Demográfiai katasztrófa felé tartanak a kelet-ázsiai államok

Kelet-Ázsiáról sokan hatalmas, zsúfolt metropoliszokra, forgalmas utcákra és folyamatosan növekvő népességre asszociálnak. Azonban a kontinens ezen részében egy radikális demográfiai átalakulás zajlik, amely hamarosan teljesen átformálja az ottani társadalmakat. Kelet-Ázsia népessége nem növekszik, hanem egyre fogy, ami alapjaiban változtatja meg ezen országok jövőjét. A születési ráta drasztikus csökkenése, az elöregedés és a munkaerőhiány olyan kihívásokat teremt, amelyekkel a térség országai eddig nem szembesültek. A Távol-Keleten zajló demográfiai változásokat nekünk, európaiaknak is érdemes tanulmányozni, hiszen az Európai Unió lakossága is elöregedőben van.

Egy férfi és egy nő egy babakocsival sétálnak 2023. október 23-án Hongkongban. Fotó: AFP

A médiában a demográfiáról szóló hírek továbbra is a túlnépesedés veszélyeiről beszélnek. Ez a félelem bizonyos mértékben megalapozott, mivel a bolygó bizonyos részein, főleg  Afrikában, olyan szintű népességrobbanás zajlik, amely példa nélküli a történelemben. Ez a rendkívül gyors népességnövekedés már most is rengeteg helyi háború és konfliktus forrása, a jövőben pedig még intenzívebb küzdelem várható az egyre fogyó erőforrásokért. Azonban Afrika a globális kivétel, nem pedig a szabály. A világ jelentős részén egy kevésbé látványos, de hasonlóan veszélyes trend van kibontakozóban: csökken a népesség és elöregszik a társadalom. A következmények miatt pedig potenciálisan át kell majd formálnunk a társadalmaink és államaink működését, hacsak nem tudjuk megfordítani a folyamatot. Ahogy arról már lapunk is beszámolt, a demográfiai krízis hazánkat és Európát is érinti. Azonban az itteni számok közel sem olyan súlyosak, mint a Távol-Keleten, ahol a folyamat sokkal gyorsabban és pusztítóbban fog lezajlani, mint az Európai Unió tagállamaiban.

A demográfiai változások hatalmas terhet rónak az egészségügyre
(Fotó: AFP)

A demográfiai krízis már most is zajlik

Elon Musk, a világ leggazdagabb embere szerint az évszázad folyamán bekövetkező népességcsökkenés a legnagyobb veszély, amely az emberiséget fenyegeti. Ezen nézeteit több interjúban és nyilvános beszélgetésen is kifejtette. Félelmei egyáltalán nem alaptalanok. Az évszázad végéig a legnagyobb népességfogyást elszenvedő régió Kelet-Ázsia lesz, amely jelenleg Észak-Amerika után a legnagyobb gazdasági térség a világon.

Yes https://t.co/iiacYs29ju

— Elon Musk (@elonmusk) January 7, 2025

A kelet-ázsiai országok a világ legalacsonyabb termékenységi rátáival rendelkeznek. Dél-Korea statisztikai hivatala 2023-ban 0,72-es teljes termékenységi arányszámot, vagyis fertilitási rátát jelentett, ami a világon valaha mért legalacsonyabb érték. 

Bár a 2024-es évben ezt sikerült minimálisan feljavítani, de a fertilitási ráta, azaz hogy egy nő élete folyamán hány gyermeket hoz világra, továbbra is egy alatt van.

 Japán, amely már évtizedek óta küzd a csökkenő születésszámmal, 1,2-es rátával rendelkezik, ami még mindig jóval a népesség stabilan tartásához szükséges 2,1 alatt van. Kína is rendkívül rosszul áll. Az 1979-ben életbe lépett úgynevezett egy gyermek politika feloldása ellenére a születések száma évről évre csökken. Ezért Hszi Csin-ping kínai elnök 2021-ben bevezette a három gyerek politikát, azonban úgy tűnik, hogy a születésszámot levinni sokkal egyszerűbb volt, mint újra felemelni azt. Emiatt Kína népessége zsinórban a harmadik éve csökken, tavaly mintegy 1,4 millió fővel lettek kevesebben a világ egykor legnépesebb országában. 

Lassuló gazdaságok, öregedő társadalmak

A csökkenő népesség komoly gazdasági következményekkel jár. Az aktív munkavállalók számának csökkenése miatt a nyugdíjrendszerek és az egészségügy fenntarthatatlanná válhatnak, a munkaerőhiány pedig lassíthatja a gazdasági növekedést. 

A probléma globális, 2022-ben 771 millió 65 évnél idősebb ember élt a Földön. Ez a szám az évtized végére az ENSZ előrejelzése szerint közel egymilliárd főre nő, az évszázad közepére pedig meghaladja majd a másfél milliárdot.

 Japánban, ahol a munkaerőhiány miatt már most is rengeteg robot dolgozik az idősgondozásban, a kormány egyre több forrást kénytelen fordítani az idősek támogatására, miközben az adóbevételek csökkennek. A japán társadalom közel 30 százaléka 65 évnél idősebb, az állam a jóléti kiadások közel felét pedig nyugdíjakra költi. Ez a drasztikus demográfiai átalakulás volt az egyik oka Japán gazdasági lassulásának, majd stagnálásának, amit a japánok elveszett évtizedekként emlegetnek. 

Ami Japánban a jelen, az Kínában és Dél-Koreában a jövő.

 2050-re minden harmadik kínai nyugdíjas lesz, miközben az országban drasztikusan lecsökken a dolgozók száma. Ez nemcsak belső problémákat fog szülni Kínán belül, de könnyen megsemmisítheti Peking azon terveit is, hogy átvegye a vezetést az Egyesült Államoktól, mint a világ vezető hatalma. 

