Magyarország kiemelkedő eredményt ért el az európai szociális mutatók között, a legfrissebb adatok szerint mindössze négy százalék a hosszú távú szegénységi kockázat, ami a legalacsonyabb arány az Európai Unióban. Ezt az adatot számos tényező befolyásolja, köztük a gazdasági politika, a szociális védelmi rendszerek, valamint a munkaerőpiac állapota – derül ki az uniós statisztikákból, amelyeket az Rtvslo.si hírportál szemlézett.
Az elmúlt években Magyarország gazdasága folyamatos növekedést mutatott, amely jelentős hatással volt a jóléti mutatók javulására. A stabil gazdasági környezet lehetővé tette a kormány számára, hogy különböző szociális programokat és adókedvezményeket vezessen be, melyek célja a rászoruló családok támogatása és jövedelmi helyzetük javítása. A foglalkoztatási ráta növekedése és a munkanélküliség csökkenése szintén hozzájárul a kedvező statisztikákhoz. A munkaerőpiaci programok, továbbképzési és átképzési lehetőségek segítenek az embereknek, hogy versenyképesek maradjanak a munkaerőpiacon és elkerüljék a hosszú távú munkanélküliséget.
Tavaly 94,6 millió embert, vagyis az EU lakosságának 21,4 százalékát fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés. Ez azt jelenti, hogy ezek az egyének olyan háztartásban éltek, ahol a szegénység és a társadalmi kirekesztés alábbi három kockázata közül legalább az egyik fennáll: a szegénység kockázata, súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés, vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban éltek – olvasható a Morel hírportál összehasonlításában. Érdekes módon ez a kockázat gyakrabban társult nőkhöz, mint férfiakhoz, és gyakrabban fiatal felnőttekhez, mint idősekhez. Az oktatás is jelentős szerepet játszott, az alacsonyabb iskolai végzettségűek nagyobb kockázatnak voltak kitéve – állítja a Vecer hírportál.
Mint ismert, a szegénységi kockázat (a szociális transzferek után) a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek azonosítására használt három kritérium közül az egyik.
Az Eurostat módszertana alapján szociálisan kiszolgáltatottnak számít egy személy, ha érinti a szegénységi kockázat, az anyagi vagy szociális nélkülözés, illetve az alacsony munkaintenzitás.
2022-ben még 95,3 millió fő, vagyis az unió lakosságának 21,6 százaléka számított veszélyeztetettnek a szegénység és a társadalmi kirekesztés szempontjából. A szegénység kérdése ma újra középpontba került Európában, mert az energia- és élelmiszerárak emelkedése további terheket rótt az alacsony jövedelemmel rendelkezőkre. Európai uniós szinten a szociális kirekesztettség veszélye is növekszik, hiszen a szegénységi küszöb alatti életkörülmények és a társadalmi kirekesztés gyakran összefonódik. Hazánkban 2022-ben a lakosság 18,5 százaléka számított kiszolgáltatottnak. Ezzel az értékkel hazánk megelőzte a sokszor példaként állított Franciaországot, Németországot, Belgiumot vagy Svédországot.
Az ENSZ közgyűlése október 17-ét a szegénység felszámolásának nemzetközi napjává nyilvánította azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a világban tapasztalható szegénység problémájára, és ösztönözze az azt csökkentő tevékenységeket.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
