Az AI Act célja, hogy megakadályozza az olyan gyakorlatokat, mint a prediktív bűnüldözés, amely előre megpróbálná jelezni, hogy valaki elkövethet-e egy bűncselekményt, vagy az arcfelismerő rendszerek használata. Az EU technológiai biztosai szerint ezek a szabályok megvédik az állampolgárok jogait, miközben biztonságos és innovációbarát környezetet teremtenek. A szabályozás bírálói azonban arra figyelmeztetnek, hogy a törvény tele van kiskapukkal, és a bűnüldöző szervek továbbra is használhatnak MI-alapú megfigyelési eszközöket. Az Európai Unió tagállamai például kivételeket tehetnek a valós idejű arcfelismerés tilalma alól, amennyiben azt terrorizmus vagy súlyos bűncselekmények felderítésére használják. „Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán beszélhetünk-e tiltásról, ha ilyen sok kivétel van a rendszerben” – mondta Nathalie Smuha, a Leuveni Egyetem MI-etikával foglalkozó kutatója. Mások épp a szabályok szigorúságával nem értenek egyet, mivel ez egyes szakértők szerint rontja az EU versenyképességét és elijeszti a befektetőket, akik így Kínában vagy az Egyesült Államokban alapítanak céget.
Fotó: AFP
Miközben az Európai Unió tilt, mások fejlesztenek
Miközben az EU az MI szabályozására koncentrál, más nagyhatalmak, különösen Kína és az Egyesült Államok eltérő megközelítést alkalmaznak. Donald Trump amerikai elnök például nemrégiben hatályon kívül helyezte elődje, Joe Biden egyik MI-biztonsági rendeletét, ezzel szabad utat adva az amerikai vállalatoknak a gyorsabb fejlesztésekhez. Eközben Kína a mesterséges intelligenciát egyre nagyobb mértékben integrálja állami rendszereibe, az adatkezelési aggályok ellenére is.
A DeepSeek nevű kínai MI-platformot például máris betiltották Olaszországban és Tajvanon, míg az Egyesült Államok és az Európai Unió még csak vizsgálja az adatvédelmi kockázatokat.
Texas állam kormányzója, Greg Abbott nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy „Texas nem engedheti meg, hogy a Kínai Kommunista Párt mesterséges intelligencián keresztül szerezzen befolyást az infrastruktúránkban.”
Merre tart Európa?
Az EU szigorú hozzáállása az MI-hez kétségtelenül segíthet a visszaélések és az állampolgári jogok megsértésének megakadályozásában, ugyanakkor kérdéses, hogy a szabályozás nem fékezi-e le túlzottan az európai fejlesztéseket. Miközben a világ más részei egyre nagyobb erőforrásokat fordítanak az MI fejlesztésére, az EU döntéskényszerben van. Vagy megpróbál bekapcsolódni az egyre élesedő technológiai versenybe, vagy az események után kullogva jogszabályokat ír. A rivális hatalmak pedig nem fogják bevárni az uniót. A Szilícium-völgy techóriásai, a piacra berobbanó kínai cégek és az európai vállalatok között egyre nagyobb lesz a távolság erőforrások és fejlettség terén.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
