A német Bundeswehr és a hírszerzés újabb riasztó jelentései szerint nyugati vezetők komolyan számolnak egy orosz támadással. A Süddeutsche Zeitung által megszerzett dokumentumok szerint Moszkva kész arra, hogy „imperialista céljait katonai erővel valósítsa meg – akár Ukrajnán túl is”. Bár konkrét háborús helyzet még nem áll fenn, a német elemzések úgy vélik, Oroszország 2030-ra teljeskörűen készen állhat egy nagyszabású NATO elleni háborúra. Ennek ellenére a háborús készülődés híre – sokadszorra – inkább Brüsszel kommunikációs fegyverének tűnik.
(Fotó: AFP)
A Nyugat háborús pszichózist gerjeszt
Carsten Breuer, a Bundeswehr főfelügyelője szerint egy esetleges ukrajnai tűzszünet után sem lenne idő fellélegezni. Mint mondta, Oroszország folytatja a haderőfejlesztést, és a katonák számát is megduplázta a háború előtti állapothoz képest.
A német katonai vezető szerint a háború lezárása nem hozza vissza a békét Európába.
A Süddeutsche Zeitung a német hírszerzés és hadsereg belső anyagaira hivatkozva azt írja, hogy Oroszország hadiipara a nyugati szankciók ellenére túlteljesít: több fegyvert állít elő, mint amennyire Ukrajnában szükség lenne. A lap szerint Putyin célja, hogy a NATO reagálóképességét és az amerikai elköteleződés mértékét tesztelje különféle provokációkkal – például a Baltikumban vagy az Északi-sarkon.
Nógrádi: Putyin nem akar háborút Európával
Miközben Brüsszel háborús készültséget hirdet, a biztonságpolitikai szakértők teljesen másként látják a helyzetet. Nógrádi György szerint:
Oroszország nem fogja megtámadni Európát, mert értelmetlen és a harmadik világháborúhoz vezetne, olyan emberek, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, nem akarják ezt.
Szerinte a nyugati politikusok sokszor szándékosan félremagyarázzák az orosz nyilatkozatokat, különösen választási időszakokban, hogy riadalmat keltsenek. A Magyar Nemzet podcastjában Nógrádi úgy fogalmazott:
A NATO hagyományos fegyveres erői háromszor erősebbek, mint az oroszok.
Kiemelte: a riogatás nem biztonságpolitikai realitáson alapul, hanem politikai eszköz, amellyel a vezetők saját gyengeségeikről akarják elterelni a figyelmet.
Túlélőcsomaggal riogat Brüsszel
Nem ez az első alkalom, hogy Brüsszel a háború rémével igyekszik nyomást gyakorolni.
Az Európai Bizottság korábban már arra buzdította a tagállamokat, hogy a lakosság háromnapos túlélőcsomagot állítson össze – palackozott vízzel, energiaszelettel, zseblámpával és egyéb válsághelyzeti felszerelésekkel.
A bizottság ezt egy harmincpontos válságkezelési stratégia részeként tálalta. A riogatás mögött sokak szerint nem valódi katonai veszély, hanem a politikai vezetők belső népszerűtlensége áll. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Macron és Starmer ezzel a háborús retorikával próbálja növelni támogatottságát.
Miközben Brüsszel egyre inkább a háborús forgatókönyvek mentén kommunikál, Magyarország továbbra is a béke pártján áll – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban. Azt mondta:
Nem fenyeget háború, mi a béke oldalán vagyunk, és biztosan nem fogunk háborúba menni.
A miniszterelnök szerint Brüsszel lépései – például a 72 órás vészhelyzeti túlélőcsomag javaslata – egyértelműen azt mutatják, hogy az Európai Bizottság politikai szándéka a konfliktus mélyítése.
Ha valaki háborúra készül, az azért van, mert maga akar háborús akciót kezdeményezni
– fogalmazott. Orbán Viktor rámutatott: bár az Egyesült Államok részéről egyre inkább a béketörekvések kerülnek előtérbe, Brüsszel továbbra is a háború folytatásában érdekelt. Szerinte Európának inkább az amerikai béketervet kellene támogatnia, és visszafogni a háborús retorikát.
Példaként hozta fel Szlovákiát és Olaszországot is, ahol szintén egyre többen utasítják el a háború eszkalációját.
A magyar kormány álláspontja világos: Magyarország nem kíván részt venni a konfliktusban, és minden erejével a tűzszünet és a béketárgyalások előmozdítására törekszik. Orbán Viktor szerint a jelenlegi helyzetben nemhogy katonai akciót, de még csak reális fenyegetést sem látni Európával szemben.
Borítókép: Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)
