Hogyan változik a világ, ha Trump győz? – erről közölt cikket a Sieci lengyel konzervatív hetilap e heti számában Dariusz Matuszak tollából. Az írás kiemeli, hogy
a világ biztonságosabb lesz, mert csaknem száz éve ő az első amerikai elnök, aki nem kezdett háborút, nem idézett elő semmilyen konfliktust. Ehelyett lezárt egyes konfliktusokat, például a Közel-Keleten, kiiktatva az ISIS-t vagy befejezve a háborút az afganisztáni tálibokkal.
A katasztrofális, rendetlen menekülésbe torkolló amerikai csapatkivonásért Biden és Harris felelős. Trump megmutatta, hogyan kell ügyeket elintézni. A tálibokkal úgy kezdte a tárgyalást, hogy ledobta rájuk a MOAB-ot (Mother Of All Bombs), a világ legerősebb hagyományos bombáját. Ezután tárgyalóasztalhoz ült velük, és a résztvevők tanúsága szerint kijelentette: ha a kivonulás alatt egyetlen amerikai hajszála is görbül, rettenetesen megbűnhődnek érte. Ezután megmutatta a táliboknak házaik fényképét családjaikkal, és távozott.
Trump elnöksége alatt egyetlen jelentős konfliktus sem kezdődött. A Harvard Egyetem Amerikai Politikai Tanulmányok Központjának kutatása szerint az amerikaiak 62 százaléka úgy véli, ha ő lett volna az elnök, Putyin nem merte volna még egyszer megtámadni Ukrajnát.
A Donyec-medence elleni orosz támadás és a Krím félsziget elfoglalása Obama és Biden idején történt.
Vajon Trump lezárja az ukrajnai háborút? Lehet, bár nem 24 óra alatt, ahogyan szokásos hencegő stílusában ígéri. Vagy megállapodik a ma már valamelyest meggyengült Putyinnal és Zelenszkijjel, vagy szabadkezet ad Ukrajnának, hogy oroszországi célpontokat támadjon, és annyi fegyvert és lőszert szállít neki, hogy képes legyen ezt megtenni. A trumpi külpolitika alappillére: béke erő árán. Ez a „si vis pacem, para bellum” római mondásra megy vissza: Ha békét akarsz, készülj a háborúra! – írja a lengyel lap.
Arra is kitérnek, hogy Trump támogatja Andrzej Duda lengyel elnök javaslatát, hogy a NATO-tagországok a GDP-jük 3 százalékára emeljék védelmi költségvetésüket. A legtöbb tagállam számára ez 50 százalékos emelést jelent, Németországnak pedig 100 százalékosat. Nagy-Britannia és Franciaország már emeli az adókat, hogy betömjék a gigantikus költségvetési lyukakat, Németország pedig, amelynek nem olyan régen még 200 milliárd eurós költségvetési többlete volt, nem tudja, honnan szerezze be a hiányzó 13,5 milliárd eurót a költségvetési bevételek egyidejű 58 milliárdos, recenzió okozta csökkenése mellett. Vége a szavazók megvásárlásának Európa biztonságának árán.
Trump alatt talán befejeződik Európában a gyámkodó állam tarthatatlan modellje, melyben az állampolgárokra úgy tekintenek, mint akik különleges gondoskodást igényelnek. Ha Európa nem szedi össze magát, Trump elnöksége gazdasági katasztrófába és teljes politikai jelentéktelenségbe sodorja.
Semmi kétség, hogy a gazdasági és technológiai szakadék az Európai Unió és Amerika között tovább fog mélyülni, csak az a kérdés, mennyire.
Ha Trump megvalósítja azt az ötletét, hogy eltörli a jövedelemadót, az a befektetők Európából való kivonulását fogja eredményezni. Aki teheti, Amerikába viszi az üzletét. Trump szimmetrikus vámok bevezetését ígéri. Vagyis ha az EU vámot vet ki az amerikai autókra, ő is vámot fizettet a német autókra és minden egyéb árura. Ha a vámok maradnak, Európának még nehezebb lesz eladni az áruit Amerikában. Ha pedig ettől a bevételtől elesik, az Európai Bizottság is elveszíti bevételeinek óriási részét.
