A Bundestag alakuló ülése feszült légkörben zajlott. A politikai karanténban tartott egyre népszerűbb jobboldali párt úgy érzi, hogy rendszerszintű hátrányos megkülönböztetés éri. Az ülés elején Gregor Gysi, a Bundestag legrégebben hivatalban lévő képviselője gyorsan átadta a helyét az AfD-s Bernd Baumann-nak. Az AfD frakcióvezetője azzal érvelt, hogy Alexander Gauland, aki hét évvel idősebb Gysinél, méltóbb lenne erre a posztra – írta a Tagesschau.
Baumann szerint a CDU/CSU, az SPD és a Zöldek egyesült erővel akadályozzák az AfD szerepvállalását, és az ügyrendi szabályok módosításával próbálják kiszorítani őket. Azzal érvelt, hogy az AfD-t rendszeresen távol tartják a fontos parlamenti pozícióktól, noha az utolsó előtti szövetségi választás óta a párt megduplázta szavazatait.
Durvul a retorika
Stephan Brandner, az AfD képviselője ezeket figyelembe véve kritikával illette a Bundestag vezetését, mondván, hogy a legnagyobb ellenzéki frakció számára nem biztosítottak megfelelő számú széket. Brandner a szociáldemokratákat „zsugorodó elvtársaknak” nevezte, Friedrich Merzet pedig „választási csalónak”, és kijelentette, hogy „Németországot tönkretették”.
Irene Mihalic, a Zöldek frakciójának ügyvezető igazgatója szerint a parlamentnek meg kell védenie magát, az AfD általa provokációnak tartott megnyilvánulásaitól. Mihalic azzal érvelt, hogy „nem szabad eltűrnünk például a rasszista, sértő, szexista és szélsőséges kijelentéseket itt a plenáris ülésen”.
Az új házelnök, Julia Klöckner határozott, de vállalható vitakultúrát ígért:
A többségnek nincs automatikusan igaza, de a kisebbségnek sem
– mondta.
Gondoskodni fogok arról, hogy fenntartsuk a civilizált együttélést, és ha nem, akkor megtanuljuk. A vitatkozásnál minden a stílusról és a tiszteletről szól
– tette hozzá.
Az AfD jelöltjét ezúttal sem szavazták meg
A kereszténydemokrata házelnök megválasztása után a CDU/CSU, az SPD, a Zöldek és a Baloldal minden alelnökét megválasztották első próbálkozásra – csak az AfD jelöltje, Gerold Otten bukott el a plenáris ülés szavazásán, még a második és a harmadik fordulóban is, amelyen a leadott szavazatok többsége is elegendő lett volna.
Otten ezt a német demokrácia „gyásznapjaként” jellemezte, míg az AfD vezetői kiálltak mellette, de nem közölték, hogy állítanak-e új jelöltet a posztra.
Az AfD intézményi elszigeteltsége
A Bundestag történetében eddig egyetlen AfD-s képviselő sem került be a végrehajtó bizottságba. A német alkotmánybíróság pedig megerősítette, hogy a pártnak nem járnak automatikusan bizonyos parlamenti pozíciók. Az AfD-t gyakran éri az a vád, hogy szélsőséges álláspontokat képvisel, ezért a többi párt igyekszik távol tartani a törvényhozás vezető pozícióitól.
A német politikai diskurzusból kitaszított Alternatíva Németországért párt közben szárnyal, egy márciusi felmérés szerint rekorderedményt érne el, 23,5 százalékot kapna egy mostani választáson, a CDU/CSU pedig csak 27-et
– mondta korábban a lapunknak nyilatkozó szakértő.
Bauer Bence arról is beszélt, hogy alelnöki pozíciókat az ügyrendi szabály szerint az összes frakciónak kellene jelölnie, de már előzetesen jelezték, hogy az AfD jelöltjét nem hajlandók megválasztani az alelnöki tisztségre. Az elmúlt ciklusban huszonhatszor indult az AfD jelöltje és mindig megbuktatták.
