Demográfiai katasztrófa felé tartanak a kelet-ázsiai államok

Kelet-Ázsiáról sokan hatalmas, zsúfolt metropoliszokra, forgalmas utcákra és folyamatosan növekvő népességre asszociálnak. Azonban a kontinens ezen részében egy radikális demográfiai átalakulás zajlik, amely hamarosan teljesen átformálja az ottani társadalmakat. Kelet-Ázsia népessége nem növekszik, hanem egyre fogy, ami alapjaiban változtatja meg ezen országok jövőjét. A születési ráta drasztikus csökkenése, az elöregedés és a munkaerőhiány olyan kihívásokat teremt, amelyekkel a térség országai eddig nem szembesültek. A Távol-Keleten zajló demográfiai változásokat nekünk, európaiaknak is érdemes tanulmányozni, hiszen az Európai Unió lakossága is elöregedőben van.

Egy férfi és egy nő egy babakocsival sétálnak 2023. október 23-án Hongkongban. Fotó: AFP

Lassuló gazdaságok, öregedő társadalmak

A csökkenő népesség komoly gazdasági következményekkel jár. Az aktív munkavállalók számának csökkenése miatt a nyugdíjrendszerek és az egészségügy fenntarthatatlanná válhatnak, a munkaerőhiány pedig lassíthatja a gazdasági növekedést. 

A probléma globális, 2022-ben 771 millió 65 évnél idősebb ember élt a Földön. Ez a szám az évtized végére az ENSZ előrejelzése szerint közel egymilliárd főre nő, az évszázad közepére pedig meghaladja majd a másfél milliárdot.

 Japánban, ahol a munkaerőhiány miatt már most is rengeteg robot dolgozik az idősgondozásban, a kormány egyre több forrást kénytelen fordítani az idősek támogatására, miközben az adóbevételek csökkennek. A japán társadalom közel 30 százaléka 65 évnél idősebb, az állam a jóléti kiadások közel felét pedig nyugdíjakra költi. Ez a drasztikus demográfiai átalakulás volt az egyik oka Japán gazdasági lassulásának, majd stagnálásának, amit a japánok elveszett évtizedekként emlegetnek. 

Ami Japánban a jelen, az Kínában és Dél-Koreában a jövő.

 2050-re minden harmadik kínai nyugdíjas lesz, miközben az országban drasztikusan lecsökken a dolgozók száma. Ez nemcsak belső problémákat fog szülni Kínán belül, de könnyen megsemmisítheti Peking azon terveit is, hogy átvegye a vezetést az Egyesült Államoktól, mint a világ vezető hatalma. 

A három ország közül azonban Dél-Korea van a legrosszabb helyzetben, ahol példa nélküli volt a demográfiai átmenet gyorsasága. Míg egy dél-koreai nő a koreai háború után átlagosan hat gyermeket vállalt, lánya már csak hármat, míg ma élő huszonéves unokája nagy valószínűséggel maximum egyet fog, vagy gyermektelen marad. Emiatt Dél-Korea lakosainak 40 százaléka 65 év feletti lesz 2050-re, ami gazdasági elemzők szerint a dél-koreai gazdasági csoda bukását fogja eredményezni. 

Az öregedő népességnek azonban Dél-Korea esetében biztonságpolitikai veszélyei is vannak.

 Míg délen nem születik elég gyermek, addig Észak-Koreában nő a lakosság létszáma. Ez a trend hosszú távon felboríthatja a két ország közötti, jelenleg még Szöulnak kedvező katonai fölényt. Dél-Korea a demográfiai trendek miatt a jövőben arra kényszerülhet, hogy a nőkre is kiterjessze a sorkatonaság intézményét, vagy még jobban támaszkodjon a külföldi, főleg amerikai segítségre. Előbbi lépés értékes munkaerőt vonna el a gazdaságból, arról nem is beszélve, hogy még alacsonyabb szintre viheti a születésszámot, míg utóbbi az államkassza terheit növelné.

