A Lund Egyetem kutatói szerint 2000 és 2024 között a nemi erőszakért vagy annak kísérletéért elítéltek 63 százaléka olyan személy volt, aki külföldön született vagy akinek szülei migráns hátterűek. A tanulmány vezetője, Ardavan Khoshnood elmondta, hogy az integráció jelentős szerepet játszhat a bűncselekmények visszaszorításában. Azok, akik több mint öt éve élnek Svédországban, kisebb valószínűséggel követnek el ilyen jellegű bűncselekményeket.
Bár a tanulmány átfogó képet kívánt adni, módszertanát sokan bírálták. Jerzy Sarnecki, a Stockholm Egyetem kriminológusa szerint a kutatás nem tükrözi a valóságot, mivel csak a ténylegesen elítélt esetekre fókuszált.
Svédországban a nemi erőszakos esetek jelentős része soha nem kerül a hatóságok elé, így a statisztika torzíthat.
Ardavan Khoshnood ezzel szemben védelmébe vette a kutatást, hangsúlyozva, hogy az elemzett négyezer eset egyedülállóan részletes adatokat nyújtott az ország helyzetéről. Svédország migrációs politikája jelentős átalakuláson megy keresztül. Az új szabályozások értelmében a bevándorlók számára kötelezővé vált, hogy legalább nyolc évet éljenek az országban, mielőtt állampolgárságot igényelhetnek.
Emellett bizonyítaniuk kell, hogy nincs bűnügyi múltjuk vagy adósságaik.
A szigorítások mögött a 2022-es választásokon második helyezett Svéd Demokraták párt áll, amely hangsúlyozza az integráció és a társadalmi kohézió fontosságát.
Az állampolgárságot meg kell becsülni, és azt csak az érdemekkel lehet kivívni
– mondta Johan Forssell migrációs miniszter.
A migrációval kapcsolatos közvélekedés is átalakult. Az ország, amely a 2015-ös menekültválság idején csaknem 160 ezer menedékkérőt fogadott, most először regisztrált több kivándorlót, mint bevándorlót az elmúlt száz év során. A szakértők szerint a tendencia a jelenlegi politikai légkör és a szigorúbb szabályozások eredménye.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
