Zelenszkij kegyvesztett lett, és ezt már tudja is

Az ukrán elnöki iroda elismerte, hogy a nyugati szövetségesek nem fognak közvetlen katonai beavatkozást indítani Oroszország ellen. Kijev most a diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlás fokozásában reménykedik, miközben egyre több jel utal arra, hogy területi kompromisszumokra kényszerülhet.

2024. 10. 16. 5:58
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: Hans Lucas via AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mihail Podoljak, az ukrán elnöki iroda tanácsadója nyíltan beszélt arról, hogy Ukrajna nem számíthat a nyugati szövetségesek által nyitott „második frontra” Oroszország ellen. Ez a kijelentés jelzi, hogy Kijev kénytelen átértékelni stratégiáját és elvárásait a konfliktus további menetét illetően – fogalmaz az orosz Lenta.ru.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban sürgette a NATO-t, hogy legalább hívják meg Ukrajnát a szövetségbe. Az ukrán vezető hangsúlyozta, hogy országa pozícióját most kell megerősíteni, „nem a konfliktus után, nem tíz vagy harminc év múlva”. Azonban úgy tűnik, hogy számos NATO-tagállam továbbra is szkeptikus Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban.

Nyugati médiajelentések szerint Kijev esetleg hajlandó lehet területi engedményekre is. Az olasz Corriere della Sera azt állítja, hogy Zelenszkij elfogadna egy tűzszünetet a jelenlegi frontvonal mentén, ha cserébe garanciát kapna Ukrajna gyors európai uniós csatlakozására. A Financial Times szintén arról számolt be, hogy megváltozott a hangulat Washingtonban és egyes nyugati fővárosokban részben a közel-keleti helyzet kiéleződése miatt.

Ukrajna továbbra is a fegyverszállítmányok fokozását kér nyugati partnereitől, gyakran Izraelt hozva fel példaként. Zelenszkij a NATO határozatlanságát nevezte meg az „ukrán égbolt biztonsági hiányosságainak” fő okaként. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma azonban hangsúlyozta, hogy az orosz rakéták megsemmisítése Ukrajna felett már közvetlen beavatkozásnak minősülne a konfliktusba.

A Pentagonban elismerték, hogy az USA katonai segítségnyújtási készletei nem korlátlanok, és a párhuzamos izraeli és ukrán támogatás nyomást gyakorol az ellátási rendszerre. Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője kiemelte, hogy a két konfliktus eltérő jellegű, és az USA kötelezettségvállalásai is különböznek Izrael és Ukrajna esetében.

Az orosz külügyminisztérium különmegbízottja, Rodion Mirosnyik szerint az Egyesült Államok döntése, hogy légvédelmi rendszert szállít Izraelnek, „újabb pofon” Zelenszkijnek, aki továbbra is várja a hasonló támogatást – írja elemzésében a Lenta.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.