Az orosz–ukrán háború már nem pusztán Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus. Az ukrán és orosz csapatok mellett ma már spanyol, nepáli, hindi, szomáliai, szerb és koreai nyelv is hallható a harctéren. Irán Shahed drónjai amerikai légvédelmi rendszerekkel küzdenek meg az égen, míg a földön német tüzérségi lövedékek száguldanak el észak-koreai gránátok mellett – írja a Politico.
A 2022. februári kezdet óta eltelt idő alatt a háború a második világháború óta a legnagyobb európai szárazföldi háborúvá vált, és a hidegháború óta leginkább globális konfliktussá nőtte ki magát.
Több tucat ország vesz részt közvetlenül vagy közvetve a konfliktusban, ami jelentősen befolyásolja a kimenetelét.
Az Egyesült Államokban Donald Trump elnökké választása jelenthet reményt. A megválasztott elnök ígéretet tett a háború gyors lezárására.
A Nyugat nemzetközivé tette a konfliktust
A konfliktus kezdetén Moszkva a NATO elleni védekező lépésként tüntette fel a támadást. Bár a szakértők véleménye megoszlik arról, hogy Putyin valóban a teljes Nyugattal akart szembeszállni, egyetértés van abban, hogy rövid háborúra számított, írja a brüsszeli hírportál.
Az ukrán ellenállás azonban meglepte a Kremlt. A Nyugat fegyvereket és hírszerzési információkat kezdett szállítani Ukrajnának, ezzel nemzetközivé téve a konfliktust.
Mindkét fél külföldi segítségre szorul: Ukrajna a túléléshez, Oroszország pedig a légtér és a szárazföldi uralom fenntartásához, miközben minimalizálja a háború belföldi hatásait.
Oroszország Iránból Shahed drónokat, Észak-Koreától ballisztikus rakétákat és több millió löveget, valamint több ezer katonát kapott. A BRICS országai is egyre inkább Putyin oldalára állnak közös, nyugati intézményekhez köthető sérelmeik miatt.
Ukrajna Volodimir Zelenszkij elnök vezetésével több mint 220 milliárd dollárnyi segítséget kapott Európától és az Egyesült Államoktól. A NATO egyre erősebb fegyvereket szállít: a kezdeti taracklövedékektől az F–16 vadászgépekig és az ATACMS rakétarendszerekig. Ezzel egyre inkább eszkalálódott a konfliktus.
A háborúban mindkét oldal külföldi katonákat is alkalmaz, többnyire szegényebb országokból. Oroszország kubai, indiai, nepáli, szír, szerb, közép-afrikai és líbiai harcosokat toboroz. Ukrajna pedig a „történelem jó oldalán való harcra" ösztönzi a külföldieket, írja a Politico.
Borítókép: Joe Biden és Volodomir Zelenszkij (Fotó: AFP)
