Bulgáriában alig száz nappal a Roszen Zseljazkov vezette kormány hivatalba lépése után ismét bizalmatlansági indítványról szavaz a nemzetgyűlés. A kezdeményezés mögött a kormány korrupcióellenes intézkedéseinek elégtelenségére és az energetikai, infrastrukturális problémákra hivatkozó ellenzéki pártok állnak. Mégis, a kabinet bukása nem valószínű: a közelgő eurózónás csatlakozás érdekében több, elvileg ellenzéki szereplő is a kormány túlélését támogatja – vagy éppen távol marad a voksolástól. A szavazást csütörtök délutánra tűzték ki.
Száz nap után újabb politikai próbatétel
A nyugatbarát Zseljazkov-kormányt a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért – Demokratikus Erők Szövetsége (GERB–SZDSZ), a Bolgár Szocialista Párt – Egyesült Baloldal koalíciója, valamint a jobboldali Van Ilyen Nép (ITN) párt alkotja. Bár a kormány még csak alig több mint három hónapja alakult meg, máris a második bizalmatlansági indítvánnyal kell szembenéznie.
A mostani kezdeményezést az oroszbarátnak tartott ellenzéki pártok – a MECS, a Velicsie és a Vazrazsdane – terjesztették be. Az indítvány szerint a kormány nem tett érdemi lépéseket a korrupció, a vesztegetés, a hatalommal való visszaélés, valamint az összeférhetetlenségi és pénzmosási ügyek felszámolására. Emellett súlyos hiányosságokat róttak fel az energetikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztésének területén is. A kormány bukásához a 240 fős bolgár parlamentben legalább 121 képviselő támogatása szükséges.
A javaslatot benyújtó MECS-bek, Velicsiének és Vazrazsdanének összesen 54 mandátuma van, hozzájuk csatlakozik a Dogan vezette DPSZ szárny 19 képviselője – így a „kormánybuktató blokk” legfeljebb 73 szavazatra számíthat, ami messze elmarad a többségtől.
A bizalmatlansági szavazás tétje nemcsak a kormány sorsa, hanem az ellenzék egysége is. A kabinetet eddig a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) Ahmed Dogan vezette szárnya támogatta külső partnerként, ám a hét elején a frakció bejelentette: megvonja bizalmát, és a szavazáson az ellenzéki indítvány mellé áll. A másik, Deljan Peevszki által vezetett DPSZ-szárny (Új Kezdet), illetve a Folytatjuk a Változást – Demokratikus Bulgária pártszövetség azonban nem támogatják a bizalmatlansági indítványt. Előbbi szerint a jelenlegi helyzet nem indokol kormányválságot, míg utóbbi – bár ellenzéki formáció – az eurózónás csatlakozás nemzeti jelentőségére hivatkozva távol marad a szavazástól.
Az ország érdeke előrébb való a napi politikai szembenállásnál
– fogalmazott a pártszövetség közleménye.
Az euró mint politikai mentőöv
A bizalmatlansági vita hátterében egy fontos gazdasági fejlemény is áll. Dimitar Radev, a Bolgár Nemzeti Bank elnöke a napokban bejelentette: Bulgária teljesítette az eurózónához való csatlakozás utolsó feltételét. A kormányzat ezt saját gazdaságpolitikájának sikeres visszaigazolásaként értelmezte, s a parlamenti vitában is erre hivatkoztak.
A kormányhoz közel álló Vladiszlav Goranov közgazdász és befolyásos GERB-politikus a bolgár sajtónak úgy nyilatkozott:
Az eurózóna az egyetlen garancia arra, hogy a levát ne lehessen rubellel felváltani. Ez a szakasz a régi európai civilizáció keringési rendszerének visszafordíthatatlan bekapcsolódása, ahonnan már nincs visszaút.
Politikai feszültség, kormányzati túlélés
Bulgária politikai jövője továbbra is nyitott kérdés. A bizalmatlansági indítvány ugyan várhatóan elbukik, de az egyre mélyülő társadalmi elégedetlenség, a gazdasági kihívások és a geopolitikai feszültségek folyamatos nyomás alatt tartják a kormányt. A kabinet túléli a mai szavazást – de kérdés, meddig képes fenntartani a parlamenti többséget és a lakosság bizalmát.
Nemzetközi árnyékok a szavazás felett
A bizalmatlansági szavazás előestéjén újabb politikai hullámverés borzolta a bolgár közéletet. Bojko Boriszov, a kormányzó GERB párt elnöke újságírói kérdésre válaszolva megerősítette: elfogadják a DPSZ–Új Kezdet támogatását, még akkor is, ha a szervezet vezetője, Deljan Peevszki, valamint a GERB befolyásos politikusa, Vladiszlav Goranov szerepelnek az amerikai Magnitsky-szankciós listán. Boriszov így fogalmazott:
Eljön az idő, hogy Peevszkiről és Goranovról is kiderül, mint ahogy a héten Rogán Antalról is kiderült, hogy nem korrupció, hanem rágalmak révén kerültek fel a listára.
A bolgár eurócsatlakozással kapcsolatban újabb fontos fejlemény látott napvilágot: az Európai Bizottság június 4-ére tűzte ki annak a rendkívüli konvergenciajelentésnek a közzétételét, amely Bulgária euróbevezetésre való felkészültségét értékeli. A jelentés a tavaszi európai szemeszter részeként jelenik meg.
Az információt az Európai Bizottság szóvivője is megerősítette
– közölte a Nova TV hírtelevízió.
Ezzel egy időben az Eurostat is bejelentette, hogy 2025 márciusára Bulgária teljesítette az euróövezetbe való belépéshez szükséges árstabilitási kritériumot, vagyis az inflációs célkitűzést is.
Borítókép: Bulgária bevezeti az eurót? (Fotó: AFP)
