A német Bundeswehr és a hírszerzés újabb riasztó jelentései szerint nyugati vezetők komolyan számolnak egy orosz támadással. A Süddeutsche Zeitung által megszerzett dokumentumok szerint Moszkva kész arra, hogy „imperialista céljait katonai erővel valósítsa meg – akár Ukrajnán túl is”. Bár konkrét háborús helyzet még nem áll fenn, a német elemzések úgy vélik, Oroszország 2030-ra teljeskörűen készen állhat egy nagyszabású NATO elleni háborúra. Ennek ellenére a háborús készülődés híre – sokadszorra – inkább Brüsszel kommunikációs fegyverének tűnik.

(Fotó: AFP)
A Nyugat háborús pszichózist gerjeszt
Carsten Breuer, a Bundeswehr főfelügyelője szerint egy esetleges ukrajnai tűzszünet után sem lenne idő fellélegezni. Mint mondta, Oroszország folytatja a haderőfejlesztést, és a katonák számát is megduplázta a háború előtti állapothoz képest.
A német katonai vezető szerint a háború lezárása nem hozza vissza a békét Európába.
A Süddeutsche Zeitung a német hírszerzés és hadsereg belső anyagaira hivatkozva azt írja, hogy Oroszország hadiipara a nyugati szankciók ellenére túlteljesít: több fegyvert állít elő, mint amennyire Ukrajnában szükség lenne. A lap szerint Putyin célja, hogy a NATO reagálóképességét és az amerikai elköteleződés mértékét tesztelje különféle provokációkkal – például a Baltikumban vagy az Északi-sarkon.
Nógrádi: Putyin nem akar háborút Európával
Miközben Brüsszel háborús készültséget hirdet, a biztonságpolitikai szakértők teljesen másként látják a helyzetet. Nógrádi György szerint:
Oroszország nem fogja megtámadni Európát, mert értelmetlen és a harmadik világháborúhoz vezetne, olyan emberek, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, nem akarják ezt.
Szerinte a nyugati politikusok sokszor szándékosan félremagyarázzák az orosz nyilatkozatokat, különösen választási időszakokban, hogy riadalmat keltsenek. A Magyar Nemzet podcastjában Nógrádi úgy fogalmazott:
A NATO hagyományos fegyveres erői háromszor erősebbek, mint az oroszok.
Kiemelte: a riogatás nem biztonságpolitikai realitáson alapul, hanem politikai eszköz, amellyel a vezetők saját gyengeségeikről akarják elterelni a figyelmet.