Ma kezdődik a 61. Müncheni Biztonsági Konferencia, amelynek hátterében az Egyesült Államok által Oroszországgal az ukrajnai háború befejezéséről bejelentett tárgyalások állnak. Donald Trump amerikai elnök közvetlen tárgyalásokat szorgalmazott Vlagyimir Putyinnal, ami a konferencia előtt a háborúpárti nyugati politikusoknál felzúdulást okozott. A nyugati szövetségesek és Ukrajna attól tartanak, hogy a tárgyalásokon megkerülik őket, és óva intettek attól, hogy Ukrajna kárára túl sok engedményt tegyen az Egyesült Államok, írja a német Merkur.
A háromnapos rendezvényre több mint hatvan állam- és kormányfőt, több száz minisztert, valamint a politika és az üzleti élet más képviselőit várják, emellett olyan nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, az Európai Unió és a NATO is több képviselőt küld.
A világ biztonsági kihívásai közül a konferencián az ukrajnai konfliktus kerül a középpontba – jelentette ki korábban Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere.
A konferencia kezdete előtt Keith Kellogg amerikai különmegbízott hangsúlyozta, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség Oroszország és Ukrajna között. Vlagyimir Putyinnak Volodimir Zelenszkijjel is beszélnie kell – mondta Kellogg az ARD műsorában.
Bár korábban Putyin azt mondta, hogy mivel Zelenszkij nem legitim elnök, nem fog vele tárgyalni.
De ez nem fog működni. Muszáj nekik. És mindkét félnek fel kell adnia valamit. Az Egyesült Államok szerint a három félnek beszélnie kell egymással, különösen a két főszereplőnek, az oroszoknak és Ukrajnának le kell ülniük, és beszélniük kell
– hangsúlyozta Kellogg.
A konferencia előtt Annalena Baerbock német külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoknak fenntartható békemegoldással kell végződniük. Szerinte senki semmit sem nyerne egy látszatbékével. Emmanuel Macron is óva intett az ukrajnai háborúval kapcsolatos ilyen békemegállapodástól, amely kapitulációnak minősülne, mivel Donald Trump azt sugallta, hogy Oroszország a tárgyalások során nem biztos, hogy engedményeket tesz.
Orosz–ukrán háború
