Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sokat vitatott múltheti strasbourgi plenáris ülésen is megemlítette, hogy az Európai Unió 50 milliárd eurós segélycsomagot biztosít Ukrajnának a következő három évre. A támogatás célja az ukrán gazdaság stabilizálása, a háborús költségek fedezése és az ország újjáépítésének elősegítése.
Az időzítés azonban sokakat elgondolkodtatott: vajon Brüsszel már most arra számít, hogy a háború még legalább három évig folytatódni fog? Ez a megközelítés komoly kétségeket vet fel az EU békeszándékaival kapcsolatban.
A csomag egyik kulcsfontosságú eleme, hogy a pénz részletekben érkezne, ezzel biztosítva Ukrajna folyamatos támogatását. Ezt a megoldást Ursula von der Leyen kijevi látogatásán is hangsúlyozta, ahol bejelentette, hogy
már megítéltek 35 milliárd eurót a 2025-ig folyósítandó összegekből.
Az eszköz 17 milliárd eurónyi támogatásból és 33 milliárd eurónyi hitelből áll. A hiteltámogatás finanszírozásához az Európai Unió 2027 végéig 33 milliárd eurót fog bevonni a pénzügyi piacról uniós kötvények kibocsátásával az egységes finanszírozási stratégia keretében. Ezt a finanszírozást az uniós költségvetés tartalékkerete fedezi. A szükséges összegeket az EU adósságkibocsátási programja fogja fedezni ebben az időszakban. A vissza nem térítendő támogatást az EU éves költségvetéséből finanszírozzák egy új, különleges eszköz, az „ukrán tartalék” keretében, a többéves pénzügyi keret kiadási felső határán felül. Ezt az eszközt minden évben az éves költségvetési eljárás keretében veszik igénybe, hogy a lehető legjobban figyelembe lehessen venni az uniós támogatás és a reformok végrehajtása terén elért eredményeket, valamint a helyzet alakulásának függvényében esetleg felmerülő igényeket.
A hároméves időkeret azt sugallja, hogy Brüsszel nem számít gyors békerendezésre, hanem a háború elhúzódására készül. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU mindaddig támogatni fogja Ukrajnát, amíg az nem győz az oroszok felett – függetlenül attól, hogy mi történik az amerikai elnökválasztáson.
Brüsszel lépése mögött geopolitikai motivációk is állhatnak. Az Európai Unió sietve igyekszik elfogadtatni ezt a segélycsomagot, részben azért is, mert tartanak attól, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztások után Donald Trump kerülhet hatalomra. Trump korábban már többször leszögezte, hogy az Egyesült Államok csökkentené az ukrajnai támogatásokat.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (Fotó: AFP)