A három ország közül azonban Dél-Korea van a legrosszabb helyzetben, ahol példa nélküli volt a demográfiai átmenet gyorsasága. Míg egy dél-koreai nő a koreai háború után átlagosan hat gyermeket vállalt, lánya már csak hármat, míg ma élő huszonéves unokája nagy valószínűséggel maximum egyet fog, vagy gyermektelen marad. Emiatt Dél-Korea lakosainak 40 százaléka 65 év feletti lesz 2050-re, ami gazdasági elemzők szerint a dél-koreai gazdasági csoda bukását fogja eredményezni. 

Az öregedő népességnek azonban Dél-Korea esetében biztonságpolitikai veszélyei is vannak.

 Míg délen nem születik elég gyermek, addig Észak-Koreában nő a lakosság létszáma. Ez a trend hosszú távon felboríthatja a két ország közötti, jelenleg még Szöulnak kedvező katonai fölényt. Dél-Korea a demográfiai trendek miatt a jövőben arra kényszerülhet, hogy a nőkre is kiterjessze a sorkatonaság intézményét, vagy még jobban támaszkodjon a külföldi, főleg amerikai segítségre. Előbbi lépés értékes munkaerőt vonna el a gazdaságból, arról nem is beszélve, hogy még alacsonyabb szintre viheti a születésszámot, míg utóbbi az államkassza terheit növelné.

Folyik a vita a lehetséges megoldásokról

A különböző országok eltérő módon próbálják orvosolni a problémát és növelni a fertilitást. Kína az imént részletezett három gyerek politikától várja a változást, azonban az utóbbi négy évben ez nem hozott eredményt. Az eddig szigorú bevándorláspolitikát folytató Japán kitárta kapuit a külföldi munkavállalók előtt. Tavaly év végén 2,3 millió külföldi dolgozott a munkaerőhiánnyal küzdő országban, ami 12,4 százalékos növekedés 2023-hoz képest. Emellett országos és helyi szinten is próbálják ösztönözni a családokat. Tokió nemrég újabb lépést tett a demográfiai válság enyhítésére, szeptembertől ingyenessé válik a bölcsődei ellátás. A Yuriko Koike kormányzó által bejelentett intézkedés kibővíti a korábbi programot, amely eddig csak a második és további gyermekek után járt. 

A városvezető szerint Japán egyre súlyosbodó népességfogyási problémájával szemben nincs idő a késlekedésre.

 Tokió emellett a munka és a családi élet egyensúlyának javítására is törekszik. A főváros vezetése nemrég bejelentette, hogy a közalkalmazottak számára bevezetik a négynapos munkahetet, valamint lehetőséget biztosítanak a munkavállalóknak, hogy két órával rövidebb munkaidőben dolgozzanak kisgyermekes szülőként. 

A vendégmunkások ideiglenes megoldást nyújtanak

A nyugat-európai államok a probléma orvoslására a tömeges migrációt választották. Azonban ez a megközelítés merőben eltér a japán modelltől, ahova csak egy bizonyos időre mehetnek olyanok, akik azt a munkát végzik el, amire helyben nem találnak embert a japán cégek. Munkaszerződésük lejárta után pedig elhagyják a szigetországot. Bár a 2,3 millió vendégmunkás soknak tűnhet, a 124,5 milliós Japán népességének ez mindössze a két százaléka. A behozott munkaerő pedig Vietnámból, a Fülöp-szigetekről és egyéb kulturálisan Japánhoz közel álló helyről érkezik. 

A Nyugat-Európába tartó migráció viszont mind méretét tekintve, mind a kulturális különbségek miatt jóval nagyobb kihívásokat jelent.

 A bevándorlók jelentős része olyan térségekből érkezik, amelyek normái és társadalmi berendezkedése jelentősen eltér a befogadó országokétól, ami gyakran integrációs nehézségekhez és társadalmi feszültségekhez vezet. Emellett sok esetben nem rendelkeznek megfelelős szakképzettséggel, ami meggátolja a munkaerőpiaci integrációjukat. Japán ezzel szemben a munkaerőpiaci igényekhez igazított, szigorúan szabályozott migrációs politikát követ, amely nem alakítja át az ország társadalmi szerkezetét, és nem hoz létre párhuzamos közösségeket.

Hosszú távon a fertilitás növelése a cél

A felsorolt módszereken túl léteznek olyan megoldások, amikkel enyhíteni lehet a gazdaságra és az államkasszára nehezedő nyomást. Ilyen például a nyugdíjkorhatár emelése, vagy az egészségben eltöltött évek számának növelése, ami csökkenti az állami egészségügy kiadásait. 

Azonban évtizedes távlatban a demográfia stabilizálásának egyetlen módja, ha az adott ország termékenységi rátája eléri a szintfenntartáshoz szükséges 2,1-es szintet.

 Ezt Magyarország után a kelet-ázsiai államok is zászlajukra tűzték és célzott családpolitikai intézkedésekkel igyekeznek kedvezni a gyermeket tervező pároknak. Ezeknek az ösztönzőknek a segítségével mind a Távol-Keleten, mind Európában elkerülhetővé válhat a demográfiai összeomlás. A jövő demográfiai sikere azonban nem csupán a kormányok támogatási programjain, hanem a munkaerőpiaci reformokon, lakhatási politikán és a társadalmi attitűdök változásán is múlik. 

Borítókép: Egy férfi és egy nő egy babakocsival sétálnak 2023. október 23-án Hongkongban (Fotó: AFP)