Szembemenne Trump ukrajnai béketervével Stockholm

Svédország maga vállalja a felelősséget az orosz–ukrán háború folytatásáért abban az esetben is, ha Trump nyerne, aki azonnali békekötést ígért. A svéd védelmi miniszter szerint csak Ukrajna döntheti el, mikor jön el a béketárgyalások ideje, Amerikának ebben nem osztottak lapot.

Az ukrán szárazföldi erők 33. önálló gépesített dandárjának harckocsizói tüzelnek egy Leopard 2A4 harckocsival terepgyakorlat közben egy meg nem nevezett helyen Ukrajnában 2024. október 27-én, az Ukrajna elleni orosz invázió közepette. (Fotó: Genya SAVILOV / AFP) Fotó: AFP

A republikánus elnökjelölt azt ígérte, ha őt választják meg az Egyesült Államok elnökének, egy nap alatt békét teremt Ukrajnában. Donald Trump alelnökjelöltje, J. D. Vance úgy nyilatkozott a tervről, hogy először egy demilitarizált zóna létrehozásában működne közre Amerika a jelenlegi front mentén. Ennek kapcsán a svéd védelmi miniszter egy tévéinterjúban azt mondta, ebben a témában Stockholm a saját útját járhatja, azaz, ha az amerikaiak Trumpot választják következő elnöküknek és az adminisztrációja kezdeményezi a háborús konfliktus megoldását, abban Stockholm nem biztos, hogy partner lesz. 

Fontos, hogy ne hozzunk döntéseket Ukrajna feje fölött

– mondta. Pål Jonson úgy véli, hogy Trump hatalomra jutása esetén Svédország és más országok az Egyesült Államok nélkül is folytathatják a háborút Oroszország ellen.

A miniszter a svéd köztévé 30 perc című műsorában hozzátette, Trump javaslata nem túl érdekes, ráadásul sok kérdést vet fel. A tárcavezető szerint nem az amerikai elnök dolga, hogy eldöntse a háború és béke kérdését, hanem Volodomir Zelenszkijnek kell megtalálnia a célravezető utat.

Jonson ugyanakkor elismerte, Kijev függ az amerikai fegyverektől és azt is, hogy a háború támogatása a NATO érdeke is.

Hozzátette, minden támogatás befektetés a nyugati hatalmak saját biztonságába, mert meggyőződése, hogy ha Oroszország megnyeri a háborút, akkor elfoglalja Kijevet, megszállja egész Ukrajnát, majd erőforrásait az ország nyugati határaira csoportosítja, és katonai nyomást gyakorol Finnországra, Moldovára, a balti országokra és akár Georgiára is. A tárcavezető szerint Ukrajnát addig kell támogatni, míg vissza nem kapja az összes területét az oroszoktól, az EU-nak és a NATO-nak pedig már meg kellett volna ígérnie mind a két tagságot.

Jonsont arról is megkérdezte a műsorvezető, hogy csak az ukrán katonák fognak-e meghalni mindazért, amiről úgy gondolja, hogy a saját biztonságukba való befektetés. Erre azt válaszolta a miniszter, hogy Oroszországgal nem léphet háborúba sem Svédország, sem a Nyugat.

Ebben konszenzus van, és Ukrajna sem kér háborút Oroszország és a NATO között

– hangsúlyozta a politikus.

Svédország az elkövetkező évekre egy 25 milliárd svéd koronát, azaz 875 milliárd forintot különített el Ukrajna támogatására, amire azt mondta a miniszter, ez a minimum összeg, ami akár növekedhet is. Miközben Jonson arról beszélt, hogy egy esetleges amerikai béketervvel szembemenve, a háború mellett továbbra is kitartana Svédország, azt nem fejtette ki, hogyan valósítatja meg maradéktalanul azt az elképzelését, hogy az ország maga mindenképpen kimarad a háborúból.