„A liberális elit nyíltan a társadalom gyengeelméjű és lelkiismeretlen elemeinek tekintette a hétköznapi polgárokat, és a demokráciát nem többségi uralomként, hanem kisebbségi uralomként” – határozta meg újra. Kiemelte:
Mindent, ami nem esett egybe a baloldali liberális napirenddel, álhíreknek, putyini propagandának, összeesküvés-elméleteknek és veszélyes, büntetőintézkedéseket igénylő szélsőséges nézeteknek nevezték. Így az elfogadható zónája erősen leszűkült, és mindent, ami eltér az ultrabaloldali liberalizmus dogmájától, elfogadhatatlannak, üldözöttnek és blokkoltnak minősítették.
A trumpizmus szerinte mindezt radikálisan elutasítja, és követeli a szólásszabadság visszaállítását, amelyet az elmúlt évtizedekben fokozatosan teljesen felszámoltak.
A posztmodern korról elmélkedve Dugin szerint bizonyos szempontból Trump csapatának egyik kapitánya Elon Musk is posztmodern, aki a hagyományos értékeket és a jobboldali politikát ötvözi a jövőbe vetett futurisztikus szemlélettel és a technológia fejlődésének hangsúlyozásával. Peter Thiel, a Szilícium-völgy egyik legnagyobb üzletembere is hasonlóan gondolkodik.
A Soros György és hálózata elleni küzdelem gyökere
A baloldali liberálisok szemszögéből az emberiség politikatörténete az elmúlt évszázadokban a klasszikus liberalizmustól a baloldali, sőt szélsőbalos szélsőséges változatok felé mozdult el. Ez a folyamat a huszadik század liberális ideológiájának három ikonikus alakjának példáján keresztül követhető nyomon, írta Dugin.
„Friedrich von Hayek, a neoliberalizmus megalapítója úgy vélte, hogy el kell utasítanunk minden olyan ideológiát, amely előírja, hogy az embernek mit kell gondolnia és csinálnia. Ez még a régi klasszikus liberalizmus volt, amely a teljes egyéni szabadságot és a korlátlan piacot ünnepelte.
Trump-tornádó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!