A NATO-tagállamok közötti tehermegosztás kérdése
A felhívás Mark Rutte részéről a NATO-tagállamok felé ebbe a kontextusba illeszkedik bele. Ennek az az előző üzenete, hogy át kell állni egy háborús gondolkodásmódra, fel kell készülni ugyanis arra, hogy mi van akkor, ha az a béke, amit megszoktunk az már nem lesz többé
– mondta el a szakértő.
Mark Rutte azt hangsúlyozta, hogy „a terhet igazságosan kell elosztani Európa és az Egyesült Államok között”. A NATO főtitkára arról is beszélt, hogy a védelmi kiadások jövőbeli kvótája „jóval meghaladja majd a két százalékot”. Ez a növekedés azonban komoly terhet ró az egyes tagállamok költségvetésére.
A védelmi kiadások növelésére való hajlandóság attól függ, hogy mennyire érzi egy állam magát fenyegetve
– mutatott rá a szakértő.
A NATO-n belül is ez a különbség. Akik közel vannak Oroszországhoz, a baltiak, lengyelek, skandinávok, azok nem 2022 hanem már 2014 óta sokkal dinamikusabban fejlesztik védelmi képességeiket és növelik a védelmi kiadásaikat. A baltiak már tavaly is három százalék körül költöttek, a lengyelek négy százalék fölött. Trump és Rutte felszólítására őket nem zavarná az ötszázalékos iránycél sem, sőt a baltiak akár hat százalékot is költenének.
– Akik távolabb vannak, azok kevésbé szeretnék ezt a célt elérni, az ötszázalékos iránycél azonban összességében nagyon ambiciózus vállalás, és inkább csak tárgyalási alap, de a 3-3,5 százalék a jelenlegi politikai helyzetben reális szám.
Csiki Varga Tamás arról is beszélt, hogy 2022-ben, amikor elfogadták az új stratégiai koncepciót, annak hatására a NATO különböző regionális védelmi terveit is újratervezték és -számolták.
Külön van például a skandináv államokra északon, külön a Baltikumra és külön Közép-Európára, ezek jellemzően Oroszországgal kapcsolatos nagy területvédelmi háborúkra vonatkozó tervek
– összegezte a szakértő.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!