A szavazatok százszázalékos feldolgozottsága szerint nyolc pártszövetség jutott be a bolgár parlamentbe a vasárnapi előre hozott választásokat követően. A választói aktivitás a korábbiakhoz képest hat-hét százalékkal nőtt, ami bár több új törpepárt bejutását eredményezte, a nagy pártok esetében jelentős mandátumveszteséggel jár.
A választások eredményei alaposan felkavarják a parlamenti matematikát, viszont nagyobb mozgásteret adnak a koalíciók létrejöttére.
Érdekesség, hogy a szavazólapon 29 párt és -szövetség neve szerepelt – ennek oka, hogy Bulgáriában a parlamenti küszöb a pártokra és a koalíciókra egyaránt négy százalék, és annak érdekében, hogy átugorják a küszöböt, a pártok szövetségekbe tömörülnek.
Az eredmények a jobboldal előretörését jelzik: első helyen a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért–Demokratikus Erők Szövetsége (GERB–SZDSZ) pártszövetség végzett a voksok 26,39 százalékával (643 ezer szavazattal).
A második helyen végzett a Folytatjuk a Változást–Demokratikus Bulgária tömörülés (PP–DB) 14,20 százalékkal, a harmadik helyre az Újjászületés párt került 13,36 százalékkal. A kettészakadt török liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért párt két szárnya közül a Deljan Peevszki vezette DPSZ–Új kezdet szerepelt jobban, 281 366 szavazattal 11,55 százalékot szerzett, a Szövetség a Jogokért és Szabadságokért csak 7,57 százalékot. Bekerült még a parlamentbe a Bolgár Szocialista Párt–Egyesült Baloldal koalíciója 7,48 százalékkal, hasonló eredményt ért el a Van ilyen nép párt is. A sort az Erkölcs, Egység, Becsület (MECS) 4,56 százalékkal zárta. A bolgár választási rendszer egyik sajátossága, hogy a szavazólapon van olyan opció, hogy „senkit sem támogatok”, amelyre több mint 80 ezer fő szavazott.
Azt már most látni, hogy a kormányalakítás korántsem lesz könnyű feladat. Már a választások előtt sem voltak túl bizakodók a politikusok, ám az eredményeket látva, még inkább szertefoszlott a remény.
Ha ezek a pártok bejutnak a parlamentbe, már most megmondom, hogy nem lesz kormány
– szögezte le Bojko Boriszov, a GERB elnöke sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az oroszbarátnak tartott Újjászületés pártot leszámítva mindenki potenciális partnernek számít, akik készek támogatni a GERB–SZDSZ programját.
GERB–PP – A „se veled se nélküled” koalíció
Daniel Szmilov politológus pesszimista a kormányalakítás lehetőségeit illetően. Egyrészt azért, mert a GERB nem akar a második helyre került PP–DB-szövetséggel kormányozni, mondván, a liberálisok számukra elfogadhatatlan feltételeket szabnak.
Másrészt viszont a PP–DB nélkül sem akarnak kormányt alakítani, tartanak ugyanis attól, hogy a neoliberálisok ismét utcai tiltakozásokba kezdenek, mint ahogy 2020 nyarán tették. Félnek továbbá a szófiai amerikai nagykövetség és Brüsszel reakcióitól, amennyiben kihagyják a neoliberálisokat a kormánykoalícióból.
A szakértő szerint Boriszovék kivárják az amerikai elnökválasztás eredményét, Donald Trump győzelmében bízva, így csökkenni fog a GERB-re nehezedő nyomás is. Egy másik alternatíva lehet, ha a GERB a török liberális DPSZ–Új kezdet pártszövetséggel lép koalícióra, bevonva még egy harmadik felet is. Deljan Peevszkivel szövetségre lépni ugyanis még mindig kevesebb kockázattal járna, mint a neoliberálisokkal való egyezkedés.
Miután a parlamentbe nyolc párt és pártszövetség bejutott, számos lehetséges forgatókönyvvel lehet számolni, beleértve azt, hogy a GERB kisebbségi kormányt alakít, vagy éppen azt, hogy a jelenlegi ideiglenes Glavcsev-kormány rendes kormányként működik tovább.
A politológusok egyetértenek abban, hogy nagy felelősség terheli a GERB-et, de mellette a többi parlamenti pártot is.
Amennyiben nem sikerül cselekvőképes kormányt alakítani, a „parlamenti demokrácia csődje” címén Rumen Radev államfő lemondására is sor kerülhet, aki beszállva a ringbe, szétverné a politikai pártrendszert.
Borítókép: Bojko Boriszov, a GERB elnöke (Fotó: AFP)