Folyik a vita a lehetséges megoldásokról

A különböző országok eltérő módon próbálják orvosolni a problémát és növelni a fertilitást. Kína az imént részletezett három gyerek politikától várja a változást, azonban az utóbbi négy évben ez nem hozott eredményt. Az eddig szigorú bevándorláspolitikát folytató Japán kitárta kapuit a külföldi munkavállalók előtt. Tavaly év végén 2,3 millió külföldi dolgozott a munkaerőhiánnyal küzdő országban, ami 12,4 százalékos növekedés 2023-hoz képest. Emellett országos és helyi szinten is próbálják ösztönözni a családokat. Tokió nemrég újabb lépést tett a demográfiai válság enyhítésére, szeptembertől ingyenessé válik a bölcsődei ellátás. A Yuriko Koike kormányzó által bejelentett intézkedés kibővíti a korábbi programot, amely eddig csak a második és további gyermekek után járt. 

A városvezető szerint Japán egyre súlyosbodó népességfogyási problémájával szemben nincs idő a késlekedésre.

 Tokió emellett a munka és a családi élet egyensúlyának javítására is törekszik. A főváros vezetése nemrég bejelentette, hogy a közalkalmazottak számára bevezetik a négynapos munkahetet, valamint lehetőséget biztosítanak a munkavállalóknak, hogy két órával rövidebb munkaidőben dolgozzanak kisgyermekes szülőként. 

A vendégmunkások ideiglenes megoldást nyújtanak

A nyugat-európai államok a probléma orvoslására a tömeges migrációt választották. Azonban ez a megközelítés merőben eltér a japán modelltől, ahova csak egy bizonyos időre mehetnek olyanok, akik azt a munkát végzik el, amire helyben nem találnak embert a japán cégek. Munkaszerződésük lejárta után pedig elhagyják a szigetországot. Bár a 2,3 millió vendégmunkás soknak tűnhet, a 124,5 milliós Japán népességének ez mindössze a két százaléka. A behozott munkaerő pedig Vietnámból, a Fülöp-szigetekről és egyéb kulturálisan Japánhoz közel álló helyről érkezik. 

A Nyugat-Európába tartó migráció viszont mind méretét tekintve, mind a kulturális különbségek miatt jóval nagyobb kihívásokat jelent.

 A bevándorlók jelentős része olyan térségekből érkezik, amelyek normái és társadalmi berendezkedése jelentősen eltér a befogadó országokétól, ami gyakran integrációs nehézségekhez és társadalmi feszültségekhez vezet. Emellett sok esetben nem rendelkeznek megfelelős szakképzettséggel, ami meggátolja a munkaerőpiaci integrációjukat. Japán ezzel szemben a munkaerőpiaci igényekhez igazított, szigorúan szabályozott migrációs politikát követ, amely nem alakítja át az ország társadalmi szerkezetét, és nem hoz létre párhuzamos közösségeket.

Hosszú távon a fertilitás növelése a cél

A felsorolt módszereken túl léteznek olyan megoldások, amikkel enyhíteni lehet a gazdaságra és az államkasszára nehezedő nyomást. Ilyen például a nyugdíjkorhatár emelése, vagy az egészségben eltöltött évek számának növelése, ami csökkenti az állami egészségügy kiadásait. 

Azonban évtizedes távlatban a demográfia stabilizálásának egyetlen módja, ha az adott ország termékenységi rátája eléri a szintfenntartáshoz szükséges 2,1-es szintet.

 Ezt Magyarország után a kelet-ázsiai államok is zászlajukra tűzték és célzott családpolitikai intézkedésekkel igyekeznek kedvezni a gyermeket tervező pároknak. Ezeknek az ösztönzőknek a segítségével mind a Távol-Keleten, mind Európában elkerülhetővé válhat a demográfiai összeomlás. A jövő demográfiai sikere azonban nem csupán a kormányok támogatási programjain, hanem a munkaerőpiaci reformokon, lakhatási politikán és a társadalmi attitűdök változásán is múlik. 

Borítókép: Egy férfi és egy nő egy babakocsival sétálnak 2023. október 23-án Hongkongban (Fotó: AFP)