Ezek a témák döntik majd el a német választásokat

A német választók számára a migráció és a gazdasági válság a legégetőbb kérdések, amelyek a választási kampány központi témái is egyben – derül ki egy közvélemény-kutatásból. Ahogy közeledünk a februári előre hozott választáshoz, egyre hangosabbá és feszültebbé válik a kampány, miközben a pártok különböző gazdasági ösztönzőkkel próbálják magukhoz csábítani a szavazókat.

Hamarosan előre hozott választásokat tartanak Németországban Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Az Szociáldemokrata Párt (SPD) most szombaton hivatalosan is Olaf Scholzot jelöli kancellárjelöltjének. A hivatalban lévő kancellár „felzárkózási versenyt” ígért a február 23-i szövetségi választásokig – több mint három év kormányzás után, amely alatt a szociáldemokraták pártja messze elmaradt a 2021-es választási eredménytől. Akkor 25,7 százalékkal az SPD volt a legerősebb a Németországban. Jó hat héttel a választás napja előtt az ARD DeutschlandTrend közvélemény-kutatása enyhe elmozdulásokat mutat – de egyelőre nincs jele valódi felzárkózásnak. Az SPD alig egy százalékot javított, 15 százalékra teszik a párt támogatottságát.  

Migráció és gazdaság

A felmérésből az is kiderül, hogy a németek 37 százaléka jelenleg a bevándorlás helyzetét tartja a legfontosabb németországi problémának, amellyel a politikusoknak foglalkozniuk kell. Ez december elején még csak 23 százalékot tett ki. A másik téma, ami leginkább foglalkoztatja a németeket, az a gazdasági válság, 34 százalékuk válaszolt úgy a felmérés során, hogy rendkívül sürgető problémáról van szó. A háborúval és a békével kapcsolatos külpolitikai kérdéseket 14 százalék jelölte be, a környezettel és az éghajlattal 13 százalék foglalkozna kiemelten. 

Ezzel két olyan téma került az élre, amely a választási kampányt is uralta eddig. A röviddel karácsony előtt Magdeburgban elkövetett merényletet követően, amelyben egy 2006 óta Németországban élő szaúd-arábiai férfi hat embert ölt meg és közel háromszázat megsebesített, a hatóságok számára továbbra is rejtély a támadás indítéka. A migrációs politikában azonban máris keményebbé vált a hangnem.

A pártok különböző elképzelésekkel állnak elő a gazdaság élénkítésére. A Kereszténydemokrata Unió/Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) szövetség, valamint a liberális FDP például egyaránt azt szorgalmazza, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak túlórapénzét a jövőben adómentesen kelljen fizetni. Ötből négy német (78 százalék) számára ez a követelés jó irányba tett lépés. Hasonlóan népszerű (71 százalék) az a javaslat, hogy a Németországban beruházó vállalatoknak állami támogatást nyújtsanak. Ezt például az SPD és a Zöldek is támogatják. A németek kétharmada (67 százalék) támogatja a minimálbér emelését, amit több párt is követel. Enyhe többség (53 százalék) támogatná a vállalatok általános adócsökkentését, jó egyharmaduk (35 százalék) másként látja.

A felmérés rávilágított arra is, hogy a háborúk és válságok között sokan keresik jelenleg az okokat az optimizmusra. Az egyik ilyen ok a legtöbb ember számára a barátokkal és a családdal való együttlét, amelyet szinte kivétel nélkül jónak írnak le. A munkahelyi és a saját közösségükben vagy városukban való együttműködést szintén pozitívan értékeli a többség. Más a helyzet a nyilvános interakcióknál, például vásárláskor vagy a közlekedésben. A válaszadók fele jónak, a másik fele rossznak ítéli meg.

Társadalmi igazságtalanság

A németek egyértelmű többsége a gazdagok és szegények közötti különbségeket (77 százalék) és a különböző származású emberek közötti kulturális különbségeket (63 százalék) tartja az együttélés szempontjából jelentős problémának. Ezek olyan kérdések, amelyek ebben a választási kampányban is jelen vannak.

Emellett csökkent azoknak az embereknek a száma, akik úgy érzik, hogy társadalmukban igazságosan bánnak velük: 2018 áprilisában még kétharmaduk (66 százalék), most 56 százalékuk. Ugyanakkor nőtt azoknak az állampolgároknak a száma, akik úgy érzik, hogy a társadalomban másokhoz képest hátrányos helyzetben vannak: 2018 áprilisában ez az arány 16 százalék volt, most minden negyedik ember vélekedik így (24 százalék).

Borítókép: Hamarosan előre hozott választásokat tartanak Németországban (Fotó: AFP)