Szíria összeomlása átrajzolta a Közel-Keletet

A 2024 decemberében bekövetkezett fordulat, amely során megbukott Bassár el-Aszad rendszere, alapjaiban változtatta meg Szíria és a térség politikai helyzetét. Az új vezetés, Ahmed al-Sará ideiglenes elnök irányításával, óriási kihívásokkal néz szembe, hiszen egy csaknem 14 éve tartó polgárháború romjain kell újjáépítenie az országot. A kormány prioritásai között szerepel a hatalmi vákuum betöltése, a belső béke fenntartása, az állami intézmények újjáépítése és Szíria nemzetközi helyzetének stabilizálása. Szíria földrajzi helyzeténél fogva meghatározó a térségben, ezért ami ott történik, az az összes környéken lévő konfliktusra hatással van.

Az új szír hadsereg újoncai egy aleppói ünnepségen 2025. február 12-én Fotó: AFP

A nemzetközi közösség árgus szemekkel figyeli a szíriai változásokat. 

Olaf Scholz német kancellár telefonon egyeztetett al-Sará elnökkel, támogatását fejezve ki az újjáépítési törekvések iránt, és hangsúlyozta, hogy Szíria stabilitása kiemelt jelentőségű az európai és globális biztonság szempontjából.

A szíriai átmeneti kormány előtt még hosszú út áll. A siker azon múlik, hogy képes-e helyreállítani az ország gazdaságát, elősegíteni a politikai megbékélést és hatékonyan integrálni a különböző fegyveres csoportokat. Emellett kulcsfontosságú lesz a nemzetközi kapcsolatok újjáépítése, különösen az Európai Unió és az Egyesült Államok irányába, amelyektől Szíria gazdasági újraindítása szempontjából is jelentős támogatás függhet.

Jordánia nyitott Szíria felé

Jordánia közvetlenül Szíria mellett fekszik és a Közel-Kelet egyik kulcsfontosságú állama, amelynek külpolitikája a regionális stabilitás megőrzésére és a nemzetközi kapcsolatok erősítésére irányul. Az ország különösen érintett a palesztin kérdésben, mivel jelentős számú palesztin menekültet fogadott be, és határos a palesztin területekkel.

Az utóbbi időben az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, javaslatot tett arra, hogy a Gázai övezet lakosságát Jordániába telepítsék át, miközben az USA átvenné Gáza irányítását és fejlesztését.

 Ez a terv azonban komoly aggodalmat keltett Jordániában, mivel félő, hogy a palesztinok tömeges áttelepítése radikalizmushoz vezethet, veszélyeztetve az ország belső stabilitását és az Izraellel kötött békeszerződést. II. Abdullah király határozottan ellenezte a javaslatot, hangsúlyozva, hogy Jordánia nem támogat semmilyen olyan lépést, amely a palesztinok kényszerű áttelepítését eredményezné.

A szíriai konfliktus alakulása szintén jelentős hatással van Jordánia külpolitikájára. Bassár el-Aszad elnök decemberi megbuktatása után Jordánia kifejezte készségét, hogy támogassa Szíriát az újjáépítésben és a határbiztonság megerősítésében. 

Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter találkozott Szíria új vezetőjével, Ahmed al-Sarával Damaszkuszban, ahol megállapodtak egy közös biztonsági bizottság létrehozásáról a fegyver- és kábítószer-csempészet, valamint az Iszlám Állam újbóli megjelenésének megakadályozása érdekében.

A Hamász és a Hezbollah nem örül a változásnak

Libanon, Palesztina és Izrael kapcsolatait évtizedek óta tartó konfliktusok és politikai feszültségek jellemzik. Az 1948-as arab–izraeli háború után mintegy százezer palesztin menekült érkezett Libanonba, ami jelentős demográfiai változásokat eredményezett az országban. Az 1970-es években a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) Jordániából Libanonba helyezte át tevékenységét, ami fokozta a határ menti összecsapásokat és hozzájárult a libanoni polgárháború kitöréséhez. 

Izrael 1978-ban és 1982-ben is megszállta Dél-Libanont, az utóbbi alkalommal egészen Bejrútig előrenyomulva, hogy visszaszorítsa a palesztin fegyveres csoportokat.

 Ezek az események hozzájárultak a Hezbollah megalakulásához, amely azóta is jelentős szereplője a régió politikai és katonai dinamikájának.

A közelmúltban, 2024 novemberében, az Izrael és a Hezbollah közötti 14 hónapos konfliktust követően tűzszünet lépett életbe, amelyet az Egyesült Államok és Franciaország közvetített. A harcok során több mint 1,4 millió ember kényszerült elhagyni otthonát Libanonban, és jelentős infrastrukturális károk keletkeztek. 

A tűzszünet ellenére a feszültség továbbra is fennáll, különösen az Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász közötti konfliktus miatt.

 A Hezbollah kijelentette, hogy folytatja ellenállását, és figyelemmel kíséri az izraeli csapatok kivonulását Dél-Libanonból. A terroszervezet azonban az Aszad-rendszer bukásával sokat veszített, mert elzáródott az Iránból szárazföldön érkező fegyverszállítmányok útja. A Hezbollah katonákat is küldött Aszad hadseregének megsegítésére, azonban ez kevésnek bizonyult. 

Izrael gyorsan lecsapott a kínálkozó lehetőségre

Izrael az Aszad-rendszer összeomlását követő káoszt kihasználva elpusztított több fegyverraktárat, illetve elsüllyesztette a szír flottát. Ezután az iraeli hadsereg benyomult Szíria területére és létrehozott egy biztonsági pufferzónát. Bár a damaszkuszi vezetés szerint ők a békés együttélésre törekednek Izraellel, úgy tűnik, hogy a zsidó állam részéről nem kölcsönös a bizalom, mivel mostanáig nem hagyták el az elfoglalt régiót. 

Borítókép: Az új szír hadsereg újoncai egy aleppói ünnepségen 2025. február 12-én (Fotó: AFP)