Both Hunor felidézte, szinte minden választási kampányban kiderült, hogy a Facebook és a YouTube korlátozott vagy letiltott konzervatív tartalmakat. A 2018-as kampányban emlékezhetünk Lázár János bécsi videójára, amelyben a miniszter a migráció veszélyeire kívánta felhívni a figyelmet, amit letiltott a Facebook, majd csak utólag helyezték vissza. A szakértő hangsúlyozta,
később kiszivárgott nyilatkozatból tudjuk, hogy a cenzorok teljesen szubjektív szempontok alapján, találomra szedték le a videót.
A cenzúrával kapcsolatban emlékeztetett, hogy több hasonló eset is történt már hazánkban. Példaként említette, hogy a jobboldali influenszerek rendszeresen elszenvedői a cenzúrának. De meg lehet említeni a PestiSrácok.hu-t, amelyet a tavalyi év végén indoklás nélkül tiltott a Meta, és így járt egy darabig a Neokohn is.
Köves Slomó rabbi a Facebook-oldalán, illetve Kásler Miklós a Böjte Csabáról szóló bejegyzésében nem hinném, hogy bármilyen irányelvet sértett volna, mégis letiltásra kerültek. Normális indoklás – úgy tudom – egyik esetben sem volt
– idézte fel Both Hunor.
Trump hadat üzent
Donald Trump bejelentése kapcsán pedig kifejtette, hogy érthető az ellenszenve, hiszen 2020-ban nemcsak a Twitter-oldalát, de a Facebook- és Instagram-oldalát is letiltották.
Utóbb persze Zuckerberg úr elismerte, hogy a Fehér Házból nyomást helyeztek rá bizonyos tartalmak cenzúrázására. Ez teljesen önkényes korlátozása a szólásszabadságnak, politikai fegyverként alkalmazása a közösségi médiának és közérdeket is sérthet. Hiszen a regnáló elnök nem tudja elmondani ott a véleményét.
– idézte fel az esetet a Századvég vezető elemzője, aki szerint nagyon fontos elem a felhasználók száma.
Elég csak annyit mondani, hogy Magyarországon több mint 7 millió Facebook-felhasználó volt 2023-ban, a világon ez a szám több mint 3 milliárd ember. Ez mindent elmond.
Véleménye szerint a tömegtájékoztatásra és befolyásolásra jelenleg nincs alkalmasabb eszköz a közösségi médiánál. Szerinte ez nagy felelősség, és nem szabadna részrehajlóan visszaélni vele.
Ha pedig önkényesen korlátoz a platform, akkor az korlátozza a szólásszabadságot
– hangsúlyozta Both Hunor.
Majd kifejtette, hogy akit tiltanak ezek a platformok, mint például Donald Trumpot éveken keresztül, annak jelentősen korlátozzák a szólásszabadságát. Ez ellen veszi fel a harcot a megválasztott amerikai elnök, vélhetően a kormányában tudva
Elon Muskot is, aki jelenleg az X tulajdonosa és köztudottan hasonlóan vélekedik a szólásszabadság fontosságáról, mint Trump.
Amiről Donald Trump beszél, az pontosan az a politikai szándék a korlátozás mögött, hogy még véletlenül se juthassanak el a globalista baloldallal szembeni vélemények a nagy tömegekhez, kritika se illethesse ezeket a gondolatokat – emlékeztetett Both Hunor, majd megjegyezte:
Ez egy orwelli világ képét festi le.
A befolyásolással kapcsolatban kitért arra, hogy Joe Biden elnök fiának viselt dolgait is szándékosan elhallgatta a Twitter a négy évvel ezelőtti elnökválasztási kampányban, miközben Donald Trump el sem mondhatta a véleményét. Az elérések számának befolyásolásáról elmondta, hogy tapasztalata alapján akár a Facebooknál, akár a YouTube-nál „rossz fát tesz a tűzre” egy platform, vagyis politikailag kényes véleményt vagy azt nem kellően finoman fogalmaz meg, akkor az valahogy nem tud akkora elérést generálni. Példaként említette Donald Trump Joe Rogannek adott interjúját, melyet szembeállított a Tucker Carlsonnak adott interjújával. Az előbbit a YouTube-on 48 millióan látták, az utóbbit 268 milliónyian.
Borítókép: Donald Trump megválasztott amerikai elnök (Fotó: AFP)
