Hogyan változik a világ, ha Trump győz? – erről közölt cikket a Sieci lengyel konzervatív hetilap e heti számában Dariusz Matuszak tollából. Az írás kiemeli, hogy
a világ biztonságosabb lesz, mert csaknem száz éve ő az első amerikai elnök, aki nem kezdett háborút, nem idézett elő semmilyen konfliktust. Ehelyett lezárt egyes konfliktusokat, például a Közel-Keleten, kiiktatva az ISIS-t vagy befejezve a háborút az afganisztáni tálibokkal.
A katasztrofális, rendetlen menekülésbe torkolló amerikai csapatkivonásért Biden és Harris felelős. Trump megmutatta, hogyan kell ügyeket elintézni. A tálibokkal úgy kezdte a tárgyalást, hogy ledobta rájuk a MOAB-ot (Mother Of All Bombs), a világ legerősebb hagyományos bombáját. Ezután tárgyalóasztalhoz ült velük, és a résztvevők tanúsága szerint kijelentette: ha a kivonulás alatt egyetlen amerikai hajszála is görbül, rettenetesen megbűnhődnek érte. Ezután megmutatta a táliboknak házaik fényképét családjaikkal, és távozott.
Trump elnöksége alatt egyetlen jelentős konfliktus sem kezdődött. A Harvard Egyetem Amerikai Politikai Tanulmányok Központjának kutatása szerint az amerikaiak 62 százaléka úgy véli, ha ő lett volna az elnök, Putyin nem merte volna még egyszer megtámadni Ukrajnát.
A Donyec-medence elleni orosz támadás és a Krím félsziget elfoglalása Obama és Biden idején történt.
Vajon Trump lezárja az ukrajnai háborút? Lehet, bár nem 24 óra alatt, ahogyan szokásos hencegő stílusában ígéri. Vagy megállapodik a ma már valamelyest meggyengült Putyinnal és Zelenszkijjel, vagy szabadkezet ad Ukrajnának, hogy oroszországi célpontokat támadjon, és annyi fegyvert és lőszert szállít neki, hogy képes legyen ezt megtenni. A trumpi külpolitika alappillére: béke erő árán. Ez a „si vis pacem, para bellum” római mondásra megy vissza: Ha békét akarsz, készülj a háborúra! – írja a lengyel lap.
Arra is kitérnek, hogy Trump támogatja Andrzej Duda lengyel elnök javaslatát, hogy a NATO-tagországok a GDP-jük 3 százalékára emeljék védelmi költségvetésüket. A legtöbb tagállam számára ez 50 százalékos emelést jelent, Németországnak pedig 100 százalékosat. Nagy-Britannia és Franciaország már emeli az adókat, hogy betömjék a gigantikus költségvetési lyukakat, Németország pedig, amelynek nem olyan régen még 200 milliárd eurós költségvetési többlete volt, nem tudja, honnan szerezze be a hiányzó 13,5 milliárd eurót a költségvetési bevételek egyidejű 58 milliárdos, recenzió okozta csökkenése mellett. Vége a szavazók megvásárlásának Európa biztonságának árán.
Trump alatt talán befejeződik Európában a gyámkodó állam tarthatatlan modellje, melyben az állampolgárokra úgy tekintenek, mint akik különleges gondoskodást igényelnek. Ha Európa nem szedi össze magát, Trump elnöksége gazdasági katasztrófába és teljes politikai jelentéktelenségbe sodorja.
Semmi kétség, hogy a gazdasági és technológiai szakadék az Európai Unió és Amerika között tovább fog mélyülni, csak az a kérdés, mennyire.