A kormányfő Jiszráel Kac külügyminiszterre bízta a védelmi tárca vezetését, külügyminiszterré pedig Gideon Szaár eddigi tárca nélküli minisztert nevezte ki.
„A háború kellős közepén minden korábbinál nagyobb bizalom várható el a kormányfő és a védelmi miniszter között. Noha a hadjárat első hónapjaiban szerencsére megvolt ez a bizalom, és eredményes munka folyt, a legutóbbi hónapokban megingott a bizalom köztem és a védelmi miniszter között”- olvasható a miniszterelnöki hivatal közleményében.
Netanjahu és Gallant a gázai háború kitörése óta többször is összekülönbözött.
Gallant menesztésének hírére országszerte tiltakozók lepték el a főutak kereszteződéseit, lezárták Tel-Aviv legforgalmasabb útját, az Ajalont is, akárcsak Gallant első, 2023. márciusi elbocsátásakor. Akkor az országos demonstráció hatására Netanjahu visszavonta védelmi minisztere menesztését.
Akkor a kormányfő azért mondott búcsút a védelmi miniszternek, mert Gallant a jogrendszer átalakításának biztonsági veszélyeire, az ország megosztottságának Izraelt veszélybe sodró várható következményeire figyelmeztetett a televíziókban elmondott beszédében.
A jelenlegi menesztés előtt Gallant tiltakozott a Netanjahu által szorgalmazott azon törvények ellen, amelyek biztosítanák az ultraortodoxok felmentését a katonai szolgálat alól, illetve gazdasági kedvezményeket biztosítanának számukra, noha nem vesznek részt az ország védelmében, miközben a tartalékos katonák ezreit mozgósították az elmúlt évben sokszor több száz napon át.
A kneszetben Gallanton kívül tiltakozását jelentette be ezen törvények ellen a koalíció számos más, szintén jobboldali pártokhoz tartozó törvényhozója, és ezért a miniszterelnök kénytelen volt visszavonni azt a szavazás előtt.
Az ultraortodox pártok azzal fenyegetik a kormányfőt, hogy ha nem szavazzák meg a nekik kedvező jogszabályokat, akkor válaszul nem szavazzák meg a költségvetést. A költségvetési törvény meghatározott határidőig történő elfogadása hiányában az izraeli törvények szerint automatikusan ki kell írni a választásokat.
