USAID – A politikai manipuláció gépezete 4.: A hazai baloldal 7,4 millió dollárt kapott a kormánybuktatásra

A magyarországi baloldal az amerikai külügyminisztérium adatai szerint 7,4 millió dollárt kapott arra, hogy választásokon megbuktassa Orbán Viktort és kormányát – állapítja meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése a USAID-pénzek magyarországi kiosztásáról és felhasználásáról. A dokumentum lerántja a leplet egy korrupciós hálózatról, amelynek célja a hazánkban törvényesen megválasztott nemzeti kabinet leváltása, megpuccsolása. A jelentés megállapításait bemutató cikksorozatunk negyedik részében arról lesz szó, hová kerültek a „jogállamiság” címszóval kiosztott pénzek és mennyi forrás jutott a választási részvétel felturbózására.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) logója Fotó: Orlando Sierra Forrás: AFP

Ez azonban nem minden: az álcivil nyomásgyakorló szervezetek még a „jogállamiság feletti őrködés” és a választási részvétel fokozása érdekében is juthattak pénzekhez, méghozzá nem is kevéshez.

Védettség és fedés

A USAID közép-európai programjában a German Marshall Fund (GMF) nevű szervezet a rábízott pénzeket két fejezetre osztotta: a Central Europe – Building Resilience in Civil Societyre (CEBRICS) és a Proteusra. A politikai nyomásgyakorló szervezetek pénzügyi támogatását felölelő CEBRICS látszólag a Transatlantic Foundation saját projektjeként futott, a brüsszeli székhelyű szervezet csaknem 1,3 millió dollárt osztott ki az alprogramban 2023-ban. A CEP harmadik – jogállamisági – fejezetét megvalósító Proteus pályázatok már az Európai Bizottság CERV programjába illeszkedtek, így közvetlen uniós források szétosztására is felhatalmazást kapott a Transatlantic Foundation.

A washingtoni GMF ezáltal – további USAID-forrásokat a programba csatornázva – közvetlenül döntött több millió eurónyi uniós közpénz elosztásáról. Az Európai Bizottság így egyértelműen, bizonyíthatóan harmadik országból származó támogatásokat hívott be a saját finanszírozási rendszerébe, jogi védettséget és teljes fedést nyújtva az amerikai nyomásgyakorlás érdekeinek.

Tanácsok a Városházának

2023–2024-ben a GMF összesen 4,5 millió dollárnyi USAID-támogatást osztott ki a programjaiban, ebből 1,5 millió dollárt Magyarországon. A pénzből a fővárosi ökormányzatnak is jutott, amiért otthont adott a GMF által szervezett Budapest Forumnak, ahol a külföldről finanszírozott magyarországi ellenzéki pártok és támogatóik találkoztak. 

A főváros 2021 óta együttműködik a USAID által közvetlenül is segített politikai nyomásgyakorló szervezetekkel. Az Ökotárs Alapítvány, a Civil Kollégium Alapítvány, a NIOK, a TASZ és az Amnesty International Magyarország is helyet kapott azokban munkacsoportokban (Zöld Budapest, Esélyteremtő Budapest, Nyitott Budapest), amelyek tanácsokkal látják el a Városházát.

Karácsony Gergely főpolgármester volt főtanácsadója, Korányi Dávid a USAID-források felfüggesztése után a Time magazinban arról írt, hogy az ügynökség által finanszírozott szervezeti hálózat „több mint hatvan éve az amerikai érdekek első számú védelmezője”, majd a szervezetet alapító John F. Kennedy elnököt idézve hozzátette: a USAID megszűnésével az USA „saját biztonságát veszélyeztetné, a jólétét fenyegetné”. Korányi erre hivatkozva felszólította az állami és önkormányzati vezetőket, valamint az állampolgárokat, hogy járuljanak hozzá a hálózat megmentéséhez. 

Korányi 2010-ben a GMF Marshall Memorial Fellowship ösztöndíjasa volt, a 2022-ben általa alapított Action for Democracy nevű szervezet – amely a Nemzeti Információs Központ 2022-es magyarországi parlamenti választásról szóló jelentése szerint a baloldal kampányát finanszírozta, ezzel a választásba való külföldi beavatkozást valósított meg – közvetlenül is részesült USAID-támogatásban.

A GMF programjából kapott pénzt a választásra szerveződő aktivistacsoport, a Számoljuk Együtt Mozgalom is, amelyről Márki-Zay Péter, a 2022-es parlamenti voksolás ellenzéki miniszterelnök-jelöltje úgy nyilatkozott: „a Számoljuk Együtt az gyakorlatilag a mienk”. A szervezet a szavazatszámlálásra toborzott önkénteseket, akiknek zavart kellett volna kelteniük a választás tisztaságával kapcsolatban. Az aktivisták és a velük együttműködő Unhack Democracy nevű szervezet kommunikációjának az amerikai kormányzati pénzekből részesülő Szabad Európa adott platformot. Az újság több cikkben taglalta, hogy az „önkéntes szavazatszámlálók” milyen választási visszaélésekkel szembesültek. Az a Szabad Európa, amely a USAID-pénzek leállásának hírére már februárban leépítésekbe kezdett.

7,4 millió dollár befolyásolásra

A választási részvétel fokozásával megbízott National Democratic Institute-nál (NDI) úgy tűnik, hogy „elakadtak” a források. A nyilvános adatok alapján 2023-ban összesen 82 millió dollárt kaptak a USAID programjainak megvalósítására, ám ebből csak 18 milliót osztottak tovább. Végső soron pedig csak 385 ezer dollár jutott a közép-európai kedvezményezetteknek.

Az NDI magyarországi koordináló partnere a DemNet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány volt. A DemNet az NDI lengyelországi partnerével, a varsói Institute of Public Affairsszel együtt szervezte azokat a konferenciákat, amelyeken a USAID közép-európai programjában közreműködő szervezetek stratégiaalkotása zajlott. 

A résztvevők a 2020-as szlovákiai és a 2023-as lengyelországi választás tapasztalatait próbálták a magyarországi helyzetre vetíteni, ismereteket cseréltek arról, hogyan kellene mobilizálni az ellenzéki szavazókat, illetve miként lehetne még inkább megosztani a magyar társadalmat ahhoz, hogy az új politikai alternatívaként bemutatott Tisza Párt támogatottságát növelni tudják.

A magyarországi ellenzéki pártok a USAID-tól érkező támogatásokon túl más forrásból származó amerikai közpénzekből is részesültek. Peter Marocco, az amerikai külügyminisztérium Külföldi Segélyezési Irodájának (Office of Foreign Assistance) újonnan kinevezett vezetője Azbej Tristan magyar államtitkárral folytatott washingtoni megbeszélésén elmondta: Joe Biden elnöksége idején 7,4 millió dollárral támogatták amerikai közpénzből – részben a USAID forrásaiból – az ellenzéki pártok kampányát – zárul a Szuverenitásvédelmi Hivatal tanulmánya.