Hamarosan drogállammá válik Belgium Ine Van Wymersch belga nemzeti kábítószerügyi biztos szerint – adta hírül Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója a szervezet honlapján. A belga politikus úgy vélte, hogy minden kormányzati szintnek és gazdasági ágazatnak segítenie kell „az illegális pénzek kiszorítását”, mielőtt azok beépülnének a valódi gazdaságba. – A bűnszervezetek cinkosai köztünk élnek. Belgium még nem drogállam, de azonnal reagálni kell, hogy ne váljon azzá – fogalmazott.
Legális tevékenységgel álcázzák a drogkereskedelmet
Az európai hatóságok felmérése kimutatta, hogy a holland kikötőkben megszaporodott razziák és a bevezetett szigorú ellenőrzések következtében a drogkereskedelem Európai Unióba való belépési pontja áttevődött a belga kikötőkbe, elsődlegesen Antwerpenbe. Az Európai Rendőri Hivatal (Europol) nemrégiben közzétett jelentése alapján
az EU-ban működő legveszélyesebb bűnszervezetek 86 százaléka legális struktúrákat használ bűnözői tevékenységeihez.
Ezek lehetnek pizzériák, fodrászatok vagy éppen legális kannabisztartalmú termékeket áruló boltok is.
Egy véleményen a magyar szakemberekkel
Téglásy Kristóf arra is emlékeztetett, hogy a német droglegalizációs törvény mellett érvelők azt állították: meg kell szüntetni a fogyasztók elleni intézkedéseket és legálissá kell tenni a fogyasztást, mert így eltűnik a feketepiac, továbbá korlátozni lehet a drogkereskedelmet. A belga biztos felismerte a magyar álláspont helyességét, miszerint a legalizálás nem visszaszorítja, hanem teret ad a feketepiac bővülésének, ezáltal jelentősen növelve a drogbűnözést is – vélekedett a DKI stratégiai igazgatója.
Van Wymersch arról is értekezett, hogy egy olyan alap létrehozását javasolja Belgiumban, amelyből a bűnözőktől lefoglalt vagyon felhasználásával a kábítószer elleni küzdelem különböző területeit – nyomozati eszközök, közegészségügy, iskolai prevenció –, valamint a károk helyreállítását lehetne finanszírozni. Téglásy Kristóf felidézte: a DKI nemrégiben végzett egy kutatást, amelyben különféle fiktív intézkedési tervek elfogadottságára kérdeztek rá. Az egyik ilyen kérdésben az szerepelt, hogy a tetten ért drogdílerektől az elfogásukkor lefoglalt ingó vagyontárgyakat már akár a nyomozati eljárásban elkobozni és értékesíteni kell, majd az innen befolyt összeget drogprevencióra és rehabilitációra fordítani. A válaszadók többsége egyetértett az állítással és mindösszesen 27 százalékuk ellenezte volna egyértelműen egy ilyen jogszabály bevezetését.
Érdekesség, hogy a belga nemzeti kábítószerügyi biztos a viszonylag friss kutatásunk után ugyanerről beszélt
– mutatott rá.
A stratégiai igazgató hozzátette: megállapítható, hogy a nyugat-európai országok szakemberei és hatóságai lassan kezdenek ébredezni. Remélhetőleg ez a folyamat a német választások eredményeképpen is folytatódik, és a droglegalizációt támogató lobbi visszaszorul. Kívánatos lenne, hogy egyre többen ismerjék fel a döntéshozók közül, hogy a legalizáció zsákutca, a prevenciónak és a zéró toleranciának nincs alternatívája – fogalmazott.
