Ha Trumpot ismét elnökké választják, akkor egészen más alapokon lép újra a világ színpadára, mint amikor 2016-ban először megválasztották. Hivatalba lépése óta az Egyesült Államok kivonta csapatait Afganisztánból, de nem időben, így a káosz 13 amerikai tengerészgyalogos életét követelte. Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, és az Európa, de akár a világ jelentős részét is meghatározó háború egészen a mai napig tart, a végét nem látva.
Az Egyesült Államok küzd a közel-keleti békéért, miután a Hamász terrortámadása háborút szított. Eközben tovább fokozódik a feszültség Kínával Tajvan miatt, Biden pedig – nem kevesebb mint négy alkalommal – azt állította, hogy az Egyesült Államok meg fogja védeni Tajvant.
Trump előszeretettel hivatkozik hivatali elődje Ronald Reagan korábbi elnök mottójára: „Béke az erőn keresztül”. De ha a Reagan elnök ellen elkövetett merénylet mond Trump számára valamit, akkor az az, hogy a saját példáján is talán még inkább hajlik a békére és az Egyesült Államok nemzetközi ügyekben betöltött szerepének újragondolására.
Donald Trump a New York-i Madison Square Gardenben tartott választási gyűlésen ismét ígéretet tett a globális kihatású nemzetközi fegyveres konfliktusok lezárására, így a közel-keleti és az ukrajnai háború kezelésére.
A Biden elnök vezette adminisztráció által lebonyolított 2021-es afganisztáni kivonulást az Egyesült Államok történetében a legkínosabb epizódnak nevezte.
Az elnökjelölti vitában korábban Trump úgy fogalmazott, ha ő lenne az elnök, az izraeli konfliktusra nem is került volna sor, mint ahogy Oroszország ukrajnai inváziójára sem.
Rámutatott, hogy amikor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédet mondott az amerikai törvényhozásban, Harris alelnökként el sem ment az eseményre. Megválasztása esetén gyorsan véget vet majd mind az izraeli, mind az ukrajnai háborúnak – ígérte Trump. Mint mondta, azt akarja, hogy a háború véget érjen, mert szeretné megmenteni az emberek életét attól, hogy feleslegesen feláldozzák őket.
Donald Trump az egyetlen amerikai elnök elmúlt évtizedekben, akinek első elnöksége alatt nem kezdődött el háború, hangsúlyozta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Trump azt mondta, ha elnök lesz, felhívja Putyint és Zelenszkijt, és megállapodik velük a háború lezárásáról. Ez azt jelenti, hogy Trump egyfajta kompromisszumot szeretne, szemben a demokratákkal
– húzta alá a szakértő.
Zelenszkij győzelmi tervéhez a legmodernebb amerikai rakétákat is kérte, hogy ezzel biztosítsa a békét. Az amerikai vezetés azt közölte, hogy a rakétaelhárító-rendszerek terén óriási a hiány miután rengeteget kellett szállítani Izraelbe, Ukrajnába, a Közel-Keletre és Tajvanra. Tehát azokat a rakétákat, amiket Kijev kér, az Egyesült Államok nem fogja odaadni
– tette hozzá a szakértő, aki arról is beszélt, hogy mi változhat, ha Donald Trump nyeri a választást.
– Trump politikájában az látszik, hogy ő valóban hisz a békében – emelte ki Nógrádi György.
A szakértő arra is emlékeztetett, hogy Trump első elnöksége alatt és közbenjárása mellett kötődtek meg az Izrael és az arab országok kapcsolatainak normalizálására az Ábrahám-szerződések. A megállapodásokat Trump veje és főtanácsadója, Jared Kushner valamint asszisztense, Avi Berkowitz tárgyalták le. A szaúdi vezetés is rendszeresen bejelenti, hogy abban a pillanatban, amikor a közel-keleti háború véget ér, felveszi a kapcsolatokat Izraellel, tette hozzá.
– A Trump-féle béke elképzelés teljesen más, mint a demokrata elképzelés, a kérdés tehát e téren is az, hogy november 5-én ki lesz az USA következő elnöke – összegezte Nógrádi György.
