A trumpizmus mint a woke elleni küzdelem
A liberálisok „progresszív” és tradícióellenes értékei helyett a trumpizmus a hagyományos értékek felé fordul. Így egy ún. woke-ellenes ideológiát építenek fel, írja Dugin.
A genderelmélet helyett csak két természetes nemet hirdetnek. A transznemű embereket és az LMBT-közösséget inkább marginalizált perverziónak tekintik, mint társadalmi normáknak.
Trumpizmus kontra migráció
„A trumpizmus szigorú migrációs korlátozásokat és az illegális migránsok teljes betiltását követeli a kitoloncolással. Trump egységes nemzeti identitást követel: feltételezik, hogy mindazok, akik más civilizációkból és kultúrákból érkeznek a nyugati társadalmakba, kötelesek elfogadni ez utóbbiak hagyományos értékeit, és nem szabad őket magukra hagyni, amihez a liberális multikulturalizmus ragaszkodik” – olvasható a szerzői írásban az orosz RIA Novosztyin.
A trumpizmus különösen kemény az illegális bevándorlókkal és a Latin-Amerikából érkező migránsok beáramlásával szemben, amelyek egyértelműen megváltoztatják az etnikai egyensúlyt egész államokban, ahol a latinok kerülnek többségbe. Ráadásul aggodalmukat az iszlám közösségek is fokozzák, amelyek szintén folyamatosan növekednek, és kategorikusan nem fogadják el a nyugati attitűdöket és normákat, mutat rá az orosz ideológus.
„Az afroamerikaiak nem okoznak gondot, de amikor elkezdenek egyesülni olyan agresszív politikai közösségekben, mint a BLM (Black Lives Matter), és a bűnözőket és a kábítószer-függőket hősökké alakítják (mint George Floyd esetében), a trumpisták keményen és határozottan reagálnak.”
Nyilvánvalóan hamarosan felülvizsgálják Floyd történetét és „szentté avatását” is, fogalmazott Dugin.
Trump kontra balliberális cenzúra
A trumpisták egységesen ellenzik a baloldali-liberális cenzúrát. A politikai korrektség és a szélsőségek elleni küzdelem leple alatt a liberálisok átfogó rendszert építettek ki a közvélemény manipulálására, hatékonyan felszámolva a szólásszabadságot mind a mainstream médiában, mind az általuk irányított közösségi hálózatokban.
Aki csak egy kicsit is tiltakozott a baloldali-liberális napirenddel szemben vagy eltért attól, azt azonnal szélsőjobboldalinak, rasszistának, fasisztának és nácinak titulálták, kirekesztésnek és jogi zaklatásnak volt kitéve.
– írja az orosz ideológus.
„A liberális elit nyíltan a társadalom gyengeelméjű és lelkiismeretlen elemeinek tekintette a hétköznapi polgárokat, és a demokráciát nem többségi uralomként, hanem kisebbségi uralomként” – határozta meg újra. Kiemelte:
Mindent, ami nem esett egybe a baloldali liberális napirenddel, álhíreknek, putyini propagandának, összeesküvés-elméleteknek és veszélyes, büntetőintézkedéseket igénylő szélsőséges nézeteknek nevezték. Így az elfogadható zónája erősen leszűkült, és mindent, ami eltér az ultrabaloldali liberalizmus dogmájától, elfogadhatatlannak, üldözöttnek és blokkoltnak minősítették.
A trumpizmus szerinte mindezt radikálisan elutasítja, és követeli a szólásszabadság visszaállítását, amelyet az elmúlt évtizedekben fokozatosan teljesen felszámoltak.
A posztmodern korról elmélkedve Dugin szerint bizonyos szempontból Trump csapatának egyik kapitánya Elon Musk is posztmodern, aki a hagyományos értékeket és a jobboldali politikát ötvözi a jövőbe vetett futurisztikus szemlélettel és a technológia fejlődésének hangsúlyozásával. Peter Thiel, a Szilícium-völgy egyik legnagyobb üzletembere is hasonlóan gondolkodik.
