Az egyik javaslat szerint a NATO meglévő hírszerzési és megfigyelési kapacitásait is felhasználnák az úgynevezett „biztosító erők” ukrajnai telepítésére. A Financial Times szerint ez csupán az egyik lehetséges forgatókönyv, és a végső döntés meghozataláig még változhat. A pénteki tárgyalásokon a NATO főtitkára, Mark Rutte is részt vesz, és magas rangú tisztviselőket küldött a technikai egyeztetésekre.

Az úgynevezett hajlandók koalíciója egyes tagjai azonban fenntartásokkal kezelik az elképzelést. A Financial Times szerint a NATO bevonását a nyugati országok egyfajta közvetett amerikai részvételként és támogatásként értékelnék.
Egy magas rangú tisztviselő az újságnak úgy nyilatkozott:
Ha több tucat ország erőit és eszközeit kívánjuk elhelyezni Ukrajnában az orosz–ukrán háborút követően, akkor a NATO az egyetlen lehetséges parancsnoki és irányítási struktúra, amelyet használhatunk.
A hajlandók koalíciója legutóbbi, párizsi csúcstalálkozója után Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy egyes országok úgynevezett „elrettentő erőket” kívánnak küldeni Ukrajnába. Elmondása szerint ezek az egységek előre meghatározott, stratégiai fontosságú helyszíneken kapnának állomáshelyet, az ukrán féllel egyeztetve. Macron ugyanakkor elismerte, hogy a kezdeményezés nem élvezi minden résztvevő támogatását, de szerinte ez nem akadálya a megvalósításának.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva nem lát lehetőséget kompromisszumra a külföldi békefenntartók Ukrajnába telepítésével kapcsolatban. A tárcavezető szerint ha európai katonai kontingensek jelennének meg Ukrajnában, a nyugati országok már nem lennének hajlandók egyeztetni a békés rendezés feltételeiről.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy békefenntartók állomásoztatása csak az orosz–ukrán háborúban érintett felek beleegyezésével lehetséges. Oroszország tehát határozottan ellenzi a nyugati csapatok bármilyen formában történő jelenlétét Ukrajnában, és ezt a lépést a béketárgyalások akadályozásának tekinti.