ügyvezető alelnök, a versenypolitikát is felügyeli, a többi szocialista biztos viszont inkább csak jól csengő címeket kapott valódi hatalom nélkül.
A régi-új bizottsági elnök gondosan ügyelt arra, hogy kiiktassa a korábbi bizottság azon tagjait, akik ellent mertek mondani neki. Ennek esett áldozatul Thierry Breton korábbi francia biztos, aki azután távozott, hogy von der Leyen alkut ajánlott Emmanuel Macron francia elnöknek: egy erősebb portfóliót Breton lecseréléséért cserébe. Macron annak ellenére belesétált a csapdába, hogy tartott von der Leyen megerősödésétől. Az új francia biztos, Stephane Sejourne ugyan jól hangzó címet kapott, de kevés valódi hatalmat.
Macron „lecserélt valakit, aki szembe mert szállni von der Leyennel, egy sokkal gyengébb személyiségre” – mutatott rá egy uniós diplomata.
A von der Leyenhez lojális biztosoknak azonban nincs oka panaszra. A szlovák Maros Sevcovic, a lett Valdis Dombrovskis és a holland Wopke Hoekstra is olyan pozíciókat kapott, amelyek lehetővé teszik, hogy „őrködjenek” a többi biztos felett.
Az Európai Bizottság elnökének hatalomkoncentrációja nem meglepő. Ahogy Európa olyan vezetői, mint Macron, Olaf Scholz német kancellár vagy épp Donald Tusk lengyel miniszterelnök meggyengültek és a belpolitikai problémákkal vannak elfoglalva, von der Leyen egyszerűen kihasználta a hatalmi vákuumot.
A kezére játszott az is, hogy az Európai Tanács élére Antonio Costa volt portugál miniszterelnök személyében olyan politikus került, aki elődjével, Charles Michellel ellentétben aligha fog szembeszállni Ursula von der Leyennel.
Csakhogy Ursula „királynő”, ahogy hataloméhsége miatt már az első ciklusa során elnevezték Brüsszelben, nem tud egyedül „uralkodni”. Szüksége van az Európai Parlament jóváhagyására és a tagállami vezetők támogatására is – utóbbit pedig nem feltétlenül lesz könnyű megszereznie.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)
