Abdoullakh Anzorov, a csecsen származású fiatalember halott – a rendőrség a támadás utáni percekben lőtte le. A tárgyalás tehát kevésbé magáról a gyilkosságról, mint inkább az ahhoz vezető körülményekről szól, írja a BBC.
A bíróság hét héten keresztül fogja meghallgatni, hogy egy 13 éves diáklány hazugsága hogyan szabadult el a közösségi médiának köszönhetően, miképpen indított el nemzetközi gyűlöletkampányt, és hogyan inspirálta a magát az iszlám védelmezőjének valló elkövető bosszúhadjáratát.
A bíróság előtt két férfi áll, akiket azzal vádolnak, hogy az interneten keresztül „istenkáromlóként” azonosították a tanárt, Anzorov két barátja, akik állítólag segítséget nyújtottak neki, és négy másik férfi, akik pedig chaten keresztül nyújtottak támogatást.
Samuel Paty meggyilkolása elborzasztotta Franciaországot
Paty lelkiismeretes és közkedvelt történelemtanár volt egy középiskolában Párizs jómódú nyugati külvárosában. 2020. október 6-án a szólásszabadságról tartott órát egy tizenévesekből álló osztálynak. A Charlie Hebdo magazin tragikusan híres epizódjára támaszkodva – arra, hogy a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák közzététele hogyan vezetett a magazin legtöbb munkatársának 2015-ös meggyilkolásához – röviden bemutatott egy példát a karikatúrákból.
Előtte azt ajánlotta, hogy akik félnek a megbotránkozástól, fordítsák el a tekintetüket.
Másnap az egyik tanítványát – a 13 éves lányt – megkérdezte az apja, hogy miért nem megy iskolába. Elmondta, hogy azért kapta a fegyelmi büntetést, mert ki mert állni a tanárral szemben, amikor az azt mondta a muszlimoknak, hogy hagyják el az osztályt, hogy megmutathassa a próféta meztelen képét. Ez egy hármas hazugság volt. Paty nem mondta a muszlimoknak, hogy hagyják el az osztályt. A lányt megbüntették, de nem azért, amit mondott. A lány nem is volt a teremben azon a napon, amikor a tanár a szólásszabadságról tartott órát.
De az internet segítségével a hazugság tovább terjedt.
Először a lány apja – Brahim Chnina – vette rá a lányt, hogy videókon ismételje meg az állítást, amelyeket a Facebookon tett közzé, megnevezve a tanárt. Ezután egy helyi iszlamista – Abdelhakim Sefrioui – készített egy tízperces online videót „Az iszlám és a próféta megsértése egy állami főiskolán” címmel.
Néhány napon belül az iskolát elárasztották a fenyegetések és gyűlölködő üzenetek a világ minden tájáról. Paty elmondta kollégáinak, hogy nehéz időszakot él át az ellene indított kampány miatt.
Közben a „feljelentés” egy 18 éves csecsen menekülthez is eljutott, aki a 80 kilométerre nyugatra fekvő Rouenban élt. A négy utolsó vádlott olyan emberek, akikkel Anzorov a Snapchaten és a Twitteren beszélgetett, és akik állítólag bátorították.
A vádlottak elismerik kapcsolatukat az üggyel, de vitatják a „terrorista gyilkosság elkövetésében való bűnrészesség” vádját.
A lány apjának és az iszlamista prédikátornak az ügyvédei azzal érvelnek, hogy bár nyilvánosan elítélték a tanárt, soha nem szólítottak fel a meggyilkolására. Anzorov barátainak ügyvédei is azt állítják, hogy fogalmuk sem volt arról, hogy gyilkosságot tervezett.
Az ügyészség számára a kontextus kulcsfontosságú. Samuel Paty meggyilkolására akkor került sor, amikor a dzsihadista fenyegetés fokozottan tudatosult.
2020 októberében a Charlie Hebdo épp akkor jelentette meg újra a karikatúrák egy részét, hogy az eredeti támadás miatt indított per kezdetét jelezze. Az internet tele volt a Franciaország elleni újabb iszlamista fenyegetésekkel, szeptember végén pedig egy pakisztáni férfi két embert sebesített meg machetével a Charlie Hebdo korábbi irodájában.
Ebben a légkörben egy ember nyilvános „feljelentése” istenkáromlásért egyenértékű volt egy terroristacélpont kijelölésével, érvelnek az ügyészek.
Egy évvel ezelőtt az ügy középpontjában álló lányt a vádaskodásért a fiatalkorúak bíróságán felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Öt másik diákot is elítéltek, mert pénzért cserébe azonosították Anzarovnak a tanárukat. A tárgyalás december végéig tart.
