Ahogy arról lapunk is beszámolt, napok óta tartanak a kormányellenes tüntetések Georgiában, miután a Georgiai Álom párt vezetése bejelentette: négy évre felfüggesztik az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokat. A kormányfő a tiltakozásokat külföldről irányított akcióknak nevezte, és dicsérte a rendfenntartó erőket a „magas színvonalú” fellépésükért.
A döntés előzményéről ugyanakkor érdemes szót ejteni.
Minden eddiginél súlyosabban avatkozott be ugyanis a georgiai belpolitikába csütörtökön az Európai Parlament öt pártcsoportja, köztük a Manfred Weber vezette Európai Néppárt és a balliberális Renew Europe.
A néppárt, a zöldek, a szocialisták, a konzervatívok és a liberálisok képviselői közös határozatban utasították vissza az októberi georgiai választások eredményét és felszólították a grúz kormányt, egy éven belül rendezzen előre hozott parlamenti választást, ráadásul szigorú nemzetközi felügyelet alatt. Sőt, újabb szankciókat sürgettek a grúz kormány vezető tagjai ellen, többek között az LMBTQ-jogokat korlátozó gyermekvédelmi törvény miatt.
A határozatban még arra is találtak helyet, hogy elítéljék Orbán Viktor miniszterelnök georgiai útját, amely szerintük sértette az EU egységét.
Az EP-határozat következtében Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnök kijelentette, kormánya addig nem veszi napirendre az EU-csatlakozási tárgyalásokat, amíg a folyamatot az EU kormánya zsarolására használja. Emlékeztetett, a csatlakozási folyamatot nem ő, hanem maga az EU fagyasztotta be még júniusban, s hozzátette,
akár már ma kész lenne aláírni a csatlakozási szerződést, ehhez azonban az EU-nak kell felhagynia kormánya zsarolásával.
Az EU ugyanis már hónapok óta azt követeli Tbiliszitől, hogy vonja vissza a külföldi befolyás átláthatósága törvényt, valamint a családi értékek és a gyermekek védelme törvényt, sőt, újabban már az ENSZ és az EBESZ által is rendezettnek és kiegyensúlyozottnak ítélt választások eredményét sem fogadja el, és nyíltan az ellenzék mögé állt.
Az Európai Parlament ezúttal túl messzire ment
– értékelte a történteket lapunk megkeresésére Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A szakértő emlékeztetett, sem a nemzetközi megfigyelők, sem a grúz ellenzék nem mutatott fel bizonyítékot a szisztematikus választási csalásra, ezért a demokratikusan újraválasztott georgiai kormány legitimitását megkérdőjelezni súlyos beavatkozás a grúz belpolitikába.
„Georgia egy megbízható partnere az Európai Uniónak, ráadásul egy geostratégiailag kulcsfontosságú régióban, a Dél-Kaukázusban. Georgia minden téren, a demokratikus reformoktól a liberális gazdaságpolitikai intézkedésekig, élen jár az európai integrációban.
Az EP azért bünteti a georgiai kormányt, mert kiáll a hagyományos társadalmi értékek mellett és földrajzi törvényszerűségeknek megfelelő kül- és gazdaságpolitikát folytat. Az októberi, demokratikus választás eredményeinek megkérdőjelezése és az ellenzék nyílt támogatása komoly szuverenitási kérdéseket vet fel.
„Az ilyen határozatokkal az EP azt kockáztatja, hogy elveszti a maradék bizalmat, amit a georgiaiak az EU felé tápláltak, és tönkretesz egy jól működő együttműködést, aminek beláthatatlan következményei lehetnek” – emlékeztetett Kránitz Péter Pál.
Az EP-határozatot a Patrióták Európáért pártcsalád nem írta alá. A parlamenti vitában felszólalt László András, a Fidesz képviselője is, aki megfigyelőként jelen volt a georgiai választásokon, emlékeztetett, ő maga is és az általa megkérdezett civil megfigyelők is egy szabad és fair választást tapasztaltak. Ahelyett, hogy tüntetéseket provokálna egy tagjelölt ország demokratikusan megválasztott kormányával szemben, az EU-nak az együttműködés elmélyítésére kellene koncentrálnia.
Borítókép: Irakli Kobakhidze Georgia miniszterelnöke (Fotó: AFP)
