Elmondása szerint az EP költségvetési szakbizottságának eheti ülésen Kollár Kinga, a Tisza Párt képviselője, „megdöbbentő nyíltsággal arról beszélt, hogy az uniós források visszatartásának és a gazdasági károkozásnak az a pozitívuma, hogy erősíti az ellenzéket”. Hozzátette: beszédében a jogállamisági eljárást egyértelműen a 2026-os magyar választásokkal hozta összefüggésbe.
Dömötör Csaba szerint már megszokott, hogy a baloldali ellenzék a „minél rosszabb az országnak, annál jobb nekik” politikáját folytatja, de az, hogy ezzel még el is büszkélkednek, az szintlépés lefelé a magyar politikában.
Mint mondta, korábban a DK-ról és a Momentumról derült az ki, hogy a színfalak mögött azért lobbiznak, hogy büntető intézkedések lépjenek életbe Magyarországgal szemben. A Tisza Párt most már nyíltan teszi ezt – fogalmazott.
Felidézte, hogy korábban az Európai Bizottság elnöke egyértelműen kijelentette az olasz választások előtt, hogy ha a szavazás nem hozza meg az általuk kívánt eredményt, akkor „megvannak az eszközeik arra, hogy beavatkozzanak”, ahogy azt meg is tették Lengyelország esetében is.
A brüsszeli elit olyan vezetőket akar látni Magyarországon, akik beállnak a sorba és igazodnak az ő elvárásaikhoz. Megszavazzák a plusztámogatást a háborúra, nem ellenzik a migrációs paktumot, elfogadják az ideológiai őrültségeket és a tagállami jogkörök fokozatos elvonását
– hangoztatta Dömötör Csaba.
Véleménye szerint akik ezt elfogadják, azok minden támogatást megkapnak: jogállamisági eljárást, mentelmi jog mögé való bújtatást, kampánytámogatást magyarországi rendezvényeikre. Vagy éppen falaznak nekik, hogy letagadhassák az aláírásukat egy előterjesztésen.
Ez a brüsszeli ellenzék támogatási csomagja szigorúan a teljesség igénye nélkül
– tette hozzá.
Dömötör Csaba megjegyezte, hogy a szakbizottsági ülésen olyan „civilnek mondott” szervezetek is felszólaltak, amelyeket óriási összeggel támogat az Európai Bizottság. Tehát itt valójában nem a civilek hangjáról van szó, hanem a bizottság által pénzelt szervezetekről: kit egymillió euróval támogattak az elmúlt években, kit hatmillió euróval. Ők is arról beszéltek, hogy a jogállamisági eljárások hogyan befolyásolhatják a választási eredményeket – mutatott rá.
Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság egyébként az Európai Számvevőszék jelentése szerint az elmúlt években 2800 milliárd forintnak megfelelő összeget költött civilnek mondott politikai aktivista csoportok támogatására, mindezt átláthatatlanul. Emellett tovább akarják erősíteni a tényellenőri, azaz cenzúragépezetet, mert ezek szintén a beavatkozási eszköztár részei.
Magyarország azonban nem enged a politikai sem a pénzügyi zsarolásnak, ami pedig az ellenzéket illeti, Magyarországon sohasem volt többségi támogatottsága azoknak, akiket külföldről támogattak és akik külföldi elvárásokhoz igazítják saját politikájukat
– emelte ki.
A nemzeti konzultációt támogató plakátkampánnyal kapcsolatban a képviselő elmondta: olyan kérdésekről van szó, amelyekben az uniós intézmények egyértelműen állást foglaltak, itt konkrétan Ukrajna uniós tagságáról van szó. Ez az egyik legsúlyosabb vita, hiszen az a kérdés, hogy Ukrajna gyorsított pályán kapja-e meg a tagság lehetőségét és hogy intézményesített módon részesül-e további költségvetési támogatásokban, alapjaiban határozza meg az EU jövőjét. Ez a vita olyan mértékben meghatároz mindent, hogy például még az agrárpolitika jövőjére vonatkozó kérdéseket is erősen befolyásolja.
Ursula von der Leyennek ebben a kérdésben egyértelmű álláspontja van: szerinte Ukrajna akár már 2030 előtt az Európai Unió tagjává válhat
– mondta el a Fidesz EP-képviselője.
Mi azonban úgy gondoljuk, hogy nincs rendben, ha az alapvető lépcsőfokokat kihagyva, gyakorlatilag biankó módon megígérik a tagságot anélkül, hogy érdemi vita zajlana az ezzel járó kérdésekről. Például nem esett szó arról, milyen hatása lenne ennek a közbiztonságra, a támogatási politikára vagy éppen az agrárpolitikára, különösen annak fényében, hogy Ukrajna belépésével az uniós termőterületek egyharmadának megfelelő nagyságú új mezőgazdasági terület kerülne be az unióba – mutatott rá Dömötör Csaba.
Borítókép: Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. december 18-án (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
