Hosszas nyomozás, dokumentumok bekérése és számtalan tanú meghallgatása árán tárta fel az amerikai képviselőház felügyeleti bizottsága a Joe Biden leköszönő amerikai elnök családja körüli szövevényes üzleti hálózatot. A szálak több országba vezettek, az ügyletek jó része Biden alelnöki időszaka alatt történt.
Joe Biden alelnökként 2015. szeptember 28-án a Fehér Házban fogadta Klaus Johannis román elnököt. E találkozót követő öt héten belül egy romániai korrupciós ügyekben érintett román üzletember, Gabriel Popoviciu egy Biden családhoz közel álló személy bankszámlájára kezdett befizetéseket eszközölni.
Popoviciu ellen 2007-ben indított vizsgálatot a román korrupcióellenes hatóság (DNA). A nagy visszhangot kiváltó korrupciós ügyben Joe Biden fia, Hunter Biden az FBI korábbi igazgatóját ajánlotta ügyvédnek, aki kapcsolatban állt nemcsak a jelenlegi európai főügyész, Laura Kövesi által vezetett DNA ügyészeivel, de a Román Hírszerző Szolgálattal is.
A beérkezett hárommillió dollár nagyjából harmada később az elnök fia, Hunter Biden, korábban elhunyt idősebbik fia, Beau Biden özvegye, Hallie Biden, valamint egy meg nem nevezett harmadik családtag számlájára került.
Nem csak Romániával, Kínával is üzleti kapcsolatban állta a Biden család. A felügyeleti bizottság feltárta többek között, hogy az elnök testvére, James Biden, és annak felesége, Sara, a kínai CEFC energiacégtől érkezett 40 ezer dollárt mostak tisztára, és kölcsön visszafizetése címén adták tovább Joe Bidennek.
Az ennek alapjául szolgáló kölcsönszerződés az egyike azon dokumentumoknak, amelyeket a Fehér Ház nem volt hajlandó átadni a képviselőknek.
A bizottság megállapította, hogy 2014. április 22-én Kenes Rakisev kazah oligarcha szingapúri vállalkozását, a Novatus Holdingsot használta arra, hogy átutaljon Hunter Biden egyik Rosemont Seneca nevű vállalkozásának 142 300 dollárt. Másnap a Rosemont Seneca egység pontosan ugyanezt az összeget utalta át egy autókereskedésnek Hunter Biden autójára. Hunter Biden és üzlettársa, Devon Archer 2014 májusában és júniusában képviselte a Burisma ukrán energetikai céget Kazahsztánban, ahol egy háromoldalú üzletet igyekeztek tető alá hozni a Burisma, a kazah kormány és egy kínai állami tulajdonú energetikai vállalat között.