Botrány: kényszerházasság brüsszeli módra avagy Bulgária ismét választ

Futószalag-szerűen követik egymást a parlamenti választások Bulgáriában. Valószínűleg a vasárnapi is az előzőekhez hasonlóan csak a soron következő, és nem az utolsó lesz ebben a ciklusban. Elemzők szerint többpárti koalícióra lehet számítani, ám a parlamentbe bejutók között már most látni a törésvonalakat. A politikai pártok ugyanazt a választási bohózatot járják már három éve, ezúttal a hetedik alkalommal.

Egy idős nő sétál a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt parlamenti képviselőjelöltjének választási plakátjai mellett Szófiában 2024. október 24-én Fotó: AFP

Ivelin Mihajlov, a rendszerellenes Velichie (Nagyszerűség) párt alapítója beszél támogatóihoz egy választások előtti gyűlésen Várnában, Északkelet-Bulgáriában 2024. október 9-én (Fotó: AFP)

A többi közvélemény-kutató sem vonja kétségbe a GERB nagykülönbségű győzelmét választásokon, legfeljebb azon vitatkoznak, ki lesz a második vagy harmadik helyezett, a PP/DB vagy az Újjászületés, illetve a DPSZ mely szárnya ér el nagyobb támogatást. Kételkednek továbbá abban is, hogy a GERB képes lesz-e koalíciót alakítani, amennyiben ez megtörténik, ellenzékbe kerülhet – ahogyan az 2021-ben is történt, amikor mindegyik parlamenti párt összefogott ellene. Maga Bojko Boriszov is tart attól, hogy újra politikai csatározásba fulladhatnak a választások. Az Ezakta felmérése szerint a bolgárok 71 százaléka nem bízik abban hogy a vasárnapi voksolást követően Bulgáriának jó és stabil kormánya lehet.

Új politikai elitre van szükség?

Dimitar Ganev bolgár politológus szerint az utóbbi években a bolgárok gondolkodásában „minőségi változás” állt be, kétharmaduk továbbra is az EU-t gondolja helyes geopolitikai választásnak, de vannak témák, amelyekkel nem értenek egyet: a migráció, a zöldpolitika, az LMBTQ és az ukrajnai háború. Úgy véli, mivel az euroatlanti pártok szolgai módon követik Washington és Brüsszel utasításait, így új politikai elitre van szükség.

„Tulajdonképpen a bolgár Orbán Viktor kerestetik, erre várnak az emberek, de ilyen nincs a pályán” – fogalmazott. Bizakodó viszont annak tekintetében, hogy néhány éven belül az új politikai vezetők nemzedéke megváltoztatja a jelenlegi pártrendszert.

Brüsszel és Washington sakktáblája Szófiában

A választási kampány nem volt túl hangos. Az Újjászületést leszámítva mindegyik párt kerülte a kényes témákat: nem esett szó az amerikai elnökválasztásokról, sem az orosz–ukrán háborúról.

A kampánycsend előtti utolsó óráiban Bojko Boriszov közösségi oldalán videóüzenetben kérte az embereket, hogy menjenek el szavazni. „Garantálom, hogy a GERB mindent megtesz egy olyan kormány megalakításáért, amely visszahozza a stabilitást és a biztonságot” – fogalmazott. Roszen Zseljazkov a jobbközép párt egyik listavezetője televízió adásban nyilatkozta, hogy amennyiben a GERB nyolcvan mandátumot szerez, Bojko Boriszov lesz a miniszterelnök.

A parlamenti választásokból sem az EU, sem az Egyesült Államok nem maradt ki: Brüszel és Washington nyomást gyakorol Szófiára, hogy még az amerikai választások előtt létrejöjjön a jobbközép/neoliberális, vagyis a GERB/PP-kormánykoalíció. 

A játszma azonban koránt sem ilyen egyszerű, a két pártszövetség között komoly törésvonalak rajzolódnak ki: Boriszov felelős politikusokból álló kormányzást akar, miközben a PP/DB korábban leszögezte, nem fogják támogatni a GERB-politikus miniszterelnökségét, hanem olyat fognak javasolni, aki a koalíció minden pártjától távol áll. A PP/DB kikötötte azt is, a GERB-nek garantálnia kell a két párt által követelt igazságügyi reformok végrehajtását. Vannak továbbá arra is elképzeléseik, melyik tárca tartotton hozzájuk, ebben a kérdésben a belügyminisztériumot, az ügyészséget és a titkosszolgálatot szeretnék megkaparintani. A PP/DB elképzelése nagyon hasonló helyzetet eredményezhet előző közös kormányzásukhoz: akkor csupán 15 százalékos támogatást kaptak a szavazóktól, de a hatalom száz százalékára vágytak.