A Soros György és hálózata elleni küzdelem gyökere
A baloldali liberálisok szemszögéből az emberiség politikatörténete az elmúlt évszázadokban a klasszikus liberalizmustól a baloldali, sőt szélsőbalos szélsőséges változatok felé mozdult el. Ez a folyamat a huszadik század liberális ideológiájának három ikonikus alakjának példáján keresztül követhető nyomon, írta Dugin.
„Friedrich von Hayek, a neoliberalizmus megalapítója úgy vélte, hogy el kell utasítanunk minden olyan ideológiát, amely előírja, hogy az embernek mit kell gondolnia és csinálnia. Ez még a régi klasszikus liberalizmus volt, amely a teljes egyéni szabadságot és a korlátlan piacot ünnepelte.
Tanítványa, Karl Popper kritizálta a fasizmus és a kommunizmus totalitárius ideológiáit, átültetve azt Platónra és Hegelre is. Popper totalitárius jegyei már jól kivehetők. A liberálisokat és a liberalizmus híveit nyitott társadalomnak, a másként gondolkodókat pedig a nyílt társadalom ellenségeinek nevezi, sőt szándékosan véget akar vetni nekik – még mielőtt károsítanák a nyitott társadalmat vagy lelassíthatnák annak fejlődését” – fejti ki.
Majd így folytatja: „Popper tanítványa, Soros György újabb lépést tett ebbe az irányba, és minden illiberális rezsim megdöntésére, a legradikálisabb – gyakran terrorista – mozgalmak támogatására szólít fel, amelyek szembeszállnak ezekkel a rezsimekkel, és könyörtelenül büntetik, kriminalizálják és felszámolják az úgynevezett nyílt társadalom ellenfeleit.”
Soros György Trumpot, Putyint, Modit, Hszi Csin-pinget és Orbán Viktort is személyes ellenségének nyilvánította, és aktívan harcol ellenük, hangsúlyozza Alekszandr Dugin. Hozzátette:
Ő lett a színes forradalmak szervezője Kelet-Európában, a posztszovjet térben, az iszlám világban, sőt Délkelet-Ázsiában és Afrikában is. Teljes mértékben támogatta a brutális intézkedéseket a személyes szabadságjogok korlátozására a világjárvány idején, népszerűsítette a kényszerű univerzális védőoltást.
A trumpizmus ennek a Hayek–Popper–Soros sorozatnak a visszafordítását javasolja.
A trumpizmus geopolitikája
Trump a hangsúlyt a globális perspektíváról az Amerika-központúságra és az amerikai expanzionizmusra helyezi át, fogalmaz Dugin.
Trump kijelentései Kanada 51. államként való annektálásáról, Grönland megvásárlásáról, a Panama-csatorna átvételéről és a Mexikói-öböl Amerikai-öbölre való átnevezéséről a legvilágosabb példák erre. Ezek mind egyértelmű jelei a nemzetközi kapcsolatokban támadó realizmusnak, és ráadásul a Monroe-doktrínához való visszatérésnek a Woodrow Wilson-doktrína évszázados uralma után.
„A 19. századi Monroe-doktrína az Egyesült Államok külpolitikájának prioritásaként az észak-amerikai kontinens és részben a dél-amerikai kontinens feletti ellenőrzés megteremtését nyilvánította ki, hogy gyengítse és teljesen megszüntesse az óvilág európai hatalmainak befolyását az Újvilágra.”
„Az első világháború után létrejött Wilson-doktrína az amerikai globalisták iránytűjévé vált, mivel a hangsúlyt áthelyezte az Egyesült Államokról mint nemzetállamról a liberális demokrácia normáit és struktúráit az egész emberiségre kiterjeszteni szándékozó államra. Az elmúlt évtizedekben is ez a szemlélet dominált. Ebben az esetben mindegy volt, kié Kanada, Grönland vagy a Panama-csatorna: végül is a globalista elit által irányított liberális demokratikus rezsimek uralkodtak mindenhol.
Manapság azonban Trump drámaian megváltoztatja a fókuszát. Most ismét az Egyesült Államok, mint állam számít, és azt követeli Kanadától, Dániától és Panamától, hogy ne a világkormánynak (amelyet Trump valójában feloszlat) hanem Washingtonnak és magának Trumpnak hódoljanak be.
– összegezte Alekszandr Dugin.
Donald Trump elnöki beiktatása 2025 
