A látogatás formális célja egy új jelentés összeállítása, amelyre „megfelelő intézkedéseket” kívánnak alapozni a képviselők, s amely szokás szerint beépül majd a Magyarországról szóló jogállamisági országjelentésbe. Erről ír Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója legújabb elemzésében. A szakbizottsági vizit célja azonban messze túlmutat ezen. A korábbi, 2021-es látogatáshoz hasonlóan ismét az a törekvés áll a hátterében, hogy Brüsszel beavatkozzon a magyar belpolitikába és minden lehetséges eszközt megragadjon annak érdekében, hogy az Európa országai számára is sikeres jövőt, követendő példát kínáló konzervatív, patrióta alapokon politizáló erő helyett hatalomra segítse a saját maga által választott ellenzéket: a Tisza Pártot.

Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója elemzésében rámutat, hogy a LIBE bizottság látogatása valójában nem a jogállamiság objektív vizsgálatát szolgálja, hanem hogy az efféle missziók egyre inkább az uniós balliberális erők belpolitikai beavatkozásának eszközeivé válnak.
Az EP hívatlan küldöttei ismét Magyarországon
A LIBE bizottság legutóbb 2021-ben járt Magyarországon, hivatalosan azzal az indokkal, hogy a magyar jogállamiságról tájékozódjon, és információt szerezzen arról, változott-e valamit annak helyzete a 2018-ban elindított, úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás óta. Akkor az Európai Parlament küldöttei kicsit több, mint fél évvel az országgyűlési választásokat megelőzően érkeztek Budapestre vizsgálódni. Most egy esztendővel a 2026-os választások előtt, éppen azon a héten teszik mindezt, amikor a magyar Országgyűlés az alaptörvény tizenötödik módosításáról szavazott.
„Az Állampolgári Jogi Bizottság küldöttsége (LIBE) Budapestre utazik, hogy megvizsgálja a magyarországi fejleményeket az uniós értékek, a bírói függetlenség, a média és a tudományos szabadság, az átláthatóság és a korrupcióellenes intézkedések, a civil társadalom helyzete, valamint az LMBTIQ-személyek jogai körül a bizottság legutóbbi, 2021.októberi országos látogatása óta” – listázza az Európai Parlament hivatalos közleménye a látogatás során vizsgálandó, meglehetősen szerteágazó kérdésköröket. Összehasonlítva az akkori programtervet az ideivel, jelentős azonosságokat találunk, hiszen a brüsszeli recept mit sem változott három év alatt. A LIBE-delegáltak akkor is és most is jelentős részben különböző, a nemzeti kormány megdöntésére törekvő és valójában politikai tevékenységet végző álcivil szervezetekkel, az ellenzéki média képviselőivel, ellenzéki politikusokkal kívántak találkozni, és szinte kizárólag az ő egyoldalú állításaikat tartották helyesnek megismerni.
A LIBE bizottság látogatása tehát nem szakmai jellegű tényfeltárás, hanem egyértelmű politikai akció, amelynek célja, hogy legitimációt biztosítson a baloldali európai elitek számára kedvező narratíváknak.
Brüsszeli vádak az ellenzéki kampánycélok szolgálatában
Annak idején már a programterv egyértelművé tette, hogy a látogatás célja a magyar választásokba való beavatkozás, a gyanú pedig egyértelműen beigazolódott, amikor a küldöttség akkori vezetője, a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield kifogásolni kezdte a magyar választókat és azok akaratnyilvánítását, kiemelve, hogy annak alapján a magyar egyfajta egypártrendszer, az egyoldalúság „gátja lehet a tisztességes választásnak”, ahol pedig ilyen van, az gyakorlatilag nem is lehet demokrácia.
Az új baloldali Magyarország-felelős, Strik talán még ennél is tovább ment: Magyarország vétójogának felfüggesztését, illetve a magyar soros elnökség teljes eltörlését követelte, kiállt az uniós források teljes befagyasztásáért, miközben minden, akár álhírre alapuló sajtóhírnek is rendre felül és egyből az Európai Bizottsághoz fordul, mielőbbi intézkedést kérve.
Az e heti látogatást megelőzően már meg is kereste az Európai Bizottságot egy parlamenti kérdéssel, amelyben éppen a héten elfogadott alaptörvény-módosítás kapcsán hivatkozik a brüsszeli fellépés szükségességére: „Kifejezte-e a Bizottság aggodalmát a magyar kormánnyal szemben, hogy a módosítástervezet valószínűsíthetően összeegyeztethetetlen az uniós joggal, és végrehajt-e szankciós intézkedéseket, ha ezt a módosítási tervezetet elfogadják?” Ezzel párhuzamosan rendszeresen méltatja az új lengyel kormányt, amely szerinte „már a jó oldalon áll”.