Az elmúlt évek során a balkáni migrációs útvonal továbbra is aktív maradt, és Bosznia-Hercegovinára jelentős teher hárul ebben a helyzetben. A hatóságok szerint idén eddig 24 115 migránst regisztráltak az országban, ami szinte megegyezik a tavalyi év adataival.
Ez a szám jól mutatja, hogy a migrációs nyomás nem csökkent jelentősen a régióban.
A külföldi állampolgárokkal foglalkozó szolgálat igazgatója, Zarko Laketa elmondása szerint a legtöbb migráns a regisztráció után menedékjogi kérelmet nyújt be, azonban ezt sokszor csak arra használják, hogy átmenetileg az országban tartózkodhassanak, mielőtt tovább indulnának az Európai Unió felé.
A balkáni útvonal továbbra is fontos szerepet játszik a migrációs folyamatokban. A migránsok általában Görögország és Bulgária felől érkeznek, s Szerbián keresztül lépnek be Bosznia-Hercegovinába. Jelenleg körülbelül 1 129 migráns tartózkodik az ország táboraiban, bár ez a szám folyamatosan változik, általában 1 000 és 1 300 között mozog.
Folyamatosan érkeznek a migránsok Boszniába
A migránsok eloszlása az országon belül sem egyenletes. A legtöbben, szám szerint 776-an, Szarajevó kantonban tartózkodnak, míg az Una-Sana kantonban jelenleg 306 migráns található.
A külföldiekkel foglalkozó szolgálat elemzése szerint a migránsok többsége 19 és 35 év közötti, és olyan országokból érkeznek, mint Szíria, Afganisztán, Pakisztán, Irak, Banglades és Irán.
Laketa egyébként ebben nem számít jelentős változásokra a közeljövőben. A migrációs helyzet várhatóan aktív marad.
Az igazgató a sajtónak nyilatkozva kitért a menedékjogi eljárások részleteire is. A folyamat viszonylag egyszerű: a regisztráció és a biometrikus adatok rögzítése után a migráns jelezheti, hogy menedékjogot kérne, amiről igazolást kap. Ezután 15 nap áll rendelkezésére, hogy hivatalos kérelmet nyújtson be a biztonsági minisztérium illetékes osztályához.
Laketa azonban rámutatott, hogy sokan visszaélnek ezzel a lehetőséggel, és a 15 napos időszakot arra használják, hogy a táborokban pihenjenek és felkészüljenek a további útra az EU felé.
Összecsapnak egymással az illegális bevándorlók
A migránsok között időnként előfordulnak konfliktusok, de a hatóságok szoros együttműködésének köszönhetően a nagyobb incidenseket sikerül megelőzni vagy gyorsan kezelni Boszniában. Érdekes módon ezek a konfliktusok főként a bevándorlók között alakulnak ki, általában bizonyos területek feletti vita miatt. A szakértő hangsúlyozta, hogy ezek az esetek nem jelentenek közvetlen veszélyt a helyiekre.
Összességében elmondható, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is kulcsfontosságú tranzitország a balkáni migrációs útvonalon. A migrációs helyzet kezelése azonban komoly kihívást jelent az országnak mind logisztikai, mind pénzügyi szempontból.
A táborok fenntartása, az alapvető ellátás biztosítása és a regisztrációs folyamatok működtetése jelentős erőforrásokat igényel. Emellett a helyi közösségekre is nyomás nehezedik, különösen azokban a régiókban, ahol nagyobb számban vannak jelen migránsok.
Az elmúlt években a balkáni országokban egyre súlyosabb problémát jelent a migrációs nyomás, mivel a feltorlódott bevándorlók a határok közelében táboroznak, várva arra, hogy átléphessenek.
Rettegés és félelem uralkodott Szerbiában is
A migránsok korábban Szerbiában több házat foglaltak el, és elárasztották a köztereket és a boltokat. A Vajdaság északi települései, mint például Szabadka, Horgos és Zombor egyes részei migránsgettókká váltak.
Az embercsempészbandák kihasználják a helyzetet, jelentős összegeket követelve cserébe azért, hogy a migránsokat átjuttathassák a határon akár fegyveres segítséggel is. Egy 2022 nyarán történt incidens során Szabadkán lövöldözés alakult ki, halálos áldozatokkal.
Konfliktusok emellett a városokban is előfordultak: például Szabadka egyik központi parkolójában is sor került egy fegyveres összetűzésre. A helyieknek mindennap rettegniük kellett az éjszakai fegyverropogásoktól és az erőszak folytatódásától.
A helyzet súlyosbodásával Szerbia állami beavatkozást ígért, és a hatóságok nagyszabású akciót indítottak a migránsok visszaszorítására, fegyvereik lefoglalására és illegális táborhelyeik felszámolására. A szerb hatalom célja a biztonságos környezet megteremtése, bár a helyiek tartanak attól, hogy amint csökken a szigor, a migránsok visszatérhetnek.
Borítókép: Migráns Boszniában (Fotó: AFP)
