A szabad és tisztességes választások megtartása kulcsfontosságú lesz a háború sújtotta ország normalizálásához és az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseihez, írja a Politico brüsszeli hírportál. Zelenszkij és az ukrán vezetés azonban egyelőre a hadiállapotra hivatkozva nem írja a ki a választásokat.
Meg kell értenünk, hogyan tarthatunk demokratikus választásokat a legjobb és leghatékonyabb gyakorlatok felhasználásával
– mondta Olena Shuliak, az ukrán parlament illetékes bizottsága elnöke.
Zelenszkij támogatottsága rohamosan csökken
A háború előtt Ukrajna kizárólag személyes részvételű szavazást tartott a parlamenti, elnöki és helyi választásokon. De 2019 óta nem volt országos szavazás, így Volodimir Zelenszkij elnök és az ukrán parlament túllépte mandátumát.
Az ukránok szerint ez azért van így, mert az alkotmány tiltja a választások megtartását hadiállapot és aktív hadviselés idején, mivel Kijev nem tudja garantálni minden ukrán állampolgár biztonságát és szavazati jogát, például a katonákét és az orosz megszállás alatt élőkét. Az más kérdés, hogy a közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi elnök támogatottsága jelentősen csökkent.
A friss felmérések szerint az ukrán népesség hatvan százaléka még azt sem szeretné, ha Zelenszij egyáltalán elindulna a választáson, annyira népszerűtlen
– írta elemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Eközben az ukrán államvezetés különféle problémákat sorol fel, hogy igazolja, nem tudnak választásokat tartani.
Jelenleg hatalmas problémánk van a választói nyilvántartással, mert az emberek külföldre távoztak
– mondta Shuliak. Hozzátette: különböző becslések szerint csak belföldön 6,5 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat.
A háború után is az egyik fő kihívás az lesz, hogy lehetővé tegyék a világ különböző részein szétszóródott állampolgárok szavazását, beleértve esetleg az orosz fennhatóság alatt álló ukrán területeken élőket is.
Ennek érdekében az ukrán tisztviselők különböző európai választási modelleket tanulmányoztak, hogy olyan gyakorlatokat vezessenek be, amelyek lehetővé teszik a szabad és tisztességes választások megtartását a háború befejezése után, írja a Politico.
Érdekelnek minket az elektronikus szavazás részletei és más alternatív szavazási lehetőségek technikai értékelése, az IT-biztonság szempontjából is
– mondta Shuliak, hozzátéve, hogy a képviselők fontolóra veszik a levélszavazást, a személyes szavazást külföldön a választás napján, a meghatalmazott útján történő szavazást és az online szavazást is.
Kijev gyakran kerül nyomás alá különböző szövetségeseitől, hogy tartson választásokat. Egyre több helyen hiányolják a választásokat Ukrajnában. Moszkva is azt állítja, hogy a kijevi vezetés illegitim, és Ukrajna nem demokrácia.
Az Európa Tanács Velencei Bizottsága és az EBESZ ajánlásai szerint a választási törvények jelentős változtatásait legalább egy évvel a következő ukrajnai választások időpontja előtt kell elfogadni. A kijevi székhelyű OPORA választási megfigyelő szervezet szintén sürgette a kormányt, hogy kezdje meg a szavazás előkészítését, amint a háború véget ér.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője december 5-én a brit The Telegraph című lapnak adott videóinterjúban azt mondta:
Zelenszkij természeténél fogva demokrata. Bármikor készen áll a választásokra. De a választást úgy kell megszervezni, hogy azt a demokratikus világból mindenki tisztességesnek ismerje el. Minden ukrán állampolgárnak lehetőséget kell biztosítani a szavazásra, beleértve a katonákat és a menekülteket is.
Szeptemberben Ukrajna Központi Választási Bizottsága megkezdte az országban maradt szavazóhelyiségekre vonatkozó információk frissítését, tekintettel arra, hogy Oroszország még mindig Ukrajna területének mintegy 20 százalékát tartja megszállva.
Jermak kijelentette:
Az igazságos béke után azonnal készen állunk a megfelelő demokratikus választásokra.
Shuliak azonban azt mondta, hogy a hadiállapot vége után legalább hat hónapra lesz szükség a választások megtartásához.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij (jobbra) ukrán elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök 2024. december 17-én (Fotó: AFP)
