„Külföldről rendelve – belpolitikát írna Brüsszel”

Háromnapos „tényfeltáró misszióra” érkezett a héten az Európai Parlament LIBE bizottságának öt EP-képviselője Budapestre. A baloldali képviselőkből álló küldöttség vezetője a zöldpárti Tineke Strik, aki a Magyarországgal szembeni jogállamisági ügyek új felelőse. A delegáció tagja Krzysztof Smiszek lengyel szociáldemokrata képviselő is, Magyar Péter mentelmi ügyének európai parlamenti felelőse.

Tineke Strik, a Zöldek Európai Parlamenti képviselője Fotó: Romy Arroyo Fernandez Forrás: NurPhoto/AFP

A 2021-es LIBE-látogatásról szóló, november végén bemutatott küldöttségi jelentés az Európai Parlament és a magyar ellenzék politikai elvárásainak tökéletesen megfelelő képet mutatott a hazai jogállamiságról. „A helyzet sajnálatos módon 2018 óta nem javult – inkább romlott. A látogatás során a küldöttség rendkívül aggasztó konkrét esetekről kapott tájékoztatást. Továbbra is komoly aggályokra adnak okot az igazságszolgáltatás függetlenségét és a média szabadságát érő fenyegetések. A rendkívül elterjedt korrupció a jelek szerint párhuzamos állam létrejöttéhez vezetett, és a fellépés vele szemben a független igazságszolgáltatási rendszer hiányában szinte lehetetlen.”

A jelentésben megfogalmazott vádak – még ha eredménytelenül is – de tökéletesen kiszolgálták a hazai baloldal aktuális kampánycéljait.

Ráadásul ezeket az állításokat szinte szó szerint, megcáfolhatatlan igazságként emelte át először az Európai Parlament, majd az Európai Bizottság 2022-es jogállamisági országjelentésébe. „A jelentés következtetései egyértelműek és visszavonhatatlanok: Magyarország többé nem demokrácia. – fogalmazott az Európai Parlament 2022-ben a hazánknak járó források felfüggesztését követelő határozatában. Mint ismeretes, a követelésnek néhány héttel később eleget is tett az Európai Bizottság, majd a Tanács. Az uniós források teljes körű feloldásának kérdése pedig a Magyar Kormány következetes erőfeszítései ellenére azóta sem megoldott, hiszen nem ténybeli, hanem politikai okai vannak, s mint arról az elmúlt napokban teljes bizonyossággal meggyőződhettünk, ezekkel a megszorító intézkedésekkel és a mögöttük húzódó politikai okokkal Brüsszel ismét az aktuális hazai ellenzék kampánycéljait szolgálja.

Romló életminőségre épített hatalmi ambíciók

„Magyarként azt kell mondanom, hogy [a jogállamisági eljárás] nagyon hatékonynak bizonyult, mert megközelítőleg 21 milliárd eurót függesztettek fel, és ebből egymilliárd már el is veszett a magyarok számára. És ennek nagyon súlyos hatása volt a magyar államra, mivel nem tud befektetni a közszolgáltatásokba. 

Természetesen nem tudja támogatni a magyar gazdaságot, és nem tud extra szociális szolgáltatásokat nyújtani az embereknek. Úgy értem, csak hogy pár példát hozzak, az RRF programból 50 kórházban lehetett volna felújítást végezni, amiből nem lett semmi” – fogalmazott pár nappal ezelőtt Kollár Kinga, a Tisza európai parlamenti képviselője, majd összegzésként megismételte: „nyugodtan mondhatjuk, hogy a kondicionalitási eljárás nagyon hatékony, nagyon hatékonyan befolyásolja a magyarok mindennapi életét”.

Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselője az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának ülésén Brüsszelben, 2025. január 27-én (Fotó: Hans Lucas/AFP/Martin Bertrand)

 A Tisza Párt uniós képviselője összességében úgy értékelte a helyzetet, hogy „ennek van pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban”.

Nem meglepő, hogy Brüsszel szívesen asszisztál egy olyan párt támogatásához, amely önazonosságát brüsszeli jelentésekre, legitimációját „a magyar emberek romló életminőségére” igyekszik alapozni, politikai képlékenységét, ötlettelenségét és hiteltelenségét pedig az uniós intézmények zsarolási potenciájával próbálja kompenzálni, miközben abban reménykedik, hogy külföldről behívott erők támogatásával megdöntheti Európa legsikeresebb nemzeti konzervatív politikai erejét, a magyar kormánypártot. Az Európai Unió azonban valójában sokat kockáztat mindezzel, hiszen az az uniós polgár, aki azt tapasztalja, hogy saját hazájában a korrupcióval terhelt Európai Parlament hívatlan küldöttjei önkényes megállapításokat tesznek, melynek következtében ő maga nem részesülhet az unió pénzügyi előnyeiből, vagy éppen gyermekét kizárják az EU oktatási programjából, az Európai Unióra nem a jogállamiság letéteményeseként, hanem az igazságtalanság forrásaként tekint majd.

Magyarország közel húsz esztendővel ezelőtt azért lépett be az Európai Unióba, hogy a tagságból eredő demokratikus eszközök segítségével részt vehessen az ott születő döntésekben. Húsz esztendővel ezelőtt az unió a viták rendezésének méltányos és demokratikus lehetőségét kínálta. Ma, a magukat alig titkolt felsőbbrendűséggel a demokrácia és a jogállamiság letéteményeseinek tartó európai parlamenti képviselők országlátogatásokon alakítják ki véleményüket Magyarországról, állításaikat pedig megcáfolhatatlan tényként kezeli a brüsszeli döntéshozatali rendszer. Méltatlan, hogy ma Európában egy sikeres tagországgal, egy olyan európai, szabadságszerető nemzettel, egy aktív, cselekvőképes kormánnyal szemben, amely az Európát szellemileg ma domináló liberális és baloldallal szemben világos alternatívát kínál, hazug, pártos, nyomásgyakorló eszközök egész sorát vessék be. Több tiszteletet Magyarországnak! Azokról a politikusokról pedig, akik erre a brüsszeli fellépésre egy párt teljes önazonosságát alapozzák, a magyar emberek döntenek majd, akik elvárják képviselőiktől, hogy parciális pártérdekből ne a saját hazájuk és az itt élő emberek érdekei ellen dolgozzanak.

Aki a hatalomért cserébe saját hazája érdekei ellen fordul, nemcsak a választók bizalmát, hanem a nemzeti önrendelkezés eszményét is elárulja.

Borítókép: Tineke Strik, a Zöldek európai parlamenti képviselője (Fotó: NurPhoto/AFP/Romy Arroyo Fernandez)