Trump hivatalos programját az Agenda 47 tartalmazza, a nem hivatalosat pedig a 2025 Presidential Transition Project Fund Heritage, amely 900 oldalon taglalja az Egyesült Államok átépítésének tervét. Többek között azt, hogy visszaállítják a dollár 1971-ben megszüntetett aranyfedezetét. Mi lesz akkor az euróval? Ha az EU nem alkalmazkodik, be lehet zárni Frankfurtot, Európa legnagyobb pénzügyi központját, és a helyén környezetbarát burgonyát termelni – fogalmaznak ironikusan.
De Trump győzelmében rejlik Európa gazdasági reménye is. Például a Green Deal (zöldátállás) elvetésében.
Trump megvalósítja a republikánusok jelszavát: „Drill baby, drill („Fúrj, drágám, fúrj”). Vagyis hatalmas mértékben visszatérnek a fosszilis fűtőanyagokhoz. Felmondják a klímamegállapodásokat, és az első napon törlik az olyan eszeveszett projekteket, mint az Electric Vehicles Act, amelynek keretében 7,5 milliárd dollárért építettek nyolc töltőállomást elektromos autók számára. Az őrült ökoszervezetek elveszítik az amerikai kormány finanszírozását. Sokuknak elfogy a pénzük, mert Németország önmagában, még Kína segítségével sem képes őket finanszírozni.
Trump zöld ellenforradalmat fog megvalósítani, így Európa urai nem lesznek képesek a végtelenségig becsapni polgáraikat, szén-dioxid-kvótaadókat fizettetni velük és kicseréltetni fűtési rendszereiket. Nem tudják betiltani a repülést, húsevést, stb.
Elveszítik a támogatást az LMBT-szervezetek is, és egyetlen amerikai nagykövet sem fogja körbeutazni szolgálati országát, mint valami gyarmatot, hogy kioktassa a népet, hogyan kell megvalósítani a szivárványos indoktrinációt. Nem engedi megsemmisíteni a női sportot, ahogy többször kilátásba helyezte, vagyis megengedni magukat nőnek kiadó férfiaknak, hogy versenyezzenek velük. Az egész világ megtudja, milyen szörnyű következményei vannak a nemváltásnak a Food and Drug Administration kutatásai szerint, többek között, hogy vegyszerek és hormonok adagolása növeli a depresszió, agresszió és erőszak kockázatát.
Amerika a szólásszabadság övezete marad, amiből mi, európaiak is hasznot húzunk. Nem lesz cenzúra a közösségi médiában, ahogyan azt Európa mintájára Kamala Harris akarta bevezetni. Elon Musk olyan hatalmas támogatást adott Trumpnak, hogy az Európai Bizottság elfelejtheti az X platform bezárásával való fenyegetést, amennyiben nem vezet be cenzúrát.
Változások lesznek a médiában, amelynek 90 százaléka ma rendkívül barátságtalan Trumppal, egyesek közülük egyenesen Hitlerhez hasonlítják őt. Mint például Anne Applebaum, a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski felesége, aki könyveiben és a The Atlantic magazinban publikált cikkeiben Trumpot „debilisnek”, „elmebeteg vénembernek” nevezte, Hitlerhez és Sztálinhoz hasonlította.
Lengyelország számára növekednek a jobboldal esélyei a jövő évi elnökválasztáson és az olyan óriás beruházások megvalósításának reményei, mint a központi kommunikációs kikötő (CPK közlekedési csomópont), amelyet az amerikaiak katonai megfontolásból támogatnak, vagy az atomerőműveké, amelyek szerződéseket jelentenek a General Electric vagy a Westinghouse számára.
Borítókép: Donald Trump (Fotó: AFP)
Amerikai elnökválasztás 2024 
