Gyarmati István szerint Vance beszédének legfontosabb üzenete az volt, hogy a transzatlanti szövetség továbbra is szilárd, de változások várhatók. „Az európai és az európai–amerikai kapcsolatok nagyon erősek, megbonthatatlanok” – mondta. Szerinte a világ folyamatosan változik, és ezt a változást mind az amerikai, mind az európai politika tükrözi.
(Fotó: AFP)
A szakértő úgy látja, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiemelt stratégiai partnerként tekint Európára, de a jövőben az együttműködés formája átalakulhat.
Nem siránkozni kell rajta, hanem elfogadni, és a lehető legjobbat kihozni belőle, úgy, hogy mindkét fél elégedett legyen
– fogalmazott. A beszéd egyik legélesebb része a bevándorlással kapcsolatos kritikákat érintette. Vance külön kitért a svédországi merényletre és a müncheni támadásra, amelyek elkövetői bevándorlók voltak. Az amerikai alelnök szerint ezek az esetek azt mutatják, hogy Európa politikai döntéshozói nem megfelelően kezelik a migrációs helyzetet. Gyarmati szerint ez a kérdés valóban feszültségeket okozhat a transzatlanti kapcsolatokban, de a bevándorlás kezelésének módja alapvetően európai belügy.
Az, hogy merre mennek ezek a változások, nem attól függ, hogy mi szeretjük-e, de az biztos, hogy ezek a kérdések meghatározóak lesznek a következő években
– tette hozzá.
Az Egyesült Államok és Ukrajna támogatása
A beszéd egyik fontos témája volt az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás is, amelyben az Egyesült Államok eddig vezető szerepet vállalt. Gyarmati szerint ebben a kérdésben két irányzat is érvényesülni fog.
Mind a kettő várható, viszont ez a kettő nem zárja ki egymást
– mondta arra utalva, hogy míg az európai országok nyomást gyakorolhatnak az amerikai vezetésre, hogy folytassa a támogatást, addig az amerikai kormányzat várhatóan azt szeretné, ha Európa is nagyobb szerepet vállalna. A szakértő szerint Európa eddig is támogatta Ukrajnát, de ennél többet is tehetne.
Európa jobban tenné, ha nem csak az amerikaiaktól várná a segítséget, hanem maga is megerőltetné magát
– mondta. Példaként említette, hogy Ukrajna folyamatosan légvédelmi rendszereket kér, de sokszor nem az európai országok saját készleteiből biztosítják ezeket, hanem az Egyesült Államoktól várják a fegyverszállításokat.
Ne mutogasson Európa az amerikaiakra, adjanak ők maguk fegyvereket Ukrajnának, és akkor jó példával járnak
– tette hozzá ironikusan a szakértő, majd felvetette, hogy ha az amerikai vezetés számára a költségek jelentik a fő problémát, akkor az Európai Unió akár közvetlenül is vásárolhatna amerikai fegyvereket, és azokat átadhatná Ukrajnának.
Az Európai Unió – vagy az egyes tagállamok – akár közvetlenül is vásárolhatnának amerikai fegyvereket Ukrajna számára. Nem feltétlenül kell ezt uniós szinten intézni, hiszen nem biztos, hogy minden tagország egyetértene. Ha azonban megveszik ezeket a fegyvereket, és átadják az ukránoknak, azzal mindenki jól járna
– jegyezte meg. A szakértő szavai egyértelműen arra utaltak, hogy az Európai Unió jelenlegi politikája gyakran inkább a felelősség áthárításáról szól, mintsem hatékony megoldások kereséséről.
Vance beszédének hatása Európára
Összességében Gyarmati István szerint Vance beszéde bár erős kritikákat fogalmazott meg, nem fogja alapjaiban megrengetni az amerikai–európai kapcsolatokat. A szakértő szerint a transzatlanti szövetség továbbra is stabil, de az Egyesült Államok világossá tette, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért és Ukrajna támogatásáért.
A viták természetesek, de a cél az, hogy mindkét fél elégedett legyen
– foglalta össze. A következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy az európai vezetők hogyan reagálnak Vance figyelmeztetéseire, és milyen konkrét lépéseket tesznek a kontinens jövőjének biztosítása érdekében.
Borítókép: J. D. Vance amerikai alelnök (Fotó: AFP)
