A brüsszeli politikai élet központjában ma az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozása állt. Ez az első találkozó azóta, hogy a globális geopolitikai helyzet jelentősen átalakult. A közelmúltban tartott amerikai elnökválasztás eredményeként Donald Trump visszatérhet a Fehér Házba, amelyet több forrás szerint a brüsszeli politikai elit nehezen fogadott.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az új amerikai adminisztráció Ukrajnával kapcsolatos politikája várhatóan eltér az eddig megszokott irányvonalaktól, ami Brüsszel számára kihívást jelent, mivel az unió vezetése eddig háborúpárti stratégiát követett.
Az új valóságot több tényező alakítja. Az amerikai választópolgárok egyértelmű döntést hoztak a békepárti politika mellett. Ezzel párhuzamosan Ukrajnában romlik a humanitárius helyzet, fokozódik az orosz offenzíva intenzitása, és közeledik a tél
– mondta Szijjártó Péter, majd hozzátette:
Ezek a tényezők együttesen arra utalnak, hogy elérkezett az idő a békekötésre. A brüsszeli politikai vezetők azonban továbbra sem hajlandók szembenézni ezekkel a változásokkal, helyette újabb szankciós csomagokon dolgoznak, és egyre veszélyesebb javaslatokat tesznek.
Ezek között szerepel például Ukrajna NATO-tagságának támogatása, amely közvetlen konfliktust idézhet elő Oroszországgal. Az ukrajnai fegyverek bevetésének kiterjesztése is szóba került Oroszország területére, ami a háború továbbterjedésének veszélyével fenyeget. A tárcavezető szerint a szankciós politikák új területeket céloznak meg, például sportolókat és egyházi vezetőket.
Magyarország ezzel szemben következetesen képviseli álláspontját, és nem támogat olyan intézkedéseket, amelyek sértenék nemzeti érdekeit
– hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Kiemelte: A magyar kormány a békepárti politika mellett áll, és továbbra is fontos szerepet játszik a régió energiabiztonságának fenntartásában, például Ukrajna villamosenergia-ellátásában.
Kaja Kallas, az új külügyi főképviselő
A tanácsülés másik fontos témája Josep Borrell külügyi főképviselő távozása és utódja, az észt Kaja Kallas érkezése volt. A magyar külügyminiszter szerint Kallas esetleges megválasztása új együttműködési lehetőségeket teremthet, de az előzetes várakozások óvatosak. Borrell tevékenységét számos kritika illette, Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben Európa biztonsága és versenyképessége jelentősen csökkent.
Öt évvel ezelőtt nem volt háború Európában, öt évvel ezelőtt még a második helyen állt Európa a világ GDP-jéhez való hozzájárulás tekintetében
– emelte ki Szijjártó Péter, majd folytatta:
Öt éve még egy versenyképes kontinens voltunk, öt éve nem raktak akadályhegyeket a világ leggyorsabban fejlődő régióival való együttműködés útjába, és öt éve Európát komolyan, vagy legalábbis a jelenleginél sokkal komolyabban vették a nemzetközi politikai vitákban. Mindezt sikerült az Európai Bizottságnak leépítenie, és ebben a leépítésben, a bizottság elnökének és a külügyi főképviselőnek van a legfőbb felelőssége.
Georgia és a kettős mérce kérdése
A tanácsülés során Georgia is napirendre került, mivel az országot éles kritikák érték az európai uniós vezetők részéről. A tárcavezető szerint Georgia teljes támogatást érdemel az európai integrációs törekvéseiben, és elfogadhatatlan a kettős mérce alkalmazása a régió konzervatív, patrióta kormányával szemben:
Az Európai Unió számára kulcsfontosságú, hogy a geopolitikai kihívások közepette figyelembe vegye a valóságot, és olyan döntéseket hozzon, amelyek valóban a békét és stabilitást szolgálják Európában és a szomszédos régiókban
A párbeszéd útját nem szabad elzárni Izraellel
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter élesen bírálta azt a javaslatot, hogy függesszék fel a politikai párbeszédet Izraellel. A miniszter szerint ez a lépés nemhogy nem hozna békét a Közel-Keleten, hanem tovább mélyítené a konfliktust.
Ez olyan lenne, mintha egy egyszer már kudarcot vallott stratégiát próbálnánk meg ismételni, hátha másodszor is kudarcot vallhatunk
– fogalmazott Szijjártó, utalva arra, hogy az ukrajnai háború kapcsán az EU diplomáciai csatornák helyett a párbeszéd elzárására épített, sikertelen stratégiát alkalmazott.
A miniszter szerint a politikai párbeszéd felfüggesztése azt jelentené, hogy az Európai Unió lemond a közel-keleti válság békés rendezésének lehetőségéről. „Ez nemcsak emberi szenvedésekkel járna, hanem a globális biztonságot is súlyosan megrendítené”– figyelmeztetett.
Kiemelte, hogy a magyar kormány álláspontja világos: a diplomáciai csatornák megőrzése elengedhetetlen a béke érdekében, és határozottan ellenzik a politikai párbeszéd felfüggesztését Izraellel.
Várhelyi Olivér helyzete
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keményen bírálta az Európai Parlamentben tapasztalható eljárásokat, különösen Várhelyi Olivér biztosjelölt meghallgatásának ügyében. Szerinte egyértelműen politikai alapú támadás zajlik a magyar jelölt ellen, ami a Patrióta csoporthoz tartozó kormányokkal szembeni ellenségeskedés része.
Ez egy szánalmas politikai cirkusz, amit művelnek Várhelyi Olivérrel. Nyilvánvalóan azért teszik ezt, mert ő a Patrióta csoportba tartozó kormány által javasolt biztosjelölt
– jelentette ki a miniszter.
Szijjártó szerint a helyzet rávilágít az európai parlamenti demokrácia sajátos működésére. „A harmadik legnagyobb képviselőcsoport és a Patrióták kizárásra kerültek minden európai parlamenti pozícióból. Ez Brüsszel és Strasbourg demokráciájának nagy dicsőségére válik” – fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter párhuzamot vont az európai és a magyar parlamenti gyakorlatok között, és felvetette a kérdést, hogy a magyar modell nem túl nagyvonalú-e az ellenzékkel.
A magyar parlamentben az ellenzéknek vannak parlamenti alelnökei, bizottsági elnökei, alelnökei. De Brüsszelben és Strasbourgban az ellenzéket diszkriminálják, semmilyen parlamenti munkamegosztásban nem kapnak lehetőséget
– hangsúlyozta.
Szijjártó egyúttal éles kritikával illette az EU eddigi egészségpolitikáját is. „Itt az ideje annak, hogy az unió egészségpolitikája ne SMS-ekben rendelt, de mégsem megérkezett vakcinákról szóljon, hanem valódi képességépítésről. Ha újabb világméretű járványok jönnek, Európa gyorsabban és hatékonyabban tudjon válaszolni, mint ahogyan tette az előző években” – zárta gondolatait.
Borítókép: Szijjártó Péter (